2010. szeptember 7., kedd

költözés.fezen.tiszta káosz minden!

Holnap derül ki, hogy akkor lesz é költözés a hétvége folyamán, vagy nem. Tiszta izgalmas. Mint már mondottam volt sok helyen, rühellem az ilyen hát majd valamikor kiderül dolgokat. Valamikor én is ilyen voltam, hogy "á majd uccsó pillanatban kiderül, jóaz"... Egyáltalán nem jó. Megtanítottak rá. Ha holnap azt mondják, hogy a hétvégén lakáscsere, akkor még a nap folyamán össze kell pakolnom mindent.... Oké még tudom folytatni csütörtökön délelőtt is köszönhetően annak, hogy nincs első négy órám. "De jó neked!" Ja... Akár még az is lehetne, ha nem kellene bent csücsülni 3ig a suliban. Szóval igen. Meliék meg a fél4essel akarnak menni fezere ki. A jegyem még nálam sincs... Így kerek az élet, most mit mondjak. Aztán közben ugye ha minden igaz kültüzés. Pakolás meg fezen, meg koránkelés, meg suli... Huh...

Kicsit arra vágyok, hogy lehessek elburkoltan a szobámban egyedül. Még ilyenkor sem lehetséges az egész, mindenki mögöttem jön-megy... Igen még ilyen késő este is. Mert ezt kell megnézni meg azt kell keresni, meg hol van a zsák. Remélem ez idővel végre megváltozik... Huh...

Nem. Nekem más kell. Az én sérthetetlen burkom kell, ahol mi vagyunk és nem érhet semmi rossz dolog. Hol van ez már? Hová tűnt az oltalmazó gömb ahol megvédtük egymást? Talán csak én vagyok vak, talán csak megfakult, de még mindig ott van.... Kérlek. Ha csak suttogva is, de mond, hogy még mindig ott van. Félek, hogy eltűnik... Huh... Talán igaz és tényleg csak egy ostoba lányka vagyok mérhetetlen és felesleges álmokkal... :/


' Bármilyen is voltam ilyen a múltam,
ne mond nekem, hogy nagyon elszúrtam. '
TE(?!) engem csak ne ítélgess. Te nekem ne mond meg, hogy mit tehetek meg és mit nem. Te nekem ne parancsolgass, ne szülj hamis elméleteket arról, hogy milyen vagyok. Te engem nem ismersz és bármennyire szeretnék veled jóban lenni nem lehet, mert nem vagy hajlandó ismerni engem. Én tudom, hogy neked mi a bajod és értem neked mi fáj, ezt viszont még te sem vagy hajlandó beismerni magadnak. Mit mondjak erre? Kössz, hogy engem büntetsz azért mert bajod van magaddal... :/

Kicsit. Nos... Hát... Egyáltalán nem uáié. Hogy őszinte legyek... Ajh... Úgysem érdekel a lelki nyavajám. Inkább befogom :)

Azért van egy kis öröm is a pacsmagban. Bizony. Kijövök az osztályomban az emberekkel. Ennek viszont nem csak álltalánosan örülök, hanem olyan ' tényleg feldob, mert király és mert jófejek ' félén . Tudom, hogy tudod miről beszélek.

Most megyek. Tentikélni... vagy nem.
Ki mondta, hogy az éjszaka alvásra való? Leginkább ha az ember nem tud... aludni.... sem.

Ez már más. Nem nekem való világ.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése