2009. december 25., péntek

karácsonymásnap, mozizás, véglegesítés, kacagás.... könnyek

Még mindig:
Bóóóódog Karííííít!

De most nem ez a legjobb :') Karácsonyi hangulat nyista volt tegnap is, meg ma is... kb... semmi :') Annyiban tért el egy más szünettől a mostani, hogy sütöttem *-* imádok sütni :') Meg segítettem anunak főzni :) meg anyuztam ^^ és tök jó volt ! élveztem ^^
szóval kari hangulaz zéró, de nem baj így is nevetünk. az emebrnek tavasz érzése van a külömbség annyi, hogy egy fa áll a szobában :') nevess... így kell... mosolyogva mindent könyebb átvészelni :) Biszony! SZóval mosolyogjunk ^^
Megyünk ma mozizni ^^joe-tól kariajándék :') még soha nem voltunk 4en együtt moziban Oo kirly lesz, már várom XD valami akciót nézünk 3D-ben XD Mondom a Dórinak, hogy "ha sikítok sikíccs velem, úgy nem lesz olyan égő..." azt mondt oké :')

Holnap holnap! Holnap megyek Győrbe ^^ ami kúúúúl :DDD Örülj velem! Reggel :D Megint... 7:16... megint XD remélem nem késem le XD kiakadnék :') Szóval igen
HOLNAAAPpPP ^^ márvárom *-*

Szóval nevess :) mert nevetni mindig jobb ^^ de sírni sem szégyen... egyáltalán nem az... ha valaminek annyira örülsz, vagy ha valami épp annyira fáj... miért titkolnád el, hogy egy kicsit nehéz... :)
(L)

2009. december 24., csütörtök

(L)

2009. december 21., hétfő

Norbey csak miattad a blogom címe: 5

Első igazi nagy hó leeseeeettt *-*


-------------------------------------------------------------

Szombatestéről kb ennyit....
"Depresszió - néha"

Állni az ablak előtt és nézni ahogy hull-hukk az a rengeteg hó. Csak figyelni az éjszakát, látni a visszaverődő fényt, az óvatos autósokat és a korcsolyázó gyalogosokat. A fejedben rengeteg dolog csak össze-vissza kavarog, azt sem tudod pontosan hol áll a fejed. Menekülnél minden elől, így fülhallgató be, próbálod felidézni az előző éjszakai koncert hangulatát, gondtalanságát, amikor is kiheadbengeltél minden logikáz és kipogoztál-másokon vezettél le- minden fájdalmat... kiüvöltöttél mindent amiből eleged volt, ami sok. Felidézed, ahogy a padlóra zuhansz, majd valaki felránt míg a közvetlen melletted álló teljesen idegen arcok védelemként köréd állnak, hogy ne essen más rád. Érdekes nemde? Egy "elmebeteg rockkoncerten" mennyi odafigyelést és önzetlenséget találni. Hiszen.. ki ismert onnan... azt sem tudták álltalában ki áll mellettük, kivel üvöltik egyszerre összekarolva, hogy "...köszönöm, hogy mellettem és velem van sok jó ember. remélem, hogy viszonozni tudom nekik én is ezerszer..." mégis szórakoztak, mégsem rugdosták össze, mert elesett... Sőt voltak akik totál ismeretlent vittek ki a pogobol egész az ajtóig, mert az alig bírt lárba állni... Egyik ott lévő srác sem olyan ilyesztő vagy köcsög, mint ahogy megbélyegzik őket... büdösrocker, biztos ilyen meg olyan... paff éshanem?! A második esés után már meg sem lepődsz, hogy 4-5kéz kap utánnad és ránt fel. Jól esik végre mindentől függetlenül csak szórakoznod. Viszont ahogy vége a koncertnek és van 1ezrednyi logikus pillanatod minden amit eddig kiráztál vagy kiütöttél rádszakad. Végre hazaértek. Csípős megjegyzésekbe és lasagnába próbálod folytani a dolgokat, majd végre... alszol.
Ám nem túl sokáig, mert pár óra múlva felriadsz. Érdekeset álmodtál a vége szar volt. Ketten suliba mennek, ketten még alszanak, ketten vagytok fenn és beszélgettek... Kapsz egy sms-t, jól esik elmosolyodsz. Gondolod írsz egy levelet, mrt miért ne. közben fellépsz egy beszélgetőeszközre. Beszélgetni kezdtek... Megjegyzésem és leszarom kedvek... Ki mész inkább fésülködni -sírsz-... valaki utánnad bejön, megölel, de te elküldöd. Arcotmosol, hogy ne látszódjon, hogy sírtál, majd mindenfélébe folytod a könnyeid. Mosogatsz ezt azt csinálsz... Azt hinnéd remekül vagy, de valaki hozzád ér, akár véletlenül is, egyből belédmar valami és könnyezni kezdesz. Az egész nap ezzel a hangulattal tellik el... a külömbség, hogy már nem sírsz, csak éget belülről, amit szerencsére senki sem lát... Este pedig csak kiállsz az ablakba, figyeled ahogy szakad a hó, fülhallgatóval, az előző esti koncert hangzavarában...


A vasárnapod remekül sikerült, leszámítva egy kis rosszullétet. De túltetted magad. A karáconyi koncert eszméletlen volt!!! A kreatív asztalok pedig mókásak. Végülis, jól zártad a hetet.

Hétfőn végre sokáig alszol... elvégre téli szünet, hova mennél. Napközben pakolászol, meg elvagy... aztán leülsz gépezni... beszlélgetsz vele... jó a kedve ^^ ami a legjobb hír amit kaphatsz!
Aztán ő elmegy, neked is még van dolgod. Mikor vissza jössz nincs itt... Még fenn vagy nincs is. Beszélgetsz másokkal... felveszel még embereket msn-en. Nevetsz, elszórakozol, majd lemész és elvagy. ennyit erről a 4napról... elég is... sok is...


I love az elmúlt pár napban:
-hogy jókedvű végre
-Norbi és az 5 :')
-metti ajándéka *-*
-Ricsi haja *-* (L)
-Petike -Krajla és én kicsigyermekeXD-
-Depiiiiiiiiiiii
-megmégcsomómindenmááááás *-*

2009. december 14., hétfő

felfordultavilág






Ez egy ilyen nap... is.
Meg másmilyen... is.



---------------------------------------------

- Szeretsz?
- Szeretlek - feleltem.
- Fogalmam sincs, miért...
- Mert csupa szeretet vagy, csupa melegség, mert vág az agyad, tele vagy ötletszikrával, mert minden érdekel, mert van benned felelősségérzet, mert élvezet veled lenni, mert szépen, érthetően beszélsz, mert mindennek a jó oldalát látod meg, mert érzékeny vagy, ezenkívül értelmes, kreatív, higgadt, sokoldalú, gyakorlatias, szabadságszerető, vállalkozó kedvű, szép, tehetséges, rendszerető, belátó, titokzatos, mindig más, kíváncsi, jókedvű, kiismerhetetlen, erős, határozott, kalandvágyó, komoly, megfélemlíthetetlen és bölcs.
Richard Bach

---------------------------------------------

Vannak olyan pillanatok az életben, hogy annyira nagyon hiányzik neked valaki, hogy szeretnéd kiszakítani az álmaidból a valóságba, hogy megölelhesd.
Paulo Coelho

2009. december 13., vasárnap

szakadamadzag

Szeretcsére, azért szakadni még nem szakadt. Remélem, hogy nem is igazán fog. Hosszú volt a hétvége. Pénteken futkosás, aztán ifi... fél12kor értem haza. Szombaton reggel Dórival találkoztam a városban és vásárolgattunk. Utánna felnőtt karácsonyi parti, amin segítettem és nagyoon nagyon klasszul sikerült. Ma korán keltünk, és dráma próba volt. Aztán olyan 2körül érem haza, de 3kor már mennem is kellett. Gyüli... utánna hópelyheket hajtogattunk és dráma próbáltunk és midnen volt és bwááá.... már alig várom a jövő hét végét. Izgatott vagyok akoncertel. Igazából most csak azért írok, hogy tudd, hogy élek :) Nem vesztem el.
Alakulnak a dolgok. Klassz ^^



Mikor lehunyom a szemem (nem számít hogy hol vagyok vagy épp mit csinálok) mindig téged látlak. Vajon hogyan tudnám megoldani, hogy ezentúl csukott szemekkel éljek?

2009. december 10., csütörtök

LassacskánSzéthullóZordság

Van, hogy elkövetünk egy hibát. Aztán szólnak, hogy "hahóó.... azért... nah!". Utánna figyelünk rá. Viszont belemerülünk abba, hogy figyeljünk arra... ezért egy másikat követünk el. Amire ismét felhívják a figyelmünket. Majd erre koncentrálunk... és elkövetjük az előző hibát. Aztán figyelünk erre a kettőre... amiből fakad, hogy egy újabb dolgot rontunk el. A végén teljesen összezavarodsz és már azzal sem vagy tisztában ki vagy, mi vagy, vagy mi is volt a kezdő probléma. Nem megfelelni akarsz, csak javítani egy hibádon. Amiből egy másik jön, amiből egy másik... és végül ide jutsz, hogy már nem tudsz semmit. Tudod, mi a hibád, mit rontottál el... hiszen nem egyszer szembesítettek vele, de, hogy hogyan old meg... azt már nem tudod. Szeretnéd a legjobbat kihozni, mégsem megy. Próbálod megmagyarázni, de hiába... csak magyarázkodásnak és mellébeszélésnek tekintik. Szönyen érzed maga emiatt, hiszen bántottál valakit aki fontos számodra, azonban ezt egyáltalán nem szándékosan. Minél jobban szeretted volna mutatni amire panaszkodott, annál kevésbé megy. Azt mondja, már nincs ereje semmihez, mert nem kap semmit. Te pedig ugyanígy állsz vele szemben. Te vagy a hibás, mert nem tudod rendberakni a dolgokat... és... mindegy. Most ez mindegy.

*Nem a szemed hibája, ha nem tetszik amit látsz*
Nem bizony. Hiszen, nem cask a szemeddel nézelődsz. Ott vannak a másik emberről alkotott gondolataid. Ott vannak a felé táplált bármilyen szintű érzéseid. Ott van még egy csomó minden azon kívül amit látsz...



Nem tudom mit írjak. Vacaknak indult, hoyg csak úgy kiadjam a dolgokat.
Hosszú volt a nap... dogák, összefoglalások... lángoló hajkorona Oo na az dúrva volt! Lecseszések, kiabálások... suliban is... aztán... aztán igen is. Holnap meg 2tz... meg felelés... meg szemészetre megyünk időpontot kérni Melivel. Nem látok már. Aztán... kaját csinálunk ifire. Aztán ifi. Szombaton felnőtt karácsonyi parti, megyek segíteni. Aztán dórinál alszom, mert vasárnap reggel dráma. Aztán délután gyüli, és utánna is dráma. Remek... éljenek a hétvégék, és a hetek végei, amikor kipihenheti magát az ember. Klassz lesz (Y)





Kegyetlennek érzem magam. Egy régi levél... egy levél, amit azért írtak, hogy ártsanak nekem... egy levél ami lassan fél éves... egy levél, ami alaptalan, hazug és értelmetlen. Egy levél, ami kísért... egy levél amit a mai napig felhoznak. Egy rosszindulatú levél rólam... ami mindent képes összedönteni. Egy levél... akinek van aki hisz. Egy levél, ami bogarat ültetett valaki fülébe. Egy levél, ami beleivódott valaki tudatalattijába, a levél am miatt a leírtakat látja. Egy levél, ami értelmetlen. Egy levél, aminek nem szabadna hinni. Egy levél ami tönre tesz, nekem és másnak... Egy levél... ami most porrá zúzott... :'(




*Nem kell emlékezned rám... csak ne felejts el*

2009. december 9., szerda

kell több ennél... ?

Nem írós nap... csak pár kép, hogy azért örülj :)


------------------------------------------




----------------------------------------

... nem ismer akadályt....

------------------------------------------------------



A ... & .... F

2009. december 6., vasárnap

Rejtélyes december.

Annyi jó dolog fog történni az elkövetkezendő egy hónapban! Nagyon várom már! Főleg mivel többségéhez valamilyen más különleges dolog is fog kapcsolódni! Nézzük csak a naptárat!
Tegnap lett biztos, hogy Ibolya ideutazik. Már magyarországra! A jegye már megvan! Nemremek???!!! :D DEEEEEEEE! Lesz még sok sok dráma próba, lesz még felnőtt karácsony. LEsz még koncert, lesz még a KarácsonyiTündöklés! Lesz még utazás oda, lesz még utazás vissza, lesz még szilveszter, lesz més sütés lesz még... annyiminden!
De most ennek örüülönk a legjobban ^^ Jövő héten jön a csaj ^^
Meg hét ugye majd megyek. Meg hét ugye... annyidologtényleg! Najó... mst megyek csinálok valamit... :P Nem tartozik ráááááááááád :P
Délután úgyis írok. Addig bírd ki nélkülem :"D

2009. december 5., szombat

Pongyolapittypang... :P

Péntek:
Vannak olyan napok, mikor magadba roskadva, csak bámulsz ki a fejedből zéró életjelet tanúsítva. Tegyük fel, hogy egy előzőnapi beszélgetés akaratlanul talán, de darabokra morzsol. Szép lassan... először este, mikor nem tudsz aludni és ezen pörögsz és forgolódsz és azon töröd a fejed mivel tehetnéd jóvá. Majd mikor reggel kialvatlanul lesed mikor csörren fel a telefonod -vajon annak ellenére, hogy...- még ébreszt? Aztán hív. Csak bámulod a kijelzőt és könycseppek rengetege áraszt el. Nem sírsz... azhangos. Csupán öszefüggő patak módjára pereg arcodon a keserűség jele. Még teljesen időben vagy, hogy elkészülj, te viszont az ágyadon fekszel és próbálsz kitörni a vízfüggöny alól. Már egy óra eltelik, lassan már indulnod kellene... Erőt veszel magadon, kikelsz az ágyból. csak ülsz ott pár percig a fejedben ugyanaz. Felállsz. A táskád szerencsére előző nap rendbe pakoltad, így legalább azzal nem kell törődnöd. Zuhanyozni nincs időd, a percek csak úgy peregnek. Felöltözöl, majd kivánszorogsz a fürdőszobátokba. A szüleid szokásos módon a konyhában ülnek, kávéznak. Megfésülködsz majd kijövet lenyomsz az arcukra egy puszit. Egyikük egy kérdést tesz fel, te pedig lezseren felelsz. Bemész a szobádba, kabát, cipó, aki kérdezett pedig követ. Rádmosolyog, majd kedvesen megszólal "Nem muszáj ma bemenned." Rád tör a felismerés, tényleg ramatyul festhetsz, ha ilyet ajánlanak neked. Először kedvesen elutasítod, de utánna szinte parancsba kapod, maradj inkább otthon. Jól esik, megköszönöd. Visszaveszed a kényelme szakadt otthoni göncöd és elmerülsz a fejedben...
A nap jelentéktelenül és nyugodtan folytatódik. Némi fenforgást okoz a net átköttetés, de igazán nem is érzékeled. A konyhában csücsülsz és vársz. Mire? Igazán pontosan te sem tudod... Kajálgatsz, kávét főzöl... Még mindig ramatyul festesz... tükörbe ugyan nem nézel, de tudod jól, hisz mindenki türelemmel fordul hozzád, ha kiöntöd a kávét a szőnyegpadlóra, vagy lezárod az épp forró vizet, amiben tésztát kellene főzni. Csörög a telefonod, ismerős, aggódó hang a vonal túl oldalán, amiért nem vagy suliban. Tudatod nem vagy beteg és nyugodtan mehet suli után. Leteszed és a nap ugyanolyan jelentéktelenül tellik tovább. Nincs mit csinálni, benyomod a gépet és leülsz. Lényegében csak egy valakit vársz, hogy megbeszélhesd vele. A telefonod csörög, ő az. Öröm és kétségbeesés kavarog benned... Örülsz, hisz itt van beszélhettek, de rettegsz mi lesz. Az idő haladtával egyre másabb lesz a beszélgetés. Változó, de a vége eléggé jól sikerül már. Idő közben megjön a barátnőd is, aki látja, hogy ramatyul vagy megölel és csak segíteni próbál. Bár nem nyugodtál meg, de késésben vagy ő pedig nem érzi magát valami egésségesen. Aggódsz, amit ő talán el sem hisz.. Ahogy talán még sok mást sem... :/ Ami neked fáj, de mellékes. Elmentek a barátodhoz aki nálad volt, aztán a közeli pályára... kikapcsolni. Este van, 6óra múlt, ti csak nézitek a meccset, nem akartok hockey ütővel egy fagyasztott csirkét püfölni. Mert rosszul érzed magad, öleled akit tudsz, beszélsz, mosolyogsz, tereled a gondolataid. Mikor a meccseknek vége irány a város tömegesen. Pontosabban egy M betűs gyorskajálda. Mivel közelednek az ünnepek és kétségbe vagytok esve kinek mit adjatok, két security face - akikszétégetnek- kíséretében átszelitek a kirakodósokat. Irány a pláza melegedni és tovább kutatni. Majd mikor már sejtésetek van arról kinek, mit követitek a többieket. Ücsörögtök, dumáltok, szórakáztok majd ndultok. Először mindenki másfelé, majd ugyanarra. A TanyaBanánnál találkoztok a Mikulással, akinek csak ENYHÉN van bor szaga. Énekeltek neki, csináltok vele képet, röhögtök. Majd áttértek a krampuszra, aki épp cigit tarhál :"D Vele is kép, mert jófej és miért ne. Aztán csattogás tovább. Elmentek tömegesen egy kávézóig, majd vissza indultok. TanyaBanánnál mindenki a maga útjára... 4en lányok indultok először egy irányba, majd követ titeket 2srác, azért legyen aki vigyáz rátok. A nővéred kíséritek haza és 5en sétáltok vissza a már említett kávézójoz. Találkoztok pár full részeg haverral szóval irány valamerre el tőlük. Elkíséritek az egyik csajt a buszmegállóba, megvárjátok még elmegy. A srácokkal már csak 2en maradtatok. Mesélnek, meséltek, infót cseréltek. Eszetekbe jut olyan 10körül, hogy haza kellene menni. Kettéváltok elöl csajsrác, hátul is. Jól esik dumálni, elviccelni mindent. A házadhoz értek. Megdumáljátok a gipszlenyomatot :"D, miegymást... Majd csajszi felkísér a lépcsőhöz. Villanyt nyomtok, mire "Oda megy a Gigi egyból fény.Jobb vagy, mint Jézus." XD Erőstúlzás, de nevetsz. Elköszönsz a csajszitól, majd nyitod az ajtót. Kintről hallatszik ahogy fütyül valaki. Kitör belőled a kacagás.
Szóval a nap statisztikai indexe igencsak hullámos... Bár nevettél...mégis... ez egy olyan nap volt, amikor magadba roskadva csak bámultál ki a fejedből. Végül majdnem teljesen ugyanabban az állapotban zuhansz az ágyba, mint előző este... Forgolódsz és egy vízfüggöny választ el a világtól...


Szombat:
Nagyon semmi... 10ig alszol. Majd elmész bátyáddal vásárolni. Késve, kiderül, hogy teljesen időben érsz a nővéredhez dráma próbára. Utánna haza mész, és csak arra vársz, hogy beszélhess Vele. Most is épp ezt teszed.... A vízfüggöny eltűnt, mintha nem is lett volna, és már csak nevetsz. Hiszen mosolyogva minden könyebben megy :)


Ne félj remélni... a végén minden fájdalom elszáll... akárcsak egy pittypang könnyű pihéje... <3

2009. december 3., csütörtök

"Lehet arany, vagy ékszer, vagy kincs,
De olyan igazi, mint te vagy, nincs,"


Régen írtam valami tartalmasat. Sőt... kifejezetten Oo. Ez sokkoló.
Íme, itt van december és az egész világ fenekestül felfordul! Éjjen. Jönnek az ünnepek. Nekem persze, szinte szokásosan annyi kedvem az egészhez, mint fakrumpli. Egyértelműbben: semmi. Persze, szeretem a karácsonyt, a szilvesztert és a többi decemberrel járó dolgot. Szeretem, hogy ilyenkor az egész város ki van világítva, hogy mindenhol érezhető a forralt bor édeskés illata. Lágy dallamú zenét hallani, ha végig sétálunk a belvároson, akár nappal akár sötétedés után és annak ellenére, hogy nincs 25fok tele van a város nevetgélő gyerekekkel. No és persze ott vannak a szülők, ott vannak a felnőttek akik saját háztartásban élnek... Szét srtesszelik magukat, hogy mindenkinek a megfelelő ajándékot hozhassa a Jézuska, hogy minden sütemény időben kész legyen, hogy az összes dísz a helyére kerüljön... Valóban ez lenne az egész értelme? Éljen... nem szól másról, mint idegeskedés, körömrágás, veszekedés és ajándékcsomagolás? Ugyanmár! Azokkal mi van, akik egy darab ajándékot nem kapnak? Azokkal mi van, akiknek nem áll karácsonyfa, még csak egy csoffadt zöld fenyő sem a lakásukban... akiknek egyáltalán otthonuk sincs. Azokkal akik egyáltalán annak örülnek, hogy van kit szeretniük.
Karácsony vagy nem karácsony... Ünnepek, vagy nem ünnepek...
Tényleg csak ilyenkor kellene segíteni annak aki rászorul? Csak ilyenkor van szügség arra, hogy szeress? Csak ilyenkor kell az, hogy figyelj a másikra? Ez az egy hónap, mikor mindenki úgy bánik a másikkal, mint egy két lábon járó hús vér emberrel???
Csak kérdezem én... fiatal, taknyos tiniként, hogy valóban csak ilyenkor kellene, hogy emberségesek legyünk? Kizárólag azért, mert itt a "karácsny szelleme" meg ez a "szeretet ünnepe", máris mindenkinek jónak kell lenni? Nem arra buzdítok senkit, hogy most forduljon ki magából ilyenkor sötöbö.... DE ha ilyenkor megy az, hogy nem cseszegetünk senkit, ha ilyenkor megy az, hogy nem bántunk senkit, hogy nem ütünk meg senkit, hogy nem lopunk senkitől... Akkor miért olyan nehéz ezeket a dolgokat megállni egy "átlagos" hónapban?
Ünnep kell hozzá?
Ünnepelni mindig van mit!
Nem tudom... kezdek kiábrándulni az emberekből... :/

Bár ez nem csak az ünnepek miatt van. Alapvetően. Ismerősök, barátok, közeli emberek, akik tetteitől csak kihülve ülök és nézek, hogy Oo Ez most mi?

2009. december 2., szerda

"ezvan"

Régen írtam... Oo... soká fogok. Pontosabban holnap :) Várd ki ;) klassz lesz... vagy olyasmi (L) Addig is puszmók ;)

2009. november 29., vasárnap

valóra vált álom


Kisgyerekként az ember sok dolgot elképzel. A kislányok például azt, hogy az a bizonyos mesebeli herceg, milyen lesz, miket fog csinálni, sötöbö... lányoknak ez ismerős. Aztán nevetsz, hogy kislányként mikre is gondoltál, mikor visszaemlékszel. Elmosolyogsz, hogy nem... ilyet senki nem tenne. Nincs olyan, hogy csak úgy meglep azzal, hogy ott terem. Nem fordulhat elő, hogy mikor meg van beszélve, hogy 6kor ér be a busza este... egyszercsak megjelenik 3órával korábban egy buszmegállóban. Nem lehetséges, hogy te ezt ne vedd észre, nem lehetséges, hogy azt mondja "csukd be a szemed, próbáljuk ki működik-e a teleport"... aztán nevetsz a lányokkal, akik ott vannak veled, de játékosan becsukod a szemed, megpörgetnek, és és és nevettek, és visszaszámoltok 10től... aztán kinyitod a szemed, és elkap egy érzés "itt van" megfordulsz... és tényleg ott áll. Nem hiszel a saját szemednek, megfogod az arcát a mellkasához bújsz, hogy érezd, hogy igen... itt van... meglepett... megleptek. ITT VAN!....
rádöbbensz, hogy ez már nem csak kitaláció, nem egy kislány fantáziájából szabadult kép... ez az, ami veled történt 2napja.
Igen. Ezt csinálta. Dávid ideteleportált.... Teljesen kihültem. Sírtam, nevettem, megállni sem bírtam. Ha nem fog meg, összeesek. Annyiraeeegy (L) Eszméletlenül szeretnivalóóó (L) olyan nagyon (L)
Annyi minden történt még... annyi mindent lenne mesélni. Ezeket viszont, ha nem haragszol megtartom, megtartjuk. ;)
Nincs kedvem nagyon írni... Elment...hazautazott :( de nemsoká megint látom! ^^ kevesebb, mint egy hónap, ha mindenigaz (L)
Az LP-s póló :') nekem miniszoknya... és itthagyta nekem. Dávidillatúú ^^
*képzeletbenmegöleliŐt*
Mert szép volt, mert tetszett... mert mi.






A szerelemben az a szép, hogy ha egyikük elhagyja, a másik önként nyújtja a szárnyát <3>






A barátság furcsa dolog... van akivel egyszerűen megy, van akivel nem... a végén mindenki egy lesz, mikor kiderül, hogy szeretik a 'szörpöt' ;) XD








"Őrültek vagyunk és nem bolondok"








2009. november 26., csütörtök

kiugrom a bőrömből!!

"Azt hittem csak álmodlak ezért megkértelek, hogy csípj meg... Utánna napokig fájt a karom" (L)

HOLnaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaappppPPpp!!!!!
Igen, most itt újjongok, mert már mindenkit kiakasztottam ezzel, aki fenn van msn v. skyppe XD szóval... örüjjé téged is boldogítalak :D
HOLNAAAAAAPPP!!! Jön ^^ Holnap ilyenkor már itt lesz! Holnap! Kevesebb, mint 24óra... Megzakkanok addig (L) BWÁÁÁÁ (L) (L) (L) (L)

2009. november 24., kedd

Katyvaszhalmaz

"Vannak különleges éjszakák, amikor az emberek csak árnyak, még az árnyak talán emberek."
/Edgar Allan Poe/

"Mosolyogj és szebb lesz a világ. Ha viszont sírsz, a szemed ne takard el. Miért titkolnád, hogy egy kicsit nehéz?"
A dolgok nem mindig mennek könnyen. Hibázunk, elrontunk, összekavarunk dolgokat... hiszen emberek vagyunk. Senki sem tökéletes. Akit annak látunk, azt valószínűleg egy rózsaszín ködfolt takarja el előlünk. Az sosem kellemes, ha tudat alatt elrontunk valamit, így bántva mást/másokat. Ilyenkor nem egyszerű. Valahogy mégiscsak meg kell békíteni a másikat, akkor is, ha azt mondja semmi baj. Feltehetőleg csak azt nem akarja megbántani, aki megbántotta őt, s egyáltalán nem merül a feledés homályába a hiba amit elkövetett. Ez nem is baj, hiszen így van rá esély, hogy nem esünk többször ugyanabba a hibába... Aztán van, mikor mégis... :/

"Félreteszem az érzéseimet, és mosolygok a fájdalmam minden percében. Igen jól vagyok, ne aggódj miattam! Csak akkor fáj, amikor lélegzem..."

"Sírj, ha attól jobb lesz! Nincs abban semmi... Kapálózz! Kiabálj! Az is belefér... S ha kiadtál magadból mindent, szórj minden aggodalmat egy nagy bőröndbe... zárd le, és így megkönnyebbült szívvel vágj bele!

Szeretlek /őt/ (L)

2009. november 23., hétfő

Csak egy halom dolog

Sokszor, sokan, sok féle helyzetben szembesítettek már azzal a "ténnyel", hogy olyan vagyok, mint egy kisgyerek. A minap ezen el gondolkoztam. Miért hihetik ezt? Nem, mintha annyira életcélom lenne megfelelgetni mindenkinek, de egy időben túl sokszor hallottam ahhoz, hogy szimpla kis piszkálódásnak vegyem. Így végig futtattam a fejemben, kik, hol, milyen környezetben, mikor, miért mondták nekem ezt. Rá kellett jönnöm, hogy az esetek egy részében igazuk volt az illetőknek, viszont volt mikor nem. Elő fordul igen, hogy rám tör, hogy azon is kacagok, hogy "muffanda"... Vagy nagy szemekkel felnézek valakire, és bekapom az ujjam, mint egy kisgyerek :') Viszont ezek álltaláában azért vannak, hogy azt akivel épp beszélek feldobjam, mert épp rossz a kedve. Vagy mert épp így kapcsolok ki xD Szerencsére, mára már sikerült kifejlesztenem egy olyan lazítást, és kikapcsolást, ami közben senkit nem kergetek fel a plafonra. Viszont... szertintem fontos, hogy ne felejtsük el milyen is gyereknek lenni ^^ Néha egy kis játék, néha egy butácskán ható kérdés, néha egy gyermeteg reakciió, néha egy kislányos nevetés... és máris könyebbek a dolgok. Hiába mondják, hogy mert fel kell nőni, mert tudnod kell viselkedni, miért kell ez azt jelentse, hogy egy befásult valaki legyek, aki elfelejtette mi az az élet, aki nem tud nevetni, akinek egy jó szava nincs? Persze vannak helyzetek, hogy igenis fel kell állni és komolyan beszélni. Igen nem lehet mindenen nevetni. Igen nem lehet, mindent úgy átvészelni ahogy azt egy kisgyerek tenné. Viszont.... miért ne örülhetnénk egy apróságnak úgy, mint egy gyerek? Miért ne lephetnénk meg valakit a semmiért, mindenféle haszonvágy nélkül? Miért ne állhatnánk valaki mellé, és segíthetnénk neki sírni, a helyett, hogy egy csomó "jótanáccsal" bombáznánk? Miért ne hihetnénk a töndérekben? Csak azért mert már nem vagyunk gyerekek? Na és akkor mi van? Szeretem megnézni a Hupikék Törpikéket, hogy tapadok a képernyőre és szurkolok, hogy Hókuszpók el ne kapja őket. Jó... ez eléggé gáz példa, és ne kövezz meg érte, ezt egyre ritkábban teszem :') Viszont a mai napig nagy szemekkel nézem végig a 24éves nővéremmel és a lakótársaival a princess meséket is :D Szóval igen... sálálá...


Az ember már meg sem lepődik, ha valaki szexuális felhívást tesz neki, akár interneten keresztül akár személyesen. Azon azonban igen, ha a végén kiderül, hogy mindezt 11-14éves gyerekek teszik. Ki tudok hülni rendesen az ilyesmin. Aztán az ember már meg sem lepődik, hogy milyen mocskos a szája a 8éves gyereknek, hogy a 13éves arra büszke, hogy kivel ment el a péntek esti buli után, és mit csináltak. Persze ettől kell zengenie mindennek... aztán az a hír sem feltétlenül sokkol már senkit, hogy a 14éves kislány abortuszon volt. Teszem fel a kérdést: EZ MIÉRT NORMÁLIS??? Ez... NEM kellene, hogy normális legyen... jó... most ezen bosszankodom... De... áhhmm...


Az elmúlt napok igen változatosak voltak... Pénteken ifi volt ugye. Biliárd megint. Elgondolkozós estém volt mostanság valahogy sokat voltam a fejemben... Aztán nem tudom. Megrohamozott egy csomó érzés, és és és csak leültem egy székre. Meli odajött, hogy mi baj... nem nagyon mondtam rá semmit, nem akartam hazudni, és azt mondani, hogy "minden oké" így csak ültem. Aztán Norbi és Metti is odasündöröktek, hogy minden oké-e... Mivel még mindig nem akartam azzal a hazugsággal eléjük állni, hogy "semmi gond, minden oké" Így leközöltem, hogy "én jövök?" majd felálltam. Aztán játszottunk. Nem ment. Ratyi voltam. Ismerje el aki ott volt, mert ha azt mondja nem, hazudik xD Szóval igen. Aztán átmásztunk mekibe kajálni. Nagy nehezen elindultunk, Norbi még beült egy ilyen játék izébe, van is róla kép :P de nem terjesztem, nem kértem rá engedélyt :") Aztán csoportosultunk és átbattyogtunk. Meli, Metti, Norbi, Krajla és én. Dodóék már ott voltak, aztán megvártuk a többieket beültünk. Aztán végig röhögtünk, mert Sanyi... mert megcsalt... mert a Krajlával is... A Z-t meg nem szabadott volna elmondania :') Szeretem ezeket az elmebetegeket. Meg... pfúúúj... mikor jöttünk el. Aztán kinn volt Dodó, meg Krajla... Aztán kijöttek többiek is. Aztán elköszönés... Krajla meg hogy köszön el? Puszi, puszi, és megnyalta az arcuunkat... XD "Nem hallotatok még a bocipusziról?" PFÚÚÚJ... De sebaj, így szeretünk xD Haza értem, még felhívtam. Jó volt hallani :)
Szombaton azt hittem ki fogom magam tudni aludni, hát nem... Reggel korán keltünk készültünk és mentünk a női konfira. Te! Hogy az mennyire jó volt! A tanítások a példák... Dóri... mindenkit megbőgetett... Meg plussz csomó jó dlog volt. Kikapcsolt. Jól esett. A fiúk meg... huhúúú... hallod?! Körbe ugráltak ám minket Oo... Először kicsit félelmetes volt. Aranyosak voltak, és nagyon jól csinálták amit rájuk bíztak. Nincs oka panaszkodni szerintem egyik lánynak sem. Aztán.. kaptunk pillangót. Tálcán hozták be a fiúk *-* Választottunk. Majd csoportkép. Aztán a fiúkon is ott volt 1-1 pillangócska. Vicces volt. A falon volt egy fehér... még nap elején kiszúrtam... megszereztem ^^ Meg, Krajlától kaptam egyet :D A fehérbe meg beleharapott... ott a fognyoma XD Végül lett egy kék is... Csiszinek a z övé nem kellett... nekem adta. Szóval, eszméletlen jó nap volt! Aztán haza, beszéltem Dáviddal ^^Az meg már csak (L)
Vasárnap aztán mentünk mamimhoz fát pakolni, és szenet lapátolni :D A munkás princess XD Szóval farmerban, pulcsiban tiszta kormosan mentem be a házba. Mamim nevetett :D Vicces volt ^^ Aztán ebédeltünk, majd haza. Aztán géphez, hogy beszéljünk(L) Igen. Jó volt. Bár megint a végére maradt a lényeg, de legalább bizonyos szinten sikerült megvitatnunk... pontosabban annyira, hogy... szóval már jam ^^ (L) CeretemMm ^^
Ma meg... suli. Első négy órám nyista. Írtam neki levelet. Aztán indulás. Németen semmi izgi... föcin + - dolog volt... két matekon meg mindenféle... Büntetődoga... pff... nem mindenkinek szedte be, csak ahol kinyílt a napló... paf... benne voltam. karó lesz. király.
Aztán haza értem. Beszélgettem anyuval kajálás közben. Nagyon büszke vagyok most rá és apura... napok óta nem gyújtottak rá. Na igen... az az összeg amit ők cigire költöttek havonta meggyőzte őket, hogy inkább ne... xD Legalább van hatás. Egész jól tűrik ^^
Aztán leültem, hogy akkor beszélek Vele :)

Jólvan.. most... megyek... :/

2009. november 19., csütörtök

I always leave first so i never have to see you go :"D megvanasztori... azmostmindegy (L)

Meli ... XD A pöcsöd (L) We láw tancsibá... meg a MegyEK xD sáálááláá

Ma kaptunk oltást. Kaki volt... Jóhír azonban, hogy nem ájultam el! Sőt... semmi ehhez hasonló sem történt! Egy poztitív pont a mai napra.

Aztán eltelt... 8helyett cask 4nek volt
(?) értelme :) Klassznapvolt.
We láw magyartanbá *-* :"D


Gondolkoztam. Utálom... mert igaza van. Nem mondom, hogy mindenben. Részben azonban mindenképpen. Nem is őt utálom, mint inkább azt, hogy ide lett juttatva az egész. Nem szeretem az ilyet. Viszont nem gondolom, hogy az egyedüli én hibám. Nem mutogatok senkire, és nem kenem másra... felesleges is lenne, és feltehetőleg még értelmetlen is. Hagyjuk.. nem ide tartozik.

Szóval holnap péntek. Uccsó nap. hogy repül a idő! Érdekes... Nemrég még... jam.

Nem jut eszembe értelmes... szal pár kép :D
Egy sün arcai :D
Mindenhol van egy fekete bárány. DE PONT....
Ha valaki megmondja, hogy ez milyen!
Ez csak.... : XD
Crap x"D
Ez a legjobb *-*


Most pedig egy történet... amit imádok... sokat lehet belőle tanulni... :)

Két, súlyosan beteg ember feküdt ugyanazon kórteremben.
Egyikük minden nap délután felült az ágyban egy órácskára, hogy ezzel megmozgassa a szervezetét.
Az ágya a kórterem egyetlen ablakához közelebbi volt.
A másik beteg ember egész nap csak feküdt az ágyában,
a plafont bámulva. Beszélgettek a családról, feleségről, gyerekekről, a katonakorukról, a nyaralásaikról,
ahogy az szokásos ilyen helyzetben.
Az az ember, aki az ablaknál feküdt, minden délután, amikor felült,
azzal töltötte az időt, hogy elkezdte közvetíteni a másiknak, mit lát az ablakon át a kinti világból.
A másik ágyon fekvő embert egy idő után szinte csak ezek a színes beszámolók tartották életben,
már alig várta őket, ez volt minden változatosság az életében.
Az ablak egy kellemes, tavacskával díszített parkra néézett.
Vadkacsák és hattyúk úszkáltak a tavon, és gyerekek játszottak távirányítós játékhajóikkal rajta.
Szerelmespárok üldögéltek a színes virágágyások mellett órákig, egymásba felejtkezve.
Miközben az ablak melletti beteg kimerítő részletességgel írta le a kinti világot,
a másik, folyton fekvő behunyta a szemét és maga elé
képzelte a látványt.
Egy meleg délutánon az ablak melletti ember egy, a parkon átvonuló karneváli menetről beszélt.
Bár a folyton fekvő ember nem hallotta a zenészeket, maga elé képzelte őket a másik érzékletes leírása alapján.
A napok és hetek teltek.
Egy reggel a betegeket fürdetni készülő nővér az ablak melletti embert élettelenül találta az ágyában,
mert az éjjel csendben elaludt örökre.
Elszomorodva hívta a személyzetet, hogy kivigyék az elhunytat.
Amint alkalom kínálkozott rá, a korábban a belső ágyon fekvő beteg kérte, hogy a másik ágyban fekhessen.
A nővér szívesen segített, kényelembe helyezve őt azon az ágyon, majd magára hagyta.
Lassan, fájdalmaktól gyötörve az ablak felé fordult az ember, és megdöbbenve látta: az ablak egy tűzfalra néz.
Megkérdezte a nővért, mi történhetett az eltávozott szobatárssal, hogy olyan szépnek festette le az ablakon túli világot.
A nővér elárulta, hogy az az ember vak volt, nem láthatta a falat sem.
Valószínűleg csak bátorítani akarta Önt! - mondta a férfinak.
Tanulság: igazi boldogság boldogabbá tenni másokat, nem törődve saját helyzetünkkel. Bajainkat megosztva csökkenthetjük őket,
de ha derünket és boldogságunkat osztjuk meg másokkal, megsokszorozzuk azt.
Ha gazdagnak szeretnéd érezni magad, számold össze azokat a dolgokat az életedben, melyeket nem vehetsz meg semmi pénzért.
Minden nap ajándék az élettől, így becsüld meg a napjaidat, melyek száma - bármilyen sok is jusson - vééges.


Na igen... Nem mindegy, hogy mit csinálsz. Azt akarod, hogy te boldog legyél, vagy a körülötted lévőket akarod boldognak látni? Önzőnek lenni sosem jó. Bizonyos szinten igen, persze... de, hogy mindig csak "én én én én éééén"... az úgy egyáltalán nem buli. Meg, hogy csak nekem. Ha csak magadnak akarod a szülinapi tortát, akkor minek hívsz barátokat? Ha csak magadnak akarsz egy embert... van esély rá, hogy megfolytod, mert hiába alegjobb barátod ő is ember, kapcsolatokra pedig szügésg van. Mivel az ember egy társas lény. Ez most azonban mindegy. Szóval... Ne legyél egocentrikus...

2009. november 17., kedd

Egy buborék a tenyeremen

"Az igazi szerelem több, mint egyszerű romantikus vonzalom, az barátság is egyben."

Nekem "sok(?)" barátom van :) Épp elég, épp akiket szeretek. Akikre szügségem van, és akiknek szügsége lehet rám :) Ez eddig jó érzés ^^ Számíthatunk egymásra, és nincs olyan, hogy gáz téma, vagy ciki kérés... Vagy égő dolog. Mert a barátod^^
Ott van például a nővérem! Dóriiii ^^ Ő az egyik legjobb barátom :D Nagyon nagyon szeretem! Kisebb korunkban megfogadtuk, hogy mindent elmondunk a másiknak ^^ Igazából, olyan sokszor, mintha az anyukám lenne. Bár a fogadott szüleim a Su/család is :D (We láw Eszti és Laci) Szóval igen. Vissza térve Dórira. Mamim ^^ Az egyik :) Komolyan. Szeretem ^^ ő mindig itt volt nekem, és van is, sőt... újat mondok... lesz is! Viszont egy dolgot tudatok... már csak egyszer vagyok hajlandó költöztetni :')
Vagy itt van Dávid :) illik az idézetm, mert azért mégis XD Szóval, ő is az egyik legjobb barátom, nincs mit előtte titkolnom. Ez pedig tök jó! Mert milyen lenne már ezt a két dolgot, hogy párkapcsolat és barátság teljesen elhatárolni?! Tudod mi? Hü-lye-séég! Méghozzá azért, mert feltehetőleg az egész kapcsolat egy barátságból indult ki. Meg tanulsz bízni a másikban, őszinte leszel hozzá, majd közelebb húz a szíved sötöbö...
Meg persze Meli ^^ Naná, hogy nem maradhat ki a szórásból. Hogy is maradhatna?! 4éve együtt XD Anyuja múltkor azt mondta, lasasn olyanok vagyunk, mint a házasok xD Szóval igen ^^Poocy és Soocy 4eva ^^

Úh úh úh úh úhúúúúhhh... Nóóórii *-*
nóri.: de van több szám is csak azokra már nem nagyon emlékszem előtte bele kéne fülelni h jó-e :D :D
ixXxi: :') ixXxi: jólva ixXxi: szóval szennyel nem dobálsz ixXxi: helyes.
nóri.: ^^ nem tenném
ixXxi: (blush) ixXxi: uhuuuuuh
nóri.: csakis minőségit because you are sooo special to meeee xD
ixXxi: ezt beírom a blogomba *-*

*A mese főhőse még mindig te vagy...
csak épp egy kicsit kimaradtál a történetből*


Még akkor is te vagy a mese hőse, ha épp úgy érzed, hogy mindenki másról szól csak épp rólad nem. Hát... tudod... a te életed hőse mindig te leszel. Senki nem veheti el ezt a szerepet. Hiába érzed magad egy kis gnómnak... akkor is rólad szól a történet... Egy cuki gnómról :D Most előfordul, hogy elesel és kicsit olyan, mintha elhagytad volna a sztorit. A te történeted az attól függetlenül arról fog szólni, hogy te a sárban fetrengesz, és nem arról, hogy egy másik gnóm milyen módon mászik fára melletted. Érted? Szerintem nem XD De ez megesik. Nem is feltétlenül akarom megértetni. Szóval ezt most itt le is zárom.

I'm yours *-*


Nevess, hogy nevethessek veled *-*

Szívószálbaragadtpezsgőbuborék *-* Szeretlek Kicsim ^^

2009. november 15., vasárnap

Csakis akkor szeretünk igazán, ha ok nélkül szeretünk.

Gyönyörűségesen Csudilatos Napoooooooooot ^^ Igen, épp feldobott vagyok :) Nem kicsit ^^ Nagyon XD Most ez vicces volt o.O XD Elkezdtem írni a blogom, és felléptem tagged-re és képeket néztem, és elfelejtettem, hogy én blogot írtam XD LOOLMÁÁÁR o.O Nekérdezd :"D


A tegnap amúgy jól sült el. A vége is ^^
Gyüliben dicsi alatt Melivel röhögésben törtünk ki, mikor a kivetítőn megláttuk "gyaözelem" :"D Hát igen, ez azért valami XD We love gyüli ^^
Amúgy arról volt szó, hogy Isten a nagy forgatókönyvíró, de nincs az életedre EGY terve, és nincs "A" terv... Az akarata nem az érzelmeidtől függ, hanem a tudatodtól. A jövődet te formálod a döntéseiddel, és nincs "előre megírva", hogy te ezt és ezt fogod dönteni. Tudja, hogy mit fogsz dönteni, de nem tervezi el előre....
Nem érezned kell azt, hogy veled van... hanem tudnod, mert az érzelmek sokszor csalókásak... de attól még kellenek :) Csak nem ebben. Ő sosem hagy el, még akkor sem ha te úgy érzed, hogy nincs ott... Mert mindig ott van ^^ Akkor ha te egy rosz döntést hozol, Isten akkor is ott van... sőt, még ki is hoz belőle valamit! Most mond azt, hogy ez nem zsír?!
Oh és még egy fontos dolog ^^ Tervezz VISSZAFELÉ :D Igen, jól olvasod :) Tűzz ki egy célt, és tervezd meg, találd ki viszafelé, hogy milyen módon fogod megvalósítani :)
Sok sikert a hétre ;)

Szóval klassz volt a csörcs ^^ Utánna meg a fiúknak volt eligazításos izébizgentyű, hogy a szombati NŐI KONFIn ki mit fog csinálni ^^ Már alig alig alig várom!!!! Nagyon! Az első női konfi! Szóval igen ^^ Szó segítettünk Miss Móninak, elpkaolni a székeket, meg a gitárokat... mikor meg már nem volt mit csinálni, és vártuk a többieket, és épp nem a már nem kinnt lévő székek között táncoltam XD Akkor fogtam magam és leültem a dobcucc mögé :"D Nevess, vicces volt :D Élveztem ^^ Úhh... Nééééézd:

Szóval klassz volt :D Élveztem ^^ Többször kéne monstmár tényleg dobolni. Mert érdekel, és mert szeretem :D Ritmus... Tök bonyolult :"D Szóval jam. Bár először, mivel ezeréve először fogtam dobverőt, egy kicsit nehézkesen ment... aztán egy alap ritmust azért le tudtam játszani, mert addig nem nyugodtam még nem ment XD Bár már mindenkinek mehetnéke volt, Melinek főleg, de én, hogy "naaa meg tudom csinálni naaaa" XD Szóval igen. Aztán segítettünk levinni pár cuccot a kocsihoz, majd elköszöntünk a népektől. "Megvédtem" Nyinnyót, mert a Dodó így neki neki dőlt, Nyinnyó meg megszólalt, hogy "Ági segíts már" Annyira nevettem... Nyinnyónak kb a mellkasáig (HA) érek, a Dodónak kb szintúgy XD De azért beálltam a kettő közé, mondom "Dodóó, ha vele kikezdesz velem is meg kell küzdened!" Mire felemelt és odébb rakott X"D Aztán már tényleg indultunk... Meli, Toma és én. Sietnünk kellett, mert Meinek időben otthon kellett lennie. Aztán XD Bwááá... Szláni nem elkezdett buzerálni -.-" (L) Lenyúltam a sapiját, aztán elindultunk... Végig lettem kergetve a parkolón... aztán kifutottam onnan, de ő utánnam és elkapott és felemelt és visszavitt a parkoló közepére, letett elvette a sapiját, rám nyújtotta a nyelvét és elment XD Annyira elmebetegek ezek az emberek xD Annyira <3>

Este haza értem. Azán géphez már nem tudtam ülni. De aztán kitaláltam, hogy írok Neki egy sms-t, gonolom örülne neki. Bejöttem a szobába és megkérdeztem tesóm nem lenne e baj. Mondta, hogy nyugodtan. Aztán írtam... Mire kaptam választ is xD Akkor lépett fel, hogy írjon nekem, mikor megkapta az sms-t :') Megelőztem ^^ <3> felhívtam, csak azért, hogy mondjam, hogy HAHAHAAAA (L) Szóval nevettünk egyet :D Aztán letettem, és újságot olvastam. Majd bevonultam a szobába, és jött az esti... hm "edzés(?)"... mondhatjuk. Bár még nincs egészen kidolgozva, de majd lassacskán :) Aztán zuhi, és kifeküdtem, hogy plaaaaaaaaaaaaaaaaaaf..... :") Mondta, hogy majd még ír. Szerintem, ha nem írt volna nem tudok aludni XD Szóval vártam. Zenét hallgattam bámultam a plafonom, és a szemembe előzőleg csillant fény miatt, mintha apró pontok lettek volna a plafonon. Aztán kaptam sms-t. Édesvolt ^^ Klassz. Teljesítettem a kérést ami benne volt. Jó volt:) Nevettem. Végül egy vigyorral az arcomon aludtam el ^^

Reggel ugyanaz a "beteges" mosoly volt az arcomon... pontosabban még van is :D Szeretem, ha kettőnk közt nincs kehe... :) Mert az alapvetően feldob. Szeretem. Annyiranagyon *-*
*nyálasömlengés*
:D:D:D:D:D:D:D de ha egyszer... jólvan :D Szóval igen <3> (L)

Készülnöm kellene suliba o.O XD Ideje lenne. Szóval....
Majd jelentkezem délután... talán XD MUHAHAHAAA!!!!

"Szivárványszín helyett csak fekete és fehér..."

"Ahhoz, hogy feldühíts vagy megnevettess
egyetlen szó is elég,
Másoknak láthatatlan, de így lesz
ez a történet épp a miénk..."

Egy kicsit szét van zuhanva a fejem, és abban sem vagyok kérdés nélkül biztos, hogy én vagyok e én. De kezdjük ott, hogy

Péntek:
Csajokkal úgy volt, hogy Anikónál alszunk, mert a szülei elmentek Budapestre, ő pedig otthon maradt. Csak aztán se Melit se engem nem akartak leengedni Sárosdra éjszakára. Szóval végülis mindent átszerveztünk Melihez. Metti jött Meliékhez, aztán elmentünk Anikóért a megállóba. Le pakoltuk a cuccát, aztán Mekibe, mert Metti szüleinek kellett kupon, mert ott akartak enni csak nála volt az összes. Aztán elmentünk plázába körül nézni, hogy a Nikinek (Meli uncsitesjának a barátnője) vagyünk hosszú kicsi gyöngysort :) Szóval vettünk. Aztán biliárt. Ancsyék rávették Mátét, hogy jöjjön el. Érdekes este kerekedett mindenből :"D Dodóval ökörködtünk, meg csajokkal, Mátéval játszottunk, és próbált lehűteni, mikor az agyamra ment a Gábor, emrt végig csalta a meccset, aztán meg a pofámba röhög, hogy jegyzem meg szándékosan belövöm a fekete golyót, visszapattanóra, úgy, hogy oda se nézek, csak hogy ne kelljen hallgatnom továb -.-" Ha normálisan végig játszottuk volna, akkor tuti hogy a feje az egyik lyukba a seggébe meg egy dákó landolt volna... Szóval jam.
Tancsi bácsi msn-en xD "Ági önnek már nincs mit tanítani" XD Aligperverzenjöttni (L)
Folytatván... ömömö... Ja igen. Aztán biliárd után elmentünk Mckajálni ^^ Mettinek lett Véééder feje xD ilynen labirintusosas játék ^^ Naja... aztán csajokkal kisbolt ^^ Majd mentünk Melihez :) Vicces volt... kajáltunk, meg tv-t néztünk... aztán rendbe tettük az alvóhelyeket... Majd megnéztük "A Gyerekek"-et... horror... Szar XD Nem tetszet.. bár a Casey-nek tök jó volt a haja, és a nyaklánca is... nekem a tetkója is bejött... Azért dórva volt... Bár... az kemény volt, hogy a gyerekek gyilkoltak mindenkit, meg a kis szöszi csaj volt minden mögöt.. Bár mi végig röhögtük XD Főleg, mikor a kislány felkedődött az üvegre és szét állt a haja mint Medúzának XD Akkor ugrott mindenki, mikor a pasi (aki halott volt mert a fél feje leszakadt és a hasába nyomtak egy játékbabát) a nő bement a sátorba, mert oda vitték a gyerekek, és meglátta és megfogta a hasánál a pasit és megmozdult... Bazd az még élt!! oO dúrva volt! Szóval ja. Aztán akartunk még egy filmet nézni, aztán mégse... Kártyáztunk ^^ igen, hajnalban neki álltunk zsirozni. Meg szereted-e, szereted-e-t játszottunk :) We <3>

Szombat:

Azt álmondtam, hogy a Lötyi eltűnt reggelte (és lemészárolta a fél várost), aztán arra keltem, hogy Meli viszi ki Lötyit mellőlem a terráriumból XD Kimentem, vártuk, hogy a csajok is felkeljenek. Beszélgettünk miegymás. Elkezdtük nézni a vektort. Mettinek közben el kellett mennie. Aztán végignéztük, majd készülődtünk. Ki kísértem Anikót majdnem egész a pályaudvarig, onnan battyogtam haza. Géphez nem ülhettem, mert anyura rájött a hepp, hoy mindig csak gépezek ha itthon vagyok... ami.. jómindegy.

*Kék malac maradsz*

Ma:
Korán keltem, 7-8kor már kuruttyoltam. Anyuék elmentek tojásért, Joe városba, Csiszivel maradtunk itthon. Neki álltunk panírozni meg ilyenek. Beszélgettünk és látta, hogy rossz a kedvem és még én paníroztam csinált nekem 5perces bögrés sütit... Könnyű, gyors, finom, cukortartalmú és bánatűző. Kellett. Szarhangulat. Igen megint. Ahogy mostanság. De nem nyaggatlak a nyomorommal. Leszarod nem? Dehogynem... akkormeg?

*Kőből van a szíven? Lehet... de még dobog*

Fáj a fogam -.-" I hate it... xD
Most írnék valamiről valakinek.... de nem publikus.. szóval nem.

Jólvan... még... van dolgom... ennem is kellene, meg lassan jon bátyám a géphez, szóval... jam. Majd see you next time ^^

Puszinyusz

2009. november 12., csütörtök

Mert épp ilyen a hangulatom

Szóóuvol... Meli, nem tudom sikerült-e megtalálnod, de gondoltam hátha nem, bemásolom neked ide A kis gyufaáruslány sztoriját :) Remélem tetszeni fog!

A kis gyufaárus lány

Kegyetlen hideg volt, hullott a hó és már sötétedett; az esztendő utolsó napját mutatta a naptár. A kemény hidegben egy szegény kislány járta a sötétedő utcákat, hajadonfőtt és mezítláb. Amikor elindult hazulról, még volt papucs a lábán, de annak nem sok hasznát vette. Mert a papucs nagy volt, igen nagy - az édesanyja hordta valamikor -, s ahogy két arra vágtató kocsi elől a járdára ugrott, egyszerre maradt le a lábáról mind a két papucs. Az egyikkel egy suhanc szaladt el - azt mondta, majd bölcsőnek használja, ha megházasodik, a másikat pedig meg se találta a szegény kislány.
Mezítláb járta hát az utcákat, és kicsi lábát kékre-vörösre csípte a kegyetlen hideg. Rongyos kis kötényét összefogta: egy halom kénes gyufa zörgött benne, egy skatulyát meg a kezében szorongatott. Egész álló nap hiába kínálgatta portékáját, egy szál gyufát se vettek tőle, és alamizsnát se adott neki senki: Éhesen és hidegtől reszketve vánszorgott tovább; szívszakasztó látvány volt szegény. Csillogó hópelyhek tapadtak szépen göndörödő, hosszú szőke hajára, de nem is gondolt vele.
Az ablakokból ragyogó világosság és sült liba pompás jó szaga áradt ki az utcára, hiszen ünnep volt, szilvesztereste. A szegény kis teremtésnek folyton csak ez járt az eszében.
Behúzódott egy zugba, egy kiszögellő ház sarka mögé, s maga alá húzta csupasz lábát. Ott még jobban didergett, majd megvette az isten hidege, de hazamenni nem mert, hiszen egész nap egy garast se keresett, s az apja biztosan veréssel fogadná. Különben otthon se jobb, padlásszobájukban farkasordító hideg van, a tető hasadékain besüvít a szél, hiába tömték be szalmával meg ronggyal a nagyobb réseket.
Már egészen meggémberedtek a kis ujjai. De jó lenne egy szál gyufa, csak egyetlenegy szál! Ha kihúzna egyet a skatulyából, odadörzsölné a falhoz, s meggyújtaná, a lángjánál megmelegíthetné a kezét! Végre rászánta magát, s meggyújtott egy szálat. Milyen vidáman sercent, s hogy lobogott a lángja! Fényes volt és meleg, mint a gyertyaláng, s a kislány boldogan tartotta fölébe a kezét.
Csodálatos láng volt az! A szegény kis gyufaárus lány úgy érezte, mintha szép réztetejű, rézcsövű vaskályha előtt ülne - olyan jó volt nézni a tüzet, olyan jólesett melegedni mellette! Már a lábát is kinyújtotta, hogy átjárja a meleg, de abban a pillanatban kilobbant a gyufaláng, eltűnt a vaskályha, s a kislány ott ült a hideg falszögletben egy gyufacsonkkal a kezében.
Elővett egy másik gyufát, meggyújtotta. Odahullt a fény a falra, tenyérnyi világosságot vetett rá, s azon a helyen átlátszó lett a fal, mint a tiszta üveg: a kis gyufaárus lány beláthatott a szobába. Hófehér terítővel letakart, nagy asztal állt odabenn, finom porcelán edények csillogtak rajta, s a közepén aszalt szilvával meg almával töltött sült liba illatozott. S ami a legcsodálatosabb volt: a sült liba egyszer csak kiugrott a tálból, s késsel-villával a hátában, bukdácsolva indult a kislány felé. De jaj, megint ellobbant a gyufa lángja, s nem látszott más, csak a puszta, hideg fal.
Újabb gyufát gyújtott: fényénél gyönyörű szép karácsonyfát látott, még szebbet, ragyogóbbat, mint amit karácsony este a gazdag kereskedő szobájában, amikor belesett az üvegajtón. Ott ült a fa alatt, s nézte a száz meg száz gyertyát az ágak hegyén, a tarka díszecskéket, amiket eddig csak kirakatban láthatott. Már nyújtotta a kezét, hogy levegyen egyet, de akkor megint kihunyt a csepp láng, és a sok karácsonyi gyertya lassan a magasba emelkedett, föl egészen az égig, s ott csupa tündöklő csillag lett belőle. Egyszer csak kivált közülük egy, s lehullott; ragyogó fénycsíkot hasított a sötét égen.
- Valaki meghalt! - mondta a kislány; emlékezett rá, hogy a nagyanyja, az egyetlen, aki jó volt hozzá, s aki már rég meghalt, egyszer azt mondta "Valahányszor lehull egy csillag, egy lélek áll az isten színe elé."
Megint odadörzsölt egy szál gyufát a falhoz, s egyszerre nagy világosság támadt körülötte. A tiszta fényben ott állt rég halott nagyanyja, és szelíden, hívogatóan nézett le kis unokájára.
- Nagyanyó! - kiáltott föl a kislány. - Nagyanyó, vigyél magaddal! Tudom, hogy itthagysz, ha a gyufa végigég, eltűnsz, mint a meleg kályha meg a sült liba, meg a gyönyörűséges szép karácsonyfa! Ne hagyj itt, nagyanyó!
És gyorsan a falhoz dörzsölt egy egész csomag gyufát, hogy marassza a kedves nagyanyót; a sok gyufa olyan fényességet árasztott, mintha a nap sütött volna. A nagyanyó sohasem volt ilyen szép, ilyen erős. Karjára emelte a kislányt, s felemelkedett vele; magasra, igen magasra, ahol nincs hideg, éhség, félelem, ahol csak öröm van és fényesség.
A hideg reggelen ott találták a kis gyufaárus lányt a házszögletben: kipirult arca mosolygott, de élet már nem volt benne, megfagyott a csodákkal teli éjszakán. Ott feküdt a halott gyermek új esztendő reggelén, körülötte egy halom gyufásskatulya és sok-sok elégett gyufaszál.
- Melegedni akart szegényke! - mondták az emberek. Nem tudta senki, mennyi gyönyörűséget látott, s milyen fényesség vette körül, amikor nagyanyja karján mindörökre elhagyta ezt a sötét világot.


Annyira egy.. gyönyörűűűű... mindig meg könnyezem :|
Éppen karácsonyi meséket keresek tesómnak, mert kell majd a KarácsonyiTündöklés koncerthez, amit a KKE rendez :) Alig várom már, nagyon klassz lesz ^^ Ahogy a női konfit is... 21-én *-* BWÁÁÁÁ!!!

Elcsendesülő, meghúzódó, a legkevésbé feltűnő hangulatom van. Nem mániám a szereplés... Sőt, most valahogy kifejezetten tetszik, hogy meghúzódom.

*Ha nyúz a stessz, tudom kellesz, és újra minden rendben lesz*
Ne félj elmondani, ha valami bánt... Kérlek... :) <3

*Ha valamit most kérhetnék,
mosolyod fényét add még*



Nem írom le, hogy SZIVECSKEEEEEEEEe (L) .... nem tehetek róla... betegesen... még mindig. anyira annyira annyira ^^ Legyen már... legyen már... legyen már nem tudom hanyadika... :P Hiányzik ám... nem vagyok olyan érzéketlen segg, mint hiszik XD szóval... Szeretlek (L) és kész ^^ aggódom. igen. de ez... féltelek... <3



Szóval, ha minden igaz holnap Anikónál alszunk... Melik meg én. Mert... mert miért ne. Mert bulis, és mert milánói ;) Igen csak azért megyek XD Nem ám ^^ Szóval jam.
*köhög*

*kacag* nevess te is velem ^^

Nóriiii... tebetegállaaaaaaaaaaaaaaaat.... tök édes az unokaöcsééééééd *-*
Most meg egy kép, amikor Nóri még kicsi volt ^^ Uh uh uh!!! Igen kell az a kép is, ahol kinn van a popsid XD Igen, ezt muszáj volt ide írnom <3

Csináltunk ma valami ökör tesztet magyaron csajokkal... Magdi kérdezett, mi válaszolgattunk, meg rajzoltunk a papírunkra aztán.. szóval érdekes volt, ahogy kielemezgetett minket XD nevettem... Nórival össze fogunk veszni. Már azt is kitaláltuk, hogy min. Szóval igen. Mindegy, csak elszórakoztunk :)

ennyi fért ma bele... lehetne még, de... semi kedvem. bocs.
see ya late

2009. november 11., szerda

egy adag vacak



Azért, mert félig szeretem a fagyit*-* Nem mindig. A fagyi boldog, ha megeszed, mert azt szeretné, hogy valakinek örömet okozzon azzal, hogy megeszik. Ráadásul finom is. Bár nem mindegyik... ezért csak félig szeretem :"D Van amelyik... pfúúúj... De pl amit a Halesznál lehet kapni, vagy amelyiket a nagyim csinálja... hmmm... na az aztán incsifinoom *-* Szóval... mai tanulság gyerekek: A fagyi boldog ha nyalják :')

Tipikusan példája volt a mai nap arra, mikor jól érzed magad, de közben nem érzel semmit. Akárcsak egy szellemtelen üres zombi nézel ki a fejedből, csak mosolyogsz, nevetsz, elsütsz pár "viccet", és ennyi. Bár történtek vicces dolgok is... PL. Mikor NÓRI megszólalt, hogy
"Jer csecsemre csücsöríts!"
Ezen a ponton nevettem a legnagyobbat ma. Vicces volt.
Suli után Melikkel, Anikóval és Verával elmentünk boltbe... aztán Melivel mentünk tesómhoz segíteni ... méééééég.... :"D Pakolásztunk, kiszedtünk két szöget a szekrényből, két kés és egy csavarhúzó segítségével XD Aztán átmentünk a régi lakásba még pakolni. Melinek mennie kellett, aztán végeztünk, aztán vissza kajelni... Dóri elment dolgozni, én meg haza... Csiszi még segít MissG.-nek :) Szóval igen.
itthon van lángooooooooos *-*
*Ha megkívánnál bármit ami feldob, ami kábít*
Ne kérdezd... Sajtnál láttam, és és és és tetszett és beírtam. Nem tetszik? Hát... előfordulhat.
Most fejtegetnék itt neked valami okosat és értelmeset. Megpróbáljam? Hát... nem tudom, mi lesz az értelme... de ha ennyire akarod. Nyeeeeeeeeemmm! Nézd mit találtam!!!! *-* Hát... bwaaaaaaaaaaaaaaa *-*


Most, meeeerd azt mondani, hogy ez a kép nem valami eszméletlenül aranyos *-* Igen... épp érzelmileg csöpögő hangulatomvan vagyok, csak azért, hogy itt nyervákolhassak neked egy sort, te elküldhess a pibe, hogy hagyjam már abba... de én mosolyogva tovább folytatom, mert azon kívül, hogy átugrod a mániákus megjegyzéseimet, és a fanatikus érzelmi kitörésem, mást nem tehetsz! HÁHÁÁÁÁÁ! Leszámítva, ha felhívsz és leközlöd, hogy "Ez meg mi a fákk?!" Viszont én akkor is csak nevetek a telefonba, ugyanis nem én kértem, hogy olvasd a blogom, vagy az ömlengésem két tojásról amik fogják egymás kezét, vagy egy tölcsérnyi fagyiról amik tökre édesek :"D SZóval... Ahogy az egyik kedvenc videómban közölné a pasi
"FUCK YOUU!" (nézdmegitteszmléetlennaaagy:'D) Szóval igen. Erről így konkrétumaiban ennyit.

Hát babybogyóka |tudjaakinekszól|, ne lógasd az orrod, ez volt a legjobb amit tehettél :) Szerintem a legjobb döntés amit hozhattál <3>

Épp beszélek... Vele *-* Ha megtudja, hogy miközben beszélünk blogolok, letépi a fejem... De ha egyszer olyan 5-6percenként ír egy smilét... biztos épp csinál valamit, és mindjárt leközli, hogy "re" ... akkor mindig nevetek, hogy én meg aggódtam itt, hogy van valami. Beteges. Ilyen hülyeséget :"D Para, mert nem ír. Paffneki. Deh... lekötötte magát XD Van egy új játéka.. ilyen zombiírtós valamicsoda :') Növényekkel tartod távol a háztól a zombikat és gyűjteni kell a napsugarakat, meg ilyenek o.O De az a nagy krumpliii!!!! Az olyannnnn!!!!! NAAAAGY *-* XD Aztán ott van CrazyDave, aki szakállas és valami full értelmetlen nyelven beszél szerintem. Meg van kerted meg ilyenek és XD Bwááá :"D Már 14órát nyomta 2nap alatt o.O Jól van szivem (L) Így szeretlek ^^ (L) Úúúhh... meg mutatja, hogyan lehet Dave-el üzletelni xD Meg... jó... mindjárt meglátom XD Ez tényleg beteges <3>
Jólvan... megyek és kacagok, ahogy játszik...

Puszispááááááás ^.^