2009. november 29., vasárnap

valóra vált álom


Kisgyerekként az ember sok dolgot elképzel. A kislányok például azt, hogy az a bizonyos mesebeli herceg, milyen lesz, miket fog csinálni, sötöbö... lányoknak ez ismerős. Aztán nevetsz, hogy kislányként mikre is gondoltál, mikor visszaemlékszel. Elmosolyogsz, hogy nem... ilyet senki nem tenne. Nincs olyan, hogy csak úgy meglep azzal, hogy ott terem. Nem fordulhat elő, hogy mikor meg van beszélve, hogy 6kor ér be a busza este... egyszercsak megjelenik 3órával korábban egy buszmegállóban. Nem lehetséges, hogy te ezt ne vedd észre, nem lehetséges, hogy azt mondja "csukd be a szemed, próbáljuk ki működik-e a teleport"... aztán nevetsz a lányokkal, akik ott vannak veled, de játékosan becsukod a szemed, megpörgetnek, és és és nevettek, és visszaszámoltok 10től... aztán kinyitod a szemed, és elkap egy érzés "itt van" megfordulsz... és tényleg ott áll. Nem hiszel a saját szemednek, megfogod az arcát a mellkasához bújsz, hogy érezd, hogy igen... itt van... meglepett... megleptek. ITT VAN!....
rádöbbensz, hogy ez már nem csak kitaláció, nem egy kislány fantáziájából szabadult kép... ez az, ami veled történt 2napja.
Igen. Ezt csinálta. Dávid ideteleportált.... Teljesen kihültem. Sírtam, nevettem, megállni sem bírtam. Ha nem fog meg, összeesek. Annyiraeeegy (L) Eszméletlenül szeretnivalóóó (L) olyan nagyon (L)
Annyi minden történt még... annyi mindent lenne mesélni. Ezeket viszont, ha nem haragszol megtartom, megtartjuk. ;)
Nincs kedvem nagyon írni... Elment...hazautazott :( de nemsoká megint látom! ^^ kevesebb, mint egy hónap, ha mindenigaz (L)
Az LP-s póló :') nekem miniszoknya... és itthagyta nekem. Dávidillatúú ^^
*képzeletbenmegöleliŐt*
Mert szép volt, mert tetszett... mert mi.






A szerelemben az a szép, hogy ha egyikük elhagyja, a másik önként nyújtja a szárnyát <3>






A barátság furcsa dolog... van akivel egyszerűen megy, van akivel nem... a végén mindenki egy lesz, mikor kiderül, hogy szeretik a 'szörpöt' ;) XD








"Őrültek vagyunk és nem bolondok"








2009. november 26., csütörtök

kiugrom a bőrömből!!

"Azt hittem csak álmodlak ezért megkértelek, hogy csípj meg... Utánna napokig fájt a karom" (L)

HOLnaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaappppPPpp!!!!!
Igen, most itt újjongok, mert már mindenkit kiakasztottam ezzel, aki fenn van msn v. skyppe XD szóval... örüjjé téged is boldogítalak :D
HOLNAAAAAAPPP!!! Jön ^^ Holnap ilyenkor már itt lesz! Holnap! Kevesebb, mint 24óra... Megzakkanok addig (L) BWÁÁÁÁ (L) (L) (L) (L)

2009. november 24., kedd

Katyvaszhalmaz

"Vannak különleges éjszakák, amikor az emberek csak árnyak, még az árnyak talán emberek."
/Edgar Allan Poe/

"Mosolyogj és szebb lesz a világ. Ha viszont sírsz, a szemed ne takard el. Miért titkolnád, hogy egy kicsit nehéz?"
A dolgok nem mindig mennek könnyen. Hibázunk, elrontunk, összekavarunk dolgokat... hiszen emberek vagyunk. Senki sem tökéletes. Akit annak látunk, azt valószínűleg egy rózsaszín ködfolt takarja el előlünk. Az sosem kellemes, ha tudat alatt elrontunk valamit, így bántva mást/másokat. Ilyenkor nem egyszerű. Valahogy mégiscsak meg kell békíteni a másikat, akkor is, ha azt mondja semmi baj. Feltehetőleg csak azt nem akarja megbántani, aki megbántotta őt, s egyáltalán nem merül a feledés homályába a hiba amit elkövetett. Ez nem is baj, hiszen így van rá esély, hogy nem esünk többször ugyanabba a hibába... Aztán van, mikor mégis... :/

"Félreteszem az érzéseimet, és mosolygok a fájdalmam minden percében. Igen jól vagyok, ne aggódj miattam! Csak akkor fáj, amikor lélegzem..."

"Sírj, ha attól jobb lesz! Nincs abban semmi... Kapálózz! Kiabálj! Az is belefér... S ha kiadtál magadból mindent, szórj minden aggodalmat egy nagy bőröndbe... zárd le, és így megkönnyebbült szívvel vágj bele!

Szeretlek /őt/ (L)

2009. november 23., hétfő

Csak egy halom dolog

Sokszor, sokan, sok féle helyzetben szembesítettek már azzal a "ténnyel", hogy olyan vagyok, mint egy kisgyerek. A minap ezen el gondolkoztam. Miért hihetik ezt? Nem, mintha annyira életcélom lenne megfelelgetni mindenkinek, de egy időben túl sokszor hallottam ahhoz, hogy szimpla kis piszkálódásnak vegyem. Így végig futtattam a fejemben, kik, hol, milyen környezetben, mikor, miért mondták nekem ezt. Rá kellett jönnöm, hogy az esetek egy részében igazuk volt az illetőknek, viszont volt mikor nem. Elő fordul igen, hogy rám tör, hogy azon is kacagok, hogy "muffanda"... Vagy nagy szemekkel felnézek valakire, és bekapom az ujjam, mint egy kisgyerek :') Viszont ezek álltaláában azért vannak, hogy azt akivel épp beszélek feldobjam, mert épp rossz a kedve. Vagy mert épp így kapcsolok ki xD Szerencsére, mára már sikerült kifejlesztenem egy olyan lazítást, és kikapcsolást, ami közben senkit nem kergetek fel a plafonra. Viszont... szertintem fontos, hogy ne felejtsük el milyen is gyereknek lenni ^^ Néha egy kis játék, néha egy butácskán ható kérdés, néha egy gyermeteg reakciió, néha egy kislányos nevetés... és máris könyebbek a dolgok. Hiába mondják, hogy mert fel kell nőni, mert tudnod kell viselkedni, miért kell ez azt jelentse, hogy egy befásult valaki legyek, aki elfelejtette mi az az élet, aki nem tud nevetni, akinek egy jó szava nincs? Persze vannak helyzetek, hogy igenis fel kell állni és komolyan beszélni. Igen nem lehet mindenen nevetni. Igen nem lehet, mindent úgy átvészelni ahogy azt egy kisgyerek tenné. Viszont.... miért ne örülhetnénk egy apróságnak úgy, mint egy gyerek? Miért ne lephetnénk meg valakit a semmiért, mindenféle haszonvágy nélkül? Miért ne állhatnánk valaki mellé, és segíthetnénk neki sírni, a helyett, hogy egy csomó "jótanáccsal" bombáznánk? Miért ne hihetnénk a töndérekben? Csak azért mert már nem vagyunk gyerekek? Na és akkor mi van? Szeretem megnézni a Hupikék Törpikéket, hogy tapadok a képernyőre és szurkolok, hogy Hókuszpók el ne kapja őket. Jó... ez eléggé gáz példa, és ne kövezz meg érte, ezt egyre ritkábban teszem :') Viszont a mai napig nagy szemekkel nézem végig a 24éves nővéremmel és a lakótársaival a princess meséket is :D Szóval igen... sálálá...


Az ember már meg sem lepődik, ha valaki szexuális felhívást tesz neki, akár interneten keresztül akár személyesen. Azon azonban igen, ha a végén kiderül, hogy mindezt 11-14éves gyerekek teszik. Ki tudok hülni rendesen az ilyesmin. Aztán az ember már meg sem lepődik, hogy milyen mocskos a szája a 8éves gyereknek, hogy a 13éves arra büszke, hogy kivel ment el a péntek esti buli után, és mit csináltak. Persze ettől kell zengenie mindennek... aztán az a hír sem feltétlenül sokkol már senkit, hogy a 14éves kislány abortuszon volt. Teszem fel a kérdést: EZ MIÉRT NORMÁLIS??? Ez... NEM kellene, hogy normális legyen... jó... most ezen bosszankodom... De... áhhmm...


Az elmúlt napok igen változatosak voltak... Pénteken ifi volt ugye. Biliárd megint. Elgondolkozós estém volt mostanság valahogy sokat voltam a fejemben... Aztán nem tudom. Megrohamozott egy csomó érzés, és és és csak leültem egy székre. Meli odajött, hogy mi baj... nem nagyon mondtam rá semmit, nem akartam hazudni, és azt mondani, hogy "minden oké" így csak ültem. Aztán Norbi és Metti is odasündöröktek, hogy minden oké-e... Mivel még mindig nem akartam azzal a hazugsággal eléjük állni, hogy "semmi gond, minden oké" Így leközöltem, hogy "én jövök?" majd felálltam. Aztán játszottunk. Nem ment. Ratyi voltam. Ismerje el aki ott volt, mert ha azt mondja nem, hazudik xD Szóval igen. Aztán átmásztunk mekibe kajálni. Nagy nehezen elindultunk, Norbi még beült egy ilyen játék izébe, van is róla kép :P de nem terjesztem, nem kértem rá engedélyt :") Aztán csoportosultunk és átbattyogtunk. Meli, Metti, Norbi, Krajla és én. Dodóék már ott voltak, aztán megvártuk a többieket beültünk. Aztán végig röhögtünk, mert Sanyi... mert megcsalt... mert a Krajlával is... A Z-t meg nem szabadott volna elmondania :') Szeretem ezeket az elmebetegeket. Meg... pfúúúj... mikor jöttünk el. Aztán kinn volt Dodó, meg Krajla... Aztán kijöttek többiek is. Aztán elköszönés... Krajla meg hogy köszön el? Puszi, puszi, és megnyalta az arcuunkat... XD "Nem hallotatok még a bocipusziról?" PFÚÚÚJ... De sebaj, így szeretünk xD Haza értem, még felhívtam. Jó volt hallani :)
Szombaton azt hittem ki fogom magam tudni aludni, hát nem... Reggel korán keltünk készültünk és mentünk a női konfira. Te! Hogy az mennyire jó volt! A tanítások a példák... Dóri... mindenkit megbőgetett... Meg plussz csomó jó dlog volt. Kikapcsolt. Jól esett. A fiúk meg... huhúúú... hallod?! Körbe ugráltak ám minket Oo... Először kicsit félelmetes volt. Aranyosak voltak, és nagyon jól csinálták amit rájuk bíztak. Nincs oka panaszkodni szerintem egyik lánynak sem. Aztán.. kaptunk pillangót. Tálcán hozták be a fiúk *-* Választottunk. Majd csoportkép. Aztán a fiúkon is ott volt 1-1 pillangócska. Vicces volt. A falon volt egy fehér... még nap elején kiszúrtam... megszereztem ^^ Meg, Krajlától kaptam egyet :D A fehérbe meg beleharapott... ott a fognyoma XD Végül lett egy kék is... Csiszinek a z övé nem kellett... nekem adta. Szóval, eszméletlen jó nap volt! Aztán haza, beszéltem Dáviddal ^^Az meg már csak (L)
Vasárnap aztán mentünk mamimhoz fát pakolni, és szenet lapátolni :D A munkás princess XD Szóval farmerban, pulcsiban tiszta kormosan mentem be a házba. Mamim nevetett :D Vicces volt ^^ Aztán ebédeltünk, majd haza. Aztán géphez, hogy beszéljünk(L) Igen. Jó volt. Bár megint a végére maradt a lényeg, de legalább bizonyos szinten sikerült megvitatnunk... pontosabban annyira, hogy... szóval már jam ^^ (L) CeretemMm ^^
Ma meg... suli. Első négy órám nyista. Írtam neki levelet. Aztán indulás. Németen semmi izgi... föcin + - dolog volt... két matekon meg mindenféle... Büntetődoga... pff... nem mindenkinek szedte be, csak ahol kinyílt a napló... paf... benne voltam. karó lesz. király.
Aztán haza értem. Beszélgettem anyuval kajálás közben. Nagyon büszke vagyok most rá és apura... napok óta nem gyújtottak rá. Na igen... az az összeg amit ők cigire költöttek havonta meggyőzte őket, hogy inkább ne... xD Legalább van hatás. Egész jól tűrik ^^
Aztán leültem, hogy akkor beszélek Vele :)

Jólvan.. most... megyek... :/

2009. november 19., csütörtök

I always leave first so i never have to see you go :"D megvanasztori... azmostmindegy (L)

Meli ... XD A pöcsöd (L) We láw tancsibá... meg a MegyEK xD sáálááláá

Ma kaptunk oltást. Kaki volt... Jóhír azonban, hogy nem ájultam el! Sőt... semmi ehhez hasonló sem történt! Egy poztitív pont a mai napra.

Aztán eltelt... 8helyett cask 4nek volt
(?) értelme :) Klassznapvolt.
We láw magyartanbá *-* :"D


Gondolkoztam. Utálom... mert igaza van. Nem mondom, hogy mindenben. Részben azonban mindenképpen. Nem is őt utálom, mint inkább azt, hogy ide lett juttatva az egész. Nem szeretem az ilyet. Viszont nem gondolom, hogy az egyedüli én hibám. Nem mutogatok senkire, és nem kenem másra... felesleges is lenne, és feltehetőleg még értelmetlen is. Hagyjuk.. nem ide tartozik.

Szóval holnap péntek. Uccsó nap. hogy repül a idő! Érdekes... Nemrég még... jam.

Nem jut eszembe értelmes... szal pár kép :D
Egy sün arcai :D
Mindenhol van egy fekete bárány. DE PONT....
Ha valaki megmondja, hogy ez milyen!
Ez csak.... : XD
Crap x"D
Ez a legjobb *-*


Most pedig egy történet... amit imádok... sokat lehet belőle tanulni... :)

Két, súlyosan beteg ember feküdt ugyanazon kórteremben.
Egyikük minden nap délután felült az ágyban egy órácskára, hogy ezzel megmozgassa a szervezetét.
Az ágya a kórterem egyetlen ablakához közelebbi volt.
A másik beteg ember egész nap csak feküdt az ágyában,
a plafont bámulva. Beszélgettek a családról, feleségről, gyerekekről, a katonakorukról, a nyaralásaikról,
ahogy az szokásos ilyen helyzetben.
Az az ember, aki az ablaknál feküdt, minden délután, amikor felült,
azzal töltötte az időt, hogy elkezdte közvetíteni a másiknak, mit lát az ablakon át a kinti világból.
A másik ágyon fekvő embert egy idő után szinte csak ezek a színes beszámolók tartották életben,
már alig várta őket, ez volt minden változatosság az életében.
Az ablak egy kellemes, tavacskával díszített parkra néézett.
Vadkacsák és hattyúk úszkáltak a tavon, és gyerekek játszottak távirányítós játékhajóikkal rajta.
Szerelmespárok üldögéltek a színes virágágyások mellett órákig, egymásba felejtkezve.
Miközben az ablak melletti beteg kimerítő részletességgel írta le a kinti világot,
a másik, folyton fekvő behunyta a szemét és maga elé
képzelte a látványt.
Egy meleg délutánon az ablak melletti ember egy, a parkon átvonuló karneváli menetről beszélt.
Bár a folyton fekvő ember nem hallotta a zenészeket, maga elé képzelte őket a másik érzékletes leírása alapján.
A napok és hetek teltek.
Egy reggel a betegeket fürdetni készülő nővér az ablak melletti embert élettelenül találta az ágyában,
mert az éjjel csendben elaludt örökre.
Elszomorodva hívta a személyzetet, hogy kivigyék az elhunytat.
Amint alkalom kínálkozott rá, a korábban a belső ágyon fekvő beteg kérte, hogy a másik ágyban fekhessen.
A nővér szívesen segített, kényelembe helyezve őt azon az ágyon, majd magára hagyta.
Lassan, fájdalmaktól gyötörve az ablak felé fordult az ember, és megdöbbenve látta: az ablak egy tűzfalra néz.
Megkérdezte a nővért, mi történhetett az eltávozott szobatárssal, hogy olyan szépnek festette le az ablakon túli világot.
A nővér elárulta, hogy az az ember vak volt, nem láthatta a falat sem.
Valószínűleg csak bátorítani akarta Önt! - mondta a férfinak.
Tanulság: igazi boldogság boldogabbá tenni másokat, nem törődve saját helyzetünkkel. Bajainkat megosztva csökkenthetjük őket,
de ha derünket és boldogságunkat osztjuk meg másokkal, megsokszorozzuk azt.
Ha gazdagnak szeretnéd érezni magad, számold össze azokat a dolgokat az életedben, melyeket nem vehetsz meg semmi pénzért.
Minden nap ajándék az élettől, így becsüld meg a napjaidat, melyek száma - bármilyen sok is jusson - vééges.


Na igen... Nem mindegy, hogy mit csinálsz. Azt akarod, hogy te boldog legyél, vagy a körülötted lévőket akarod boldognak látni? Önzőnek lenni sosem jó. Bizonyos szinten igen, persze... de, hogy mindig csak "én én én én éééén"... az úgy egyáltalán nem buli. Meg, hogy csak nekem. Ha csak magadnak akarod a szülinapi tortát, akkor minek hívsz barátokat? Ha csak magadnak akarsz egy embert... van esély rá, hogy megfolytod, mert hiába alegjobb barátod ő is ember, kapcsolatokra pedig szügésg van. Mivel az ember egy társas lény. Ez most azonban mindegy. Szóval... Ne legyél egocentrikus...

2009. november 17., kedd

Egy buborék a tenyeremen

"Az igazi szerelem több, mint egyszerű romantikus vonzalom, az barátság is egyben."

Nekem "sok(?)" barátom van :) Épp elég, épp akiket szeretek. Akikre szügségem van, és akiknek szügsége lehet rám :) Ez eddig jó érzés ^^ Számíthatunk egymásra, és nincs olyan, hogy gáz téma, vagy ciki kérés... Vagy égő dolog. Mert a barátod^^
Ott van például a nővérem! Dóriiii ^^ Ő az egyik legjobb barátom :D Nagyon nagyon szeretem! Kisebb korunkban megfogadtuk, hogy mindent elmondunk a másiknak ^^ Igazából, olyan sokszor, mintha az anyukám lenne. Bár a fogadott szüleim a Su/család is :D (We láw Eszti és Laci) Szóval igen. Vissza térve Dórira. Mamim ^^ Az egyik :) Komolyan. Szeretem ^^ ő mindig itt volt nekem, és van is, sőt... újat mondok... lesz is! Viszont egy dolgot tudatok... már csak egyszer vagyok hajlandó költöztetni :')
Vagy itt van Dávid :) illik az idézetm, mert azért mégis XD Szóval, ő is az egyik legjobb barátom, nincs mit előtte titkolnom. Ez pedig tök jó! Mert milyen lenne már ezt a két dolgot, hogy párkapcsolat és barátság teljesen elhatárolni?! Tudod mi? Hü-lye-séég! Méghozzá azért, mert feltehetőleg az egész kapcsolat egy barátságból indult ki. Meg tanulsz bízni a másikban, őszinte leszel hozzá, majd közelebb húz a szíved sötöbö...
Meg persze Meli ^^ Naná, hogy nem maradhat ki a szórásból. Hogy is maradhatna?! 4éve együtt XD Anyuja múltkor azt mondta, lasasn olyanok vagyunk, mint a házasok xD Szóval igen ^^Poocy és Soocy 4eva ^^

Úh úh úh úh úhúúúúhhh... Nóóórii *-*
nóri.: de van több szám is csak azokra már nem nagyon emlékszem előtte bele kéne fülelni h jó-e :D :D
ixXxi: :') ixXxi: jólva ixXxi: szóval szennyel nem dobálsz ixXxi: helyes.
nóri.: ^^ nem tenném
ixXxi: (blush) ixXxi: uhuuuuuh
nóri.: csakis minőségit because you are sooo special to meeee xD
ixXxi: ezt beírom a blogomba *-*

*A mese főhőse még mindig te vagy...
csak épp egy kicsit kimaradtál a történetből*


Még akkor is te vagy a mese hőse, ha épp úgy érzed, hogy mindenki másról szól csak épp rólad nem. Hát... tudod... a te életed hőse mindig te leszel. Senki nem veheti el ezt a szerepet. Hiába érzed magad egy kis gnómnak... akkor is rólad szól a történet... Egy cuki gnómról :D Most előfordul, hogy elesel és kicsit olyan, mintha elhagytad volna a sztorit. A te történeted az attól függetlenül arról fog szólni, hogy te a sárban fetrengesz, és nem arról, hogy egy másik gnóm milyen módon mászik fára melletted. Érted? Szerintem nem XD De ez megesik. Nem is feltétlenül akarom megértetni. Szóval ezt most itt le is zárom.

I'm yours *-*


Nevess, hogy nevethessek veled *-*

Szívószálbaragadtpezsgőbuborék *-* Szeretlek Kicsim ^^

2009. november 15., vasárnap

Csakis akkor szeretünk igazán, ha ok nélkül szeretünk.

Gyönyörűségesen Csudilatos Napoooooooooot ^^ Igen, épp feldobott vagyok :) Nem kicsit ^^ Nagyon XD Most ez vicces volt o.O XD Elkezdtem írni a blogom, és felléptem tagged-re és képeket néztem, és elfelejtettem, hogy én blogot írtam XD LOOLMÁÁÁR o.O Nekérdezd :"D


A tegnap amúgy jól sült el. A vége is ^^
Gyüliben dicsi alatt Melivel röhögésben törtünk ki, mikor a kivetítőn megláttuk "gyaözelem" :"D Hát igen, ez azért valami XD We love gyüli ^^
Amúgy arról volt szó, hogy Isten a nagy forgatókönyvíró, de nincs az életedre EGY terve, és nincs "A" terv... Az akarata nem az érzelmeidtől függ, hanem a tudatodtól. A jövődet te formálod a döntéseiddel, és nincs "előre megírva", hogy te ezt és ezt fogod dönteni. Tudja, hogy mit fogsz dönteni, de nem tervezi el előre....
Nem érezned kell azt, hogy veled van... hanem tudnod, mert az érzelmek sokszor csalókásak... de attól még kellenek :) Csak nem ebben. Ő sosem hagy el, még akkor sem ha te úgy érzed, hogy nincs ott... Mert mindig ott van ^^ Akkor ha te egy rosz döntést hozol, Isten akkor is ott van... sőt, még ki is hoz belőle valamit! Most mond azt, hogy ez nem zsír?!
Oh és még egy fontos dolog ^^ Tervezz VISSZAFELÉ :D Igen, jól olvasod :) Tűzz ki egy célt, és tervezd meg, találd ki viszafelé, hogy milyen módon fogod megvalósítani :)
Sok sikert a hétre ;)

Szóval klassz volt a csörcs ^^ Utánna meg a fiúknak volt eligazításos izébizgentyű, hogy a szombati NŐI KONFIn ki mit fog csinálni ^^ Már alig alig alig várom!!!! Nagyon! Az első női konfi! Szóval igen ^^ Szó segítettünk Miss Móninak, elpkaolni a székeket, meg a gitárokat... mikor meg már nem volt mit csinálni, és vártuk a többieket, és épp nem a már nem kinnt lévő székek között táncoltam XD Akkor fogtam magam és leültem a dobcucc mögé :"D Nevess, vicces volt :D Élveztem ^^ Úhh... Nééééézd:

Szóval klassz volt :D Élveztem ^^ Többször kéne monstmár tényleg dobolni. Mert érdekel, és mert szeretem :D Ritmus... Tök bonyolult :"D Szóval jam. Bár először, mivel ezeréve először fogtam dobverőt, egy kicsit nehézkesen ment... aztán egy alap ritmust azért le tudtam játszani, mert addig nem nyugodtam még nem ment XD Bár már mindenkinek mehetnéke volt, Melinek főleg, de én, hogy "naaa meg tudom csinálni naaaa" XD Szóval igen. Aztán segítettünk levinni pár cuccot a kocsihoz, majd elköszöntünk a népektől. "Megvédtem" Nyinnyót, mert a Dodó így neki neki dőlt, Nyinnyó meg megszólalt, hogy "Ági segíts már" Annyira nevettem... Nyinnyónak kb a mellkasáig (HA) érek, a Dodónak kb szintúgy XD De azért beálltam a kettő közé, mondom "Dodóó, ha vele kikezdesz velem is meg kell küzdened!" Mire felemelt és odébb rakott X"D Aztán már tényleg indultunk... Meli, Toma és én. Sietnünk kellett, mert Meinek időben otthon kellett lennie. Aztán XD Bwááá... Szláni nem elkezdett buzerálni -.-" (L) Lenyúltam a sapiját, aztán elindultunk... Végig lettem kergetve a parkolón... aztán kifutottam onnan, de ő utánnam és elkapott és felemelt és visszavitt a parkoló közepére, letett elvette a sapiját, rám nyújtotta a nyelvét és elment XD Annyira elmebetegek ezek az emberek xD Annyira <3>

Este haza értem. Azán géphez már nem tudtam ülni. De aztán kitaláltam, hogy írok Neki egy sms-t, gonolom örülne neki. Bejöttem a szobába és megkérdeztem tesóm nem lenne e baj. Mondta, hogy nyugodtan. Aztán írtam... Mire kaptam választ is xD Akkor lépett fel, hogy írjon nekem, mikor megkapta az sms-t :') Megelőztem ^^ <3> felhívtam, csak azért, hogy mondjam, hogy HAHAHAAAA (L) Szóval nevettünk egyet :D Aztán letettem, és újságot olvastam. Majd bevonultam a szobába, és jött az esti... hm "edzés(?)"... mondhatjuk. Bár még nincs egészen kidolgozva, de majd lassacskán :) Aztán zuhi, és kifeküdtem, hogy plaaaaaaaaaaaaaaaaaaf..... :") Mondta, hogy majd még ír. Szerintem, ha nem írt volna nem tudok aludni XD Szóval vártam. Zenét hallgattam bámultam a plafonom, és a szemembe előzőleg csillant fény miatt, mintha apró pontok lettek volna a plafonon. Aztán kaptam sms-t. Édesvolt ^^ Klassz. Teljesítettem a kérést ami benne volt. Jó volt:) Nevettem. Végül egy vigyorral az arcomon aludtam el ^^

Reggel ugyanaz a "beteges" mosoly volt az arcomon... pontosabban még van is :D Szeretem, ha kettőnk közt nincs kehe... :) Mert az alapvetően feldob. Szeretem. Annyiranagyon *-*
*nyálasömlengés*
:D:D:D:D:D:D:D de ha egyszer... jólvan :D Szóval igen <3> (L)

Készülnöm kellene suliba o.O XD Ideje lenne. Szóval....
Majd jelentkezem délután... talán XD MUHAHAHAAA!!!!

"Szivárványszín helyett csak fekete és fehér..."

"Ahhoz, hogy feldühíts vagy megnevettess
egyetlen szó is elég,
Másoknak láthatatlan, de így lesz
ez a történet épp a miénk..."

Egy kicsit szét van zuhanva a fejem, és abban sem vagyok kérdés nélkül biztos, hogy én vagyok e én. De kezdjük ott, hogy

Péntek:
Csajokkal úgy volt, hogy Anikónál alszunk, mert a szülei elmentek Budapestre, ő pedig otthon maradt. Csak aztán se Melit se engem nem akartak leengedni Sárosdra éjszakára. Szóval végülis mindent átszerveztünk Melihez. Metti jött Meliékhez, aztán elmentünk Anikóért a megállóba. Le pakoltuk a cuccát, aztán Mekibe, mert Metti szüleinek kellett kupon, mert ott akartak enni csak nála volt az összes. Aztán elmentünk plázába körül nézni, hogy a Nikinek (Meli uncsitesjának a barátnője) vagyünk hosszú kicsi gyöngysort :) Szóval vettünk. Aztán biliárt. Ancsyék rávették Mátét, hogy jöjjön el. Érdekes este kerekedett mindenből :"D Dodóval ökörködtünk, meg csajokkal, Mátéval játszottunk, és próbált lehűteni, mikor az agyamra ment a Gábor, emrt végig csalta a meccset, aztán meg a pofámba röhög, hogy jegyzem meg szándékosan belövöm a fekete golyót, visszapattanóra, úgy, hogy oda se nézek, csak hogy ne kelljen hallgatnom továb -.-" Ha normálisan végig játszottuk volna, akkor tuti hogy a feje az egyik lyukba a seggébe meg egy dákó landolt volna... Szóval jam.
Tancsi bácsi msn-en xD "Ági önnek már nincs mit tanítani" XD Aligperverzenjöttni (L)
Folytatván... ömömö... Ja igen. Aztán biliárd után elmentünk Mckajálni ^^ Mettinek lett Véééder feje xD ilynen labirintusosas játék ^^ Naja... aztán csajokkal kisbolt ^^ Majd mentünk Melihez :) Vicces volt... kajáltunk, meg tv-t néztünk... aztán rendbe tettük az alvóhelyeket... Majd megnéztük "A Gyerekek"-et... horror... Szar XD Nem tetszet.. bár a Casey-nek tök jó volt a haja, és a nyaklánca is... nekem a tetkója is bejött... Azért dórva volt... Bár... az kemény volt, hogy a gyerekek gyilkoltak mindenkit, meg a kis szöszi csaj volt minden mögöt.. Bár mi végig röhögtük XD Főleg, mikor a kislány felkedődött az üvegre és szét állt a haja mint Medúzának XD Akkor ugrott mindenki, mikor a pasi (aki halott volt mert a fél feje leszakadt és a hasába nyomtak egy játékbabát) a nő bement a sátorba, mert oda vitték a gyerekek, és meglátta és megfogta a hasánál a pasit és megmozdult... Bazd az még élt!! oO dúrva volt! Szóval ja. Aztán akartunk még egy filmet nézni, aztán mégse... Kártyáztunk ^^ igen, hajnalban neki álltunk zsirozni. Meg szereted-e, szereted-e-t játszottunk :) We <3>

Szombat:

Azt álmondtam, hogy a Lötyi eltűnt reggelte (és lemészárolta a fél várost), aztán arra keltem, hogy Meli viszi ki Lötyit mellőlem a terráriumból XD Kimentem, vártuk, hogy a csajok is felkeljenek. Beszélgettünk miegymás. Elkezdtük nézni a vektort. Mettinek közben el kellett mennie. Aztán végignéztük, majd készülődtünk. Ki kísértem Anikót majdnem egész a pályaudvarig, onnan battyogtam haza. Géphez nem ülhettem, mert anyura rájött a hepp, hoy mindig csak gépezek ha itthon vagyok... ami.. jómindegy.

*Kék malac maradsz*

Ma:
Korán keltem, 7-8kor már kuruttyoltam. Anyuék elmentek tojásért, Joe városba, Csiszivel maradtunk itthon. Neki álltunk panírozni meg ilyenek. Beszélgettünk és látta, hogy rossz a kedvem és még én paníroztam csinált nekem 5perces bögrés sütit... Könnyű, gyors, finom, cukortartalmú és bánatűző. Kellett. Szarhangulat. Igen megint. Ahogy mostanság. De nem nyaggatlak a nyomorommal. Leszarod nem? Dehogynem... akkormeg?

*Kőből van a szíven? Lehet... de még dobog*

Fáj a fogam -.-" I hate it... xD
Most írnék valamiről valakinek.... de nem publikus.. szóval nem.

Jólvan... még... van dolgom... ennem is kellene, meg lassan jon bátyám a géphez, szóval... jam. Majd see you next time ^^

Puszinyusz

2009. november 12., csütörtök

Mert épp ilyen a hangulatom

Szóóuvol... Meli, nem tudom sikerült-e megtalálnod, de gondoltam hátha nem, bemásolom neked ide A kis gyufaáruslány sztoriját :) Remélem tetszeni fog!

A kis gyufaárus lány

Kegyetlen hideg volt, hullott a hó és már sötétedett; az esztendő utolsó napját mutatta a naptár. A kemény hidegben egy szegény kislány járta a sötétedő utcákat, hajadonfőtt és mezítláb. Amikor elindult hazulról, még volt papucs a lábán, de annak nem sok hasznát vette. Mert a papucs nagy volt, igen nagy - az édesanyja hordta valamikor -, s ahogy két arra vágtató kocsi elől a járdára ugrott, egyszerre maradt le a lábáról mind a két papucs. Az egyikkel egy suhanc szaladt el - azt mondta, majd bölcsőnek használja, ha megházasodik, a másikat pedig meg se találta a szegény kislány.
Mezítláb járta hát az utcákat, és kicsi lábát kékre-vörösre csípte a kegyetlen hideg. Rongyos kis kötényét összefogta: egy halom kénes gyufa zörgött benne, egy skatulyát meg a kezében szorongatott. Egész álló nap hiába kínálgatta portékáját, egy szál gyufát se vettek tőle, és alamizsnát se adott neki senki: Éhesen és hidegtől reszketve vánszorgott tovább; szívszakasztó látvány volt szegény. Csillogó hópelyhek tapadtak szépen göndörödő, hosszú szőke hajára, de nem is gondolt vele.
Az ablakokból ragyogó világosság és sült liba pompás jó szaga áradt ki az utcára, hiszen ünnep volt, szilvesztereste. A szegény kis teremtésnek folyton csak ez járt az eszében.
Behúzódott egy zugba, egy kiszögellő ház sarka mögé, s maga alá húzta csupasz lábát. Ott még jobban didergett, majd megvette az isten hidege, de hazamenni nem mert, hiszen egész nap egy garast se keresett, s az apja biztosan veréssel fogadná. Különben otthon se jobb, padlásszobájukban farkasordító hideg van, a tető hasadékain besüvít a szél, hiába tömték be szalmával meg ronggyal a nagyobb réseket.
Már egészen meggémberedtek a kis ujjai. De jó lenne egy szál gyufa, csak egyetlenegy szál! Ha kihúzna egyet a skatulyából, odadörzsölné a falhoz, s meggyújtaná, a lángjánál megmelegíthetné a kezét! Végre rászánta magát, s meggyújtott egy szálat. Milyen vidáman sercent, s hogy lobogott a lángja! Fényes volt és meleg, mint a gyertyaláng, s a kislány boldogan tartotta fölébe a kezét.
Csodálatos láng volt az! A szegény kis gyufaárus lány úgy érezte, mintha szép réztetejű, rézcsövű vaskályha előtt ülne - olyan jó volt nézni a tüzet, olyan jólesett melegedni mellette! Már a lábát is kinyújtotta, hogy átjárja a meleg, de abban a pillanatban kilobbant a gyufaláng, eltűnt a vaskályha, s a kislány ott ült a hideg falszögletben egy gyufacsonkkal a kezében.
Elővett egy másik gyufát, meggyújtotta. Odahullt a fény a falra, tenyérnyi világosságot vetett rá, s azon a helyen átlátszó lett a fal, mint a tiszta üveg: a kis gyufaárus lány beláthatott a szobába. Hófehér terítővel letakart, nagy asztal állt odabenn, finom porcelán edények csillogtak rajta, s a közepén aszalt szilvával meg almával töltött sült liba illatozott. S ami a legcsodálatosabb volt: a sült liba egyszer csak kiugrott a tálból, s késsel-villával a hátában, bukdácsolva indult a kislány felé. De jaj, megint ellobbant a gyufa lángja, s nem látszott más, csak a puszta, hideg fal.
Újabb gyufát gyújtott: fényénél gyönyörű szép karácsonyfát látott, még szebbet, ragyogóbbat, mint amit karácsony este a gazdag kereskedő szobájában, amikor belesett az üvegajtón. Ott ült a fa alatt, s nézte a száz meg száz gyertyát az ágak hegyén, a tarka díszecskéket, amiket eddig csak kirakatban láthatott. Már nyújtotta a kezét, hogy levegyen egyet, de akkor megint kihunyt a csepp láng, és a sok karácsonyi gyertya lassan a magasba emelkedett, föl egészen az égig, s ott csupa tündöklő csillag lett belőle. Egyszer csak kivált közülük egy, s lehullott; ragyogó fénycsíkot hasított a sötét égen.
- Valaki meghalt! - mondta a kislány; emlékezett rá, hogy a nagyanyja, az egyetlen, aki jó volt hozzá, s aki már rég meghalt, egyszer azt mondta "Valahányszor lehull egy csillag, egy lélek áll az isten színe elé."
Megint odadörzsölt egy szál gyufát a falhoz, s egyszerre nagy világosság támadt körülötte. A tiszta fényben ott állt rég halott nagyanyja, és szelíden, hívogatóan nézett le kis unokájára.
- Nagyanyó! - kiáltott föl a kislány. - Nagyanyó, vigyél magaddal! Tudom, hogy itthagysz, ha a gyufa végigég, eltűnsz, mint a meleg kályha meg a sült liba, meg a gyönyörűséges szép karácsonyfa! Ne hagyj itt, nagyanyó!
És gyorsan a falhoz dörzsölt egy egész csomag gyufát, hogy marassza a kedves nagyanyót; a sok gyufa olyan fényességet árasztott, mintha a nap sütött volna. A nagyanyó sohasem volt ilyen szép, ilyen erős. Karjára emelte a kislányt, s felemelkedett vele; magasra, igen magasra, ahol nincs hideg, éhség, félelem, ahol csak öröm van és fényesség.
A hideg reggelen ott találták a kis gyufaárus lányt a házszögletben: kipirult arca mosolygott, de élet már nem volt benne, megfagyott a csodákkal teli éjszakán. Ott feküdt a halott gyermek új esztendő reggelén, körülötte egy halom gyufásskatulya és sok-sok elégett gyufaszál.
- Melegedni akart szegényke! - mondták az emberek. Nem tudta senki, mennyi gyönyörűséget látott, s milyen fényesség vette körül, amikor nagyanyja karján mindörökre elhagyta ezt a sötét világot.


Annyira egy.. gyönyörűűűű... mindig meg könnyezem :|
Éppen karácsonyi meséket keresek tesómnak, mert kell majd a KarácsonyiTündöklés koncerthez, amit a KKE rendez :) Alig várom már, nagyon klassz lesz ^^ Ahogy a női konfit is... 21-én *-* BWÁÁÁÁ!!!

Elcsendesülő, meghúzódó, a legkevésbé feltűnő hangulatom van. Nem mániám a szereplés... Sőt, most valahogy kifejezetten tetszik, hogy meghúzódom.

*Ha nyúz a stessz, tudom kellesz, és újra minden rendben lesz*
Ne félj elmondani, ha valami bánt... Kérlek... :) <3

*Ha valamit most kérhetnék,
mosolyod fényét add még*



Nem írom le, hogy SZIVECSKEEEEEEEEe (L) .... nem tehetek róla... betegesen... még mindig. anyira annyira annyira ^^ Legyen már... legyen már... legyen már nem tudom hanyadika... :P Hiányzik ám... nem vagyok olyan érzéketlen segg, mint hiszik XD szóval... Szeretlek (L) és kész ^^ aggódom. igen. de ez... féltelek... <3



Szóval, ha minden igaz holnap Anikónál alszunk... Melik meg én. Mert... mert miért ne. Mert bulis, és mert milánói ;) Igen csak azért megyek XD Nem ám ^^ Szóval jam.
*köhög*

*kacag* nevess te is velem ^^

Nóriiii... tebetegállaaaaaaaaaaaaaaaat.... tök édes az unokaöcsééééééd *-*
Most meg egy kép, amikor Nóri még kicsi volt ^^ Uh uh uh!!! Igen kell az a kép is, ahol kinn van a popsid XD Igen, ezt muszáj volt ide írnom <3

Csináltunk ma valami ökör tesztet magyaron csajokkal... Magdi kérdezett, mi válaszolgattunk, meg rajzoltunk a papírunkra aztán.. szóval érdekes volt, ahogy kielemezgetett minket XD nevettem... Nórival össze fogunk veszni. Már azt is kitaláltuk, hogy min. Szóval igen. Mindegy, csak elszórakoztunk :)

ennyi fért ma bele... lehetne még, de... semi kedvem. bocs.
see ya late

2009. november 11., szerda

egy adag vacak



Azért, mert félig szeretem a fagyit*-* Nem mindig. A fagyi boldog, ha megeszed, mert azt szeretné, hogy valakinek örömet okozzon azzal, hogy megeszik. Ráadásul finom is. Bár nem mindegyik... ezért csak félig szeretem :"D Van amelyik... pfúúúj... De pl amit a Halesznál lehet kapni, vagy amelyiket a nagyim csinálja... hmmm... na az aztán incsifinoom *-* Szóval... mai tanulság gyerekek: A fagyi boldog ha nyalják :')

Tipikusan példája volt a mai nap arra, mikor jól érzed magad, de közben nem érzel semmit. Akárcsak egy szellemtelen üres zombi nézel ki a fejedből, csak mosolyogsz, nevetsz, elsütsz pár "viccet", és ennyi. Bár történtek vicces dolgok is... PL. Mikor NÓRI megszólalt, hogy
"Jer csecsemre csücsöríts!"
Ezen a ponton nevettem a legnagyobbat ma. Vicces volt.
Suli után Melikkel, Anikóval és Verával elmentünk boltbe... aztán Melivel mentünk tesómhoz segíteni ... méééééég.... :"D Pakolásztunk, kiszedtünk két szöget a szekrényből, két kés és egy csavarhúzó segítségével XD Aztán átmentünk a régi lakásba még pakolni. Melinek mennie kellett, aztán végeztünk, aztán vissza kajelni... Dóri elment dolgozni, én meg haza... Csiszi még segít MissG.-nek :) Szóval igen.
itthon van lángooooooooos *-*
*Ha megkívánnál bármit ami feldob, ami kábít*
Ne kérdezd... Sajtnál láttam, és és és és tetszett és beírtam. Nem tetszik? Hát... előfordulhat.
Most fejtegetnék itt neked valami okosat és értelmeset. Megpróbáljam? Hát... nem tudom, mi lesz az értelme... de ha ennyire akarod. Nyeeeeeeeeemmm! Nézd mit találtam!!!! *-* Hát... bwaaaaaaaaaaaaaaa *-*


Most, meeeerd azt mondani, hogy ez a kép nem valami eszméletlenül aranyos *-* Igen... épp érzelmileg csöpögő hangulatomvan vagyok, csak azért, hogy itt nyervákolhassak neked egy sort, te elküldhess a pibe, hogy hagyjam már abba... de én mosolyogva tovább folytatom, mert azon kívül, hogy átugrod a mániákus megjegyzéseimet, és a fanatikus érzelmi kitörésem, mást nem tehetsz! HÁHÁÁÁÁÁ! Leszámítva, ha felhívsz és leközlöd, hogy "Ez meg mi a fákk?!" Viszont én akkor is csak nevetek a telefonba, ugyanis nem én kértem, hogy olvasd a blogom, vagy az ömlengésem két tojásról amik fogják egymás kezét, vagy egy tölcsérnyi fagyiról amik tökre édesek :"D SZóval... Ahogy az egyik kedvenc videómban közölné a pasi
"FUCK YOUU!" (nézdmegitteszmléetlennaaagy:'D) Szóval igen. Erről így konkrétumaiban ennyit.

Hát babybogyóka |tudjaakinekszól|, ne lógasd az orrod, ez volt a legjobb amit tehettél :) Szerintem a legjobb döntés amit hozhattál <3>

Épp beszélek... Vele *-* Ha megtudja, hogy miközben beszélünk blogolok, letépi a fejem... De ha egyszer olyan 5-6percenként ír egy smilét... biztos épp csinál valamit, és mindjárt leközli, hogy "re" ... akkor mindig nevetek, hogy én meg aggódtam itt, hogy van valami. Beteges. Ilyen hülyeséget :"D Para, mert nem ír. Paffneki. Deh... lekötötte magát XD Van egy új játéka.. ilyen zombiírtós valamicsoda :') Növényekkel tartod távol a háztól a zombikat és gyűjteni kell a napsugarakat, meg ilyenek o.O De az a nagy krumpliii!!!! Az olyannnnn!!!!! NAAAAGY *-* XD Aztán ott van CrazyDave, aki szakállas és valami full értelmetlen nyelven beszél szerintem. Meg van kerted meg ilyenek és XD Bwááá :"D Már 14órát nyomta 2nap alatt o.O Jól van szivem (L) Így szeretlek ^^ (L) Úúúhh... meg mutatja, hogyan lehet Dave-el üzletelni xD Meg... jó... mindjárt meglátom XD Ez tényleg beteges <3>
Jólvan... megyek és kacagok, ahogy játszik...

Puszispááááááás ^.^


2009. november 8., vasárnap

A nap ami sosem lehet rossz


9.-e van!
6 hónap Veled *-*
SZERETEM! SZERETEM! SZERETEM! SZERETEM! SZERETEM! SZERETEM!
Fel akartam hívni hajnalban, olyan 12:01-kor, hogy tudassam Vele, hogy már 9.-e van, és boldog 9.-ét kívánjak neki. Aztán játszottam a Meli pink lógó vackával...és elkummtam. Aztán hívott. Pont ugyanezért *_* Annyira örülök, hogy tegnap béke lett végülis... én belebolondultam volna, ha nem. Az meg... Abba meg méginkább. Tudod, mikor valami úgy ér, hogy annyira szilánkokra törsz, hogy hozzád képest még egy atom is Himalája... Kb ilyen volt. Viszont már 9.-e van! Igen, egész álló nap ezen fogok ujjongani, és ezen fogok "lovagolni"! Nem tehetek róla... annyira megrázott... és annyira megnyugodtam... és annyira buta volt... és annyira megérdemeltem........ és 9.-e van :"D <3
Már csak pár órácska kérdése és beszélünk ^.^ Hiányzik! Ma -mintmindennap- legszívesebben a nyakán lógnék :') Bwááá... Szóval... khm... készülődnöm kellene, még Dórihoz, meg suliba :) Szóval készülök. Majd délután -talán- jelentkezem :) SzijjaPuszipááásaddig :D



A nap további része nagyjából abban a lelki állapotban és boldogságban telt, mint az előtte lévő reggeli ébredés. Mosolyogva végig táncoltam a lakást, letusoltam, hajat mostam, felöltöztem és bekapcsoltam a gépet, hogy valamit írjak ide. Ezt láttad is :) Aztán megreggeliztem, és tovább vigyorogtam... Majd átmentem tesómhoz, ahogy azt minden hétfő reggel teszem. Csináltunk smoode-t... (szmúdi) -lövésemnincshogykellírnimegalkottamújbannaXD-, aztán azt eleszegettük... lehet enni lehet inni. Ighazából ez egy undorítóan kinéző szlötyi... van benne gyümölcsös joghurt, banán, alma, étcsoki, teljes kiörlésű gabona, néha tej... összeturmixolod, és megeszed/megiszod ^^ Laktató és fincsa. Egy bögrényit csócsáltam belőle de pfúúú... laktatott, még most sem vagyok éhes :'D Aztán besétáltam suliba. Oda felé találkoztam Misivel és Bálinttal akik nagy mosolyogva megölelgettek és üdvözöltek, majd mentek haza. Aztán be suliba, ott viszont kicsit rám jött a frász... Dönci csendben ült a helyén, Nórival egyetemben. Történt pár dolog... Mindegy. Elkezdődött a német. Kikaptuk a dogát ^^ 4-ES! Nekem... NÉMET!!! o.O Kirááály!!!!! Aztán szünet, át másik terembe. Avagy a Péró háziállatkáinak vándorlása. Föci... paráztam, hogy felelek.. de nem. Dogát sem kaptunk ki, semmi. Egész nap Dórit hívogattam szünetben o.O Szegény XD Szerintem lassan elege lesz, hogy a nővérem. Hehe... Aztán két matek. Egyiken dogát írtunk, másikon meg egy előzőt kaptunk ki, és új anyagot vettünk. Izgalmas volt.... Csendes happy, NAPSÜTÉSES nap volt ^^ Suliból haza Melikkel... Meli buszra, Melivel tovább :) Beszélgetünk, aztán fel jöttem. Nem ettem, mert a reggeli izé az teljesen eltelített... Csiszinek kóstoltam meg az 5perces bögré süti-jét :D Fincsa. Aztán, mit is ja igen... közösségi tevékenységként leültem tv-t nézni Csillával meg anyuval. Izgalmas volt. ComedyCentral :) Vannak jó műsorok. Aztán miez... jöttem is géphez, meg volt beszélve, hogy 4kor bezszélünk. Hát... vártam, jött. Beszélünk. Király ^.^ Örülök neki :D
ÚGYSZERETEEEEEEEEEEMmMMMM!!!!! [L] hogynagyon *-*

"Köszönöm, hogy szeretsz, féltesz,
vigyázol rám, hogy betakarsz, ha fázom,
átölelsz, ha félek, és hogy neked reggel is szép vagyok.
Köszönöm, hogy a szemembe nézel és tudod,
hogy mit gondolok. Köszönök mindent, amit adtál és mindent,
aminek te örültél. Köszönöm, hogy vagy nekem és hogy szerethetlek!"

fejvesztvemárminden!!!! o.O



Hálaadás napja *-*
Adjunk háhál dolgokért! Hálás vagyok:
- az otthonomért
- Érte <3
- családomért
- barátaimért
- Dóriék új othonáért
- az újrakezdésekért
- Nóriért ^^
- és még millió másért
- azért a 6hónapért ;)



Péntek:
Ratyinap. egész nap sajgott a fejem, és alig álltam... aztért nem baj elmebeteg csaj mit csinál? Leül 8órát a suliban, és rohangál, mint a mérgezett egér. A fizika könyvem is aztán sztori volt. Csak első 6órára pakoltam be... még volt 2... abból 1fizika. Szeretem a tanárt, de rettegek tőle :"D Szóval, felhívtam Dórit, de nem vette fel... aztán Csiszit ő meg "aha" és letette o.O XD aztán megint Dórit, de megint nem. Felhívott MissGeo, hogy Dóri tanít o.O ez meglepett, úgy tudtam péntekennem dolgozik. Aztán felhívta nekem Melit, hogy el tudja-e hozni a könyvem, neki úgysincs első 4órája. Aztán vissza hívott, hogy hányadik órára kell :') Végülis meglett óra előtt a könyvem. Mázli... tanárnéninek rossz kedve volt.
Aztán délután. Mindenki mindenfelé össze meg visza kevert... megint mindenki fölém szervezett, és rólam. Tehát mindenkinek meg volt a terve velem, csak én nem tudtam pontosan semmit :') Aztán... hát elég ratyi lett a vége. Lehetett volna jobban is kihozni a helyzetet... rossz alternatívát választottam. Megesik... Legközelebb körültekintőbb leszek.
Jött Norbi. Kis... kb 20perc várakozása után, azért lementünk. Elmentünk Melihez, és lefutottunk Lötynek kajáért. Aztán Norbival boltbe 100-as zsepit venni :') Aztán nekki rohannia kellett a buszra, mi meg mentünk ifire. Kiértünk, közben beszlgettünk... ja meg beugrottunk, hogy veszünk inni... 99Ft-os energia ital... mire a nő "Elmúltatok 18?" 'Nem' "Akkor nem adhatom ki..." ENERGIAITALT :"D Röhej... pff... köszönjük Magyarország :"D Na igen... szóval ifi. Dicsi.. király, imádom a dicsit... aztán tanítás... :D jó volt. Volt Dénes ifin o.O Tök jó volt látni... 1000éve nem láttam :D Érdekes volt. Ancsy égette :') De megszoktuk :P Aztán jam.. tanítás, utánna játékok. Klassz volt, csak még mindig sajgott a fejem, szóval én nkább csak ültem és néztem mit csinálnak. Egy játékban voltam... Melivel, ilyen beugrós... Mikor én mutogatok, ő beszél és ki kell találnia, hogy mit mutogatok én. A legjobb a Bence meg a Luga volt... ja meg Zoltán :"D TE EGY ÁLLAT VAGY!!! :D Érdekes este volt. Aztán Melivel haza evickéltünk, nem mentünk Mekibe, mert... csak haza akartam menni.
Hajnalban felhívot... jólesett <3>.

Szombat:
Reggel iazából olyan 8:20körül keltem. Remek volt mit ne mondjak.. yeah. Azt hittem anyuék elmentek (apa el is), és, hogy fel kell kelnem, mert ki engedi be Melit ha alszom, és nincs itthon más. Végül kiderült, hogy itthon van anyu -.-" Jóóvan... Azért össze kapartam magam, megnéztem a torkom a tükörben... full vörös, nemgáz, akkor beszélni kéne mielőtt Meli ideér... aha... állok a szobám közepén, egy hang se XD Király. Nem gáz. Mire Meli jött azért bizonyos szinten tudtam beszélni :') Na igen. Kaparászás, e-mail, indulás. Mikor oda értünk dóriékhoz már pkaoltak. Igen, költöztettünk.. nővérem életében 26-odszorra vált otthont. Jól olvasod... 26.
Szóval betegecskén, pakolásztam nekik 8órát ^^ igen8 :D Érdekes volt. Aztán leléptem, és haza, hogy beszéljek Vele ^^ Szerintem kicsit haragudott... mostanában sok dolgom van, és csúsznak az időpontok össze vissza.... aminek igazából mindenki megszívja a levét, de ő az aki talán ezt a legjobban érzékeli... szóval igen. Haza aztán beszélgettünk... 3/4 6- negyed12ig... kb. Szóval nem keveset. Bár sajnos nem volt olyan tartalmas... hát... előfordul. Szóval igen. Aztán hajcsi... mert már kész voltam... Láz meg amit akarsz. A szemem tiszta vörös volt, a fejem sajgott, rázott a hideg, melegem volt... szuper mi? Szóval alvás... máramennyire annak hívhatjuk...

Vasárnap:
Dóri keltett, hogy tudok-e segíteni nekik. Miben? MissGeo 24órában dolgozik, és össze pakolják a szobályát. Lényegében az egés lakés kész, csak az ő szobályán van mit csiszolni. Persze átmentem, mert mégiscsak. Sokat tettek értem :) Ennyi aztán nem sok. Felhívtam Dávidot, hogy szóljak késni fogok a netrandinkról... hát sajnos többet késtem, mint szrettem volna :( jogosan mérges... ismét. Olyan szuper... hibát hibára halmozok, túlbonyolítok, makacs vagyok... komolyan, néha nem értem minek vagyok? azonban... biztos, hogy mindenért én vagyok a hibás? Nem... nem lemosni akarom magam, tudom, hogy vannak hülyeségeim, persze... tisztában is vagyok velük... de biztos, hogy Mindig, Mindenben én vagyok a hibás, és csak nekem kell mindenen elgondolkozni?
Az életben vannak körülmények, vannak lehetőségek, van amit meg tudunk tenni és van... amit sajnos nem. Viszont azért, mert valamir nincs lehetőségem, és nem tudom megtenni... valóban én vagyok a hibás? Vagy a környezet, ami nem engedi? Persze, tehetek lépéseket... amit tudok meg is lépek... de ha elfogy a játékzóna... már nem tudok hova menni. Jó mindegy... ezt megint sokan félreértik majd... na mindegy.

Holnap 9-e *-* Holnap leszünk fél évesek ^.^
Szeretlek...

Néha az embernek szügsége van arra, hogy valaki egy hatalmas adag hideg vízzel nyakon burítsa. Bár ehhez jön egy idézet, hogy "Néha nem lehet eldönteni... az fáj, hogy megérdemled... vagy az, hogy ki szembesített vele..." Igazából, nekem ma egy kicsit mind a kettő fájt. Az, hogy megérdemeltem... szerintem egyértelmű, hogy nem kell magyaráznom. Azt viszont igen, miért fájt az, hogy ki is szembesített vele. Ő volt. Igen. Dávid... Nem az fájt, hogy szembesített... hanem az, hogy egyáltalán erre szügség volt. Sok appró butaság az egész...Szóval... tényleg jogos volt. Szóval... csak ennyit még hozzá ;)

ui.: Tibi tanítása eszeveszett jó volt!!! Töltsd le itt!

2009. november 6., péntek

van itt már minden...

A tegnap... a ma... amik voltak... :S ami még lesz... mi lesz...
A tegnapot majd elmesélem ha lesz időm, a ma meg... hát ma költöztetünk... igen megint... a tesómat... igen megint... bár... mi nem annyidszorra ahányadszorra ő költözik. Jah, nem tudod? Nővérem elmondhatja magáról, hogy többször költözött, mint ahány éves. Na ez a cink. Szóval ma őt költöztetjük a két lakótársával együtt :) Szokás szerint csak egy utcával odébb... A feeling tudod.
Hajnalban felhívot... nem mondom, hogy olyan cseszett könnyen aludtam el utánna... nem is aludtam annyira... de jobban, mint előtte. Jó volt hallani :) Mindig jó hallani a hangját ^^ Úhh az én KisHercegem
<3> Ma majd beszélünk, ha haza értem és végeztünk. Nem tudom meddig fognak pakolászni, de én olyan 5körül tutira lelépek, mert.... jó ha 5ig maradok. Így is fáj a torkom, mint atom és a fejem is, ide stova 2napja. Szóval igen.
Ja ami még fontos, és még most meg kell említeni: Metti köszi tegnap a kekszet *-*

Jólvan a többit majd később :P ^^

már csak 2nap 9-edikéig *-*
(félééévesek ^^)

Szeretlek KisHercegeemMm <3>

Melivel még régen mikor összevesztünk.. és ezt küldte nekem el... *-* emlékszem tök sokat sírtam rajta... Úúhhu... akkor...
--->Zenék amiken bőgtem valaki miatt...<---
*friends forever*
*i wanna grow old with you*
* itt is lenne valami csak nem találom sehol o.O *

szóval ennyi.. majd talán, valamit... valamikor.

Kacagj... csak ezen X"P

Meli: Felhívott a nővéred...
Ági: Az én nővérem? Miért hívott?
Meli: Mivel a Melinek nincs nővére...
aztán a 3grácia röhög a megálóban :"D

most így ennyi... legyél vele boldog... majd ha lesz időm :"D

2009. november 5., csütörtök

most itt azért

A mai nap tipikus példája, mikor várod a végét, aztán mikor hirtelen ott jársz már nem is annyira akarod, hogy vége legyen. Nem bánod, csak úgy gondolod, eltelhetett volna jobban is a nap.

Reggel semmi kedvem nem volt felkelni, vagy bármit is tenni. Morcos voltam, és előre utáltam a mai napot. Tudom, pozitív felfogás, ma mégsem ment bárhogy próbáltam. Esett. Megijesztett reggel, hogy nem csörgetett, de mikor hívni akartam és megrezzent a telefonom kicsit megnyugodtam... nem egészen, de legalább tudtam, hogy él. Az esőt hallgattam úgy siettem suliba, azt hittem el fogok késni, de tévedtem... teljesen időben ott voltam első óra előtt. Mikor beértem Nóri és Dönci zenét hallgattak, köszöntem, leültem, és vártam, hogy történjen végre valami. Aztán bejött tanné, és kezdődött az óra: angol :) Feladatok ilyesmik, és már vége is volt. Átbattyogtunk F-be, ott fizika volt... végre megtudtuk -csütörtökön ideje volt-, hogy ki a hetes, jelentés, új anyag, szabályok, vége. Első tesimen Dudás volt bennt helyettesíteni, aki a legbiztonságosabb helyet kereste, hogy a fiúk ne rúgják le a fejét focizás közben. Elénk ült, a labda pedig így is néha hozzánk repült, de így sem állatkodtak annyira a fiúk, mint általában szoktak. Második órán meg BL volt bennt :) Ugyanott foglalt helyet, mint Dudás, és beszélgetett velünk. Vicces volt. Aztán felbattyogtunk C terembe, ahol törink volt BL-el. Igazság szerint konkrétan majdnem elaludtam az órán. Vége lett, jött még egy angol... Ott az egészet végig beszélgettük. Vicces volt, le voltunk ragadva egy témán... aztán jam. Utánna magyarom volt... Megjött a SzórakozottProfesszor :) Végig kacagtuk az órát miközben minden szügséges tudás a fejünkbe csöpögött. Szeretem a magyar óráimat :) Végül egy föci... dogát írtunk, amit nem igazán tudtam :S Gáz... de ez van. Szóval igen... na de ennyit a napomról.

Az egész a környezetem letisztázásának indult... na most ott járok, hogy olyan emberek fordulnak ellenem, és sértődnek meg, akiknek haloványan sem kellene o.O ami meglep... mint pl Az a személy, aki simán lelép, mert valaki másról elmondtam a véleményem. Ne néz így... HA tudod kiről van szó, okosügyesnagylány/fiú vagy, ha nem akkor meg nem is kell, hogy tudd. Ez van. Fogadd el. Fogadj el. Én kérek elnézést, hogy el lelki senkinek használnak... Most meg jönnek a bocsánat kérésekkel. Tudod mit? Baromira hidegen hagy a bocsánatkérés. Miért? Mert ezeket a szavakat milliószor hallottam már. "Megváltozom többé nem csak akkor kereslek ha...", vagy "sajnálom, ígérem soha..." stb. stb. stb. Most lehet engem közösen utálni, lehet engem közösen kibeszélni, lehet engem elmondani mindennek, őszintén szólva hidegen hagy. Egésségetekre, ha nincs jobb dolgotok, mint azon rágódni amit én ki merek mondani. Nem csak írásban, volt aki leközölte "mér csak blogon nagy a szád", nem tetszik? Jó, gyere ide ugyanúgy a szemedbe mondom, hogy hülye vagy. Persze aztán jön a sértődöttség, és a "megint mindent én csesztem el...". Csakhogy nem így kellene hozzá állni a dolgokhoz. MEGINT mindent TE csesztél el... egyenlő, ismét minden rólad szól, egyenlő ismét te vagy az áldozat, és én vagyok a szemét mert szembesítelek titeket tényekkel?! Bocsánatot kérek, hogy ki merem mondani, hogy te, te, te és te lelki hulladékokkal bombáztok folyton, aztán annyit nem érdemlek évek óta tartó "barátság" után, hogy elismerd, igen... ismerem. De természetesen mindenhogy én leszek a szemét és szívtelen, mert nem értem meg drága szivenyők keserű helyzetét.... De igen, megértem. CSak elegem van, hogy én mindig ott voltam mindig segítettem és annyit nem érdemlek, hogy "ja ismerem azt a hülyét"... Túl sokáig voltam én mindenki tündérkeresztanyja, ami igen, jó meló... ha vissza is kapsz abból amit adsz. Önző vagyok? Meglehet... Vagy egyszerűen csak nem akarom, hogy teljesen lemerüljek, és ne legyen energiám azokra, akik megérdemlik... akiknek nem csak adok adok adok, hanem akik vissza is szeretnek picikét... Ez a külömbség.

Féltem... Eszeveszettül aggódom... a gyomrom görcsben van, és csak arra várok, hogy végre adjon valami életjelet. Beteges lehet, de 2napja semmi használható hírem róla. Meg ilyeszt, hogy van valami baj, vagy... vagy nem tudom. Próbáltam felhívni... 2x, de semmi válasz. Aztán csak ülök itt, mint valami elmebeteg és arra várok, hogy megjelenjen egy kis ablak "bejelentkezett"... de bárhogy várom, egyszerűen... nem jelenik meg. Írtam neki levelet, semmi... Aztán még egyet, hogy valami életjelet adjon... könyörgöm... Az viszont érdekes volt, ahogy elküldtem megcsörrent a telefonom. Szóval most jön fel? Kicsim, ugye most jössz fel? Kérlek... lassan megőrlök a tudatlanságba o.O Nem hittem volna, hogy ennyire ki tud akasztani az, ha nem beszélünk két napig különösen semmit... Eszeveszett érzés. Csak mond, hogy jól vagy... mond, hogy mindjárt fellépsz... mond, hogy rögtön itt vagy <3>
Végre... bejelentkezett! Itt van! Szegényt azonnal letámadtam :S Kiderült, hogy anyukájával beszélt... én meg fászolok o.O beteges vagyok... komolyan, beteges. Viszont mit tehetek ellene? Aggódtam... megijedtem... Nem tudom miért is, csak, ez volt. Most azért már nyugodtabb vagyok, nem mondom, hogy sokkal... de okésabb a helyzet. A pulzusom és a szívverésem kezd normális lenni :) Jólvan... szép lassacskán azért megnyugszom. Huh... Kész vagyok. Ilyenkor döbben rá az ember, mennyire is fontos neki a másik. Át is sikolhattam volna a felett, hogy nembeszéltünk tegnap, és nem tudtam mi lesz ma... én beteges meg parázok itt o.O Jó végülis, bizonyos szinten... tehát ha nem tudsz semmit, kapsz egy sms-t aztán este kétes mondatok, majd felhív és furcsa a hangja. Viszont kiderült, hogy ma már minden okés... rendeződtek a dolgok, és ez a lényeg. Ennek pedig örülök, nagyon is örülök.
*Nem kell más*

Nem tudom, lenne-e értelme még véleményt mondani bármiről. Szerintem ez elég tömény ahhoz, hogy ne legyen rá szügség. Vagy tévedek. Hát nem tudom. Inkább most boldogítalak némi zenével :D Mit szólsz?! Nem tetszik? Szivacs ^^
*Attól aki fontos attól ami jó...*
*...hogyha akarsz és tudsz győzz meg vagy szimplán csak érts meg...*
*érted érzem érdemes... magam jobbá tenni*

pápusszantás ^^

2009. november 4., szerda

Régből szaladt szavak :)

Régi blogom... márha érdekel...

Úgy döntöttem, hogy itt neki kezdek egy új blogszerű valaminek... Fel maradok regisztrálva hd-ra, caskhogy nem érdekel. Miért? Mert nem azt akarom, hogy a fejemben lévő gondolatokat bárki megítélje vagy, hogy minél több "megy a rakéta plus1" feliratot kapjak. Csak szeretném kiírni magamból a dolgokat... talán nem is annyira másnak, inkább magamnak.
Ezzel pedig nem csak egy új oldalt akarok nyitni... az előző blogomat nem fogom hanyagolni, nem írok bele, de ki sem törlöm :) Csak ez most valami új. Ahogy újulok én, úgy újítom a dolgaimat. Nincs szügségem rakétácskákra, és egyebekre, ha valaki olvasni akar olvas, ott meg képeket vadászok idézeteket álltalában. Semmi különösebb jelentősége nincs, leszámítva a blogom... csak ezért nem fogom kitörölni a hd-m. Az utolsó bejgyzésem egy hét lesz... amit Vele írok meg :)
Sok dolog változott mostanában meg... a körülöttem lévő dolgok, és a bennem lezajlók egyaránt. Ez pedig egy nem rossz változás. Igaza volt... túl sok felé szórtam szét magam, túl sok embernek adtam magamból... nem lett volna szabad. Ezt már tudom, és próbálok csak... figyelni erre. Ki zárni azokat a "barátokat" akik... akik igazából nem a barátaim, akik igazából csak... "koloncok". Nem azt jelenti, hogy utálom ezeket az embereket... dehogy! Egyszerűen azt nem szeretem, amiért és ahogyan hozzám fordulnak. Igen, megint ezen lovagolok, de csak mert nagyon rosszul esik. Remélem ezek az emberek vagy észhez térnek... vagy kilépnek az életemből.
Jólvan... most megszerkesztem ezt az új izémet, aztán lehet, hogy még hozzá vágok valami nagyon értelmeset :) Addig meg... szia neked :)

Nagyon maszek úgy írni, hogy nem látom mit írok, annak köszönhetően, hogy fehér a betűtípusom :"D Ezen segíthetnék, de akkor nem röhögnél azon, amit "vakon" szerencsétlenkedem. Sőt... ég az is lehet, hogy helyesebben írok így, mert végig gondolom mit ütök le :') Vagy tévedek... hát majd meglátom :)

A mai napom egyébként olyan gyorsan elszaladós volt. Tudod, mikor már alig várod, hogy vége legyen és hopp vége is van o.O Aztán meglepődsz, hogy ez hogy lehet?! Volt egy matekom, pontosabban kettő... ahol fickálgattam egy sort... szokás szerint... talán tanulni is kellene?! Hm... újra megbukni nem lenne funny :/ Na igen. aztán egy angol. Ami klassz volt, csak a múlt órai izét fejeztük be, azzal el is ment az óra. Szünet... hideg volt a folyosón... aztán magyar. Poe... hallod o.O" Az a pasi aztán nem volt egészen 100-as... kezdve ott, hogy 13volt a felesége mikor elvette, ő meg 24 (bár ez abban a korban elfogadott volt), folytatva azzal, hogy Virginia az unokatestvére volt. De meghalt tüdőbajban, Poe meg megőrült és alkoholista lett... A poén? Mai napig nem biztosak miben halt meg a férfi. Az orvosok kimutatták, hogy már talán hónapok óta nem ivott... szóval nem az alkohol ölte meg... plusz, egy kocsma előtt találták meg, és össze vissza rázkódott, ráadásul nem is a saját ruhája volt rajta. Érdekes. Aztán beszéltünk pár művéről, ilyesmik... Majd rátértünk a "drogok" témára... a, már azt is tudom, hogy kell ópiumot csinálni :') Éljen a magyar óra.
suli után irány tesómhoz Melivel, mert miért is ne. Segítettünk neki kaját csinálni (néztük), aztán kajáltunk mi is... Megvártuk Geo mamát, mert ő is jött haza :) Együtt ettünk a tesóm incsifinom karfiol leveséből. Ez jó, mert egyébként nem vagyok oda a karfiolért... ebből meg kétszer is szedtem. Beszélgetünk nevettünk, majd mondta Meli, hogy ő lassan menne... így eljöttem vele.
Itthon semmi különös nem volt. Haza értem, ettem 2tócsit -azért anyu ne sértődjön meg- majd leültem, hogy Dávid úgyis csak később ér haza, akkor nézek tv-t apuval. Igen, éljen a közösségi program. Így leültem bámulni azt a dobozt, ahol valami annyi volt, hogy autók mentek körbe körbe o.O Nem... nem forma1 volt :') Azt azért megismerem. Viszont annyira izgalmas volt, és érdekelt, hogy elaludtam... frankón a kanapén.
mikor felkeltem kb 1-1,5óra múlva teljesen kétségbe zuhantam, hogy mi van, ha nem hallottam, hogy csörgetett Dávid és mérges lesz, hogy nem vagyok fenn... gyorsan össze kaptam magam, és bekapcsoltam a gépet. Nem sokra rá kaptam egy sms-t, hogy ma nem tudunk beszélni :( Sajnálom... igazából szerettem volna valamit elmesélni neki... igazából írhatnék levelet... igazából fogok... Igazából... igazából bánt, hogy nem beszéltünk ma. Butaság... lehet, de mindig jobb napom lesz tőle, és mindig ezt várom. Mégis mit várnék? Mindig kell várnom valamit... most pl számolom vissza a dolgokat.
Már csak 5nap!

Mi lesz akkor? Akkor leszünk fél évesek. Neked ez nem nagy ügy, valószínűleg nem is mozgat... én viszont nagyon is örülök nkei. Örülök, mert még mindig ugyanannyira, sőőőőt jobban szeretem, mint eddig :) Ami nálam... nagy szó.
Szeretni... talán tisztában sem voltam a szó igazi jelentésével nagyon sokáig. Falak voltak körülöttem, amik órmótlanul védelmeztek mindentől. Minden "lepergett" rólam, semmi nem érdekelt ami rossz, ami fáj... egyszerűen kizártam, és az egészet abba folytottam el, hogy úgy viselkedtem, mint egy kislány. Erre a mapi napig hajlamos vagyok, néha elő jön belőlem a gyerek... de ez már nem a miatt, hogy elnyomok valamit, hanem mert megszoktam, hogy így kapcsolok ki :) Nevess csak, én is ezt teszem.
Elő fordul, hogy nem vagyok biztos abban, amit csinálok. Sőt... sokszor vágom a fejem feleslegesen dolgokba :") Mivel sokkal egyszerűbben el lehetne intézni. Igen... túlbonyolítok. Hajlamos vagyok rá. Nem tudom honnan jön.
Tudod mit nem tudok még?
Mi a francot hadoválok énitt most?! Király... az első bejegyzésemnek se lesz it sok értelme. MEgesik :) Sebaj... majd ha vissza olvasom... nevethetek.
Nevess te is velem, mert ez valami új ... egy másabb ixXxi...
pontosabban... mostmár egy KisPillangó :)