2010. május 27., csütörtök

Új mesét mesél

"Valahányszor valaki megnyugtatásra vágyik,
megkéri a barátját,gondolja éppen azt, amit ő kíván...,
amiről szeretné, ha igaz lenne!"
John Steinbeck

Életünk történeteit megosztani másokkal valóban szép...
Azonban... Tényleg mindent ki kell, hogy teregessünk az internet mocskos "lapjaira"? Kell-e azt tudnia millió embernek, akik megtalálhatják az oldalunkat, hogy kivel mikor miért és mennyit piáltunk? Vagy kivel hol mit csináltunk pontosan. Persze... Régen én is így vezettem a blogom... Beleírtam a "kitöréseim", beleírtam a bánatom, az örömöm, mindent ami bennem volt. De valóban erre van szügség? Azzal, hogy egy gép előtt pötyögök meg fog oldódni a problémám? Valóban, elmenekülhetek előle egy kicsit, úgy csinálhatok, mintha másokat annyira érdekelne.... De valóban érdekli őket? A barátok csak néha néznek arra amit írtál, ha túl hoszú talán bele sem kezdenek, másoknak pedig miért kéne tudniuk életed apró mozzanatairól...
Megosztani a gondolataidat nem rossz, nem is ezt mondom... De miért azt osztanád meg, hogy "Ma kaptam egy karót, utálom a tanárom, tegnap megette a halam a macskám, ma megyünk piálni ide oda"... Miért nem inkább olyan dolgokat adsz ki magadból, amit máshol nem tudsz?
Rájöttem, hogy csomó olyan dolgon agyalok amik... Lehet, hogy mást nem is érdekelnének. Vagy legalábbis, nem az én korosztályom :O
Szóval ki kell ábrándítanom mindenkit, vége a leírom a napom fejezetnek. Azt fogod látni ami bennem van, nem azt amit láthatsz ha rám nézel ;)

2010. május 16., vasárnap

;)













- VALJ SZÍNT! -rivallják.
- Szivárvány *-*... -felelem.












2010. május 14., péntek

Játék mackó.


Napokig vádolta magát. Nem értette, mit ronthatott el, mit csinálhatott rosszul, amiért az ágyról a sarokba dobták. Ő mindig ugyanúgy viselkedett. Meghallgatta a kislány érdekes, vagy épp haszontalan történeteit, könnyeket szárított fel, mosolyokat csalt az arcára, éjjel pedig szorosan ölelve védte álmát. Mégis száműzve lett. Végignézett magán. Kopott szőr, val karja majd leszakadva, a szemei sem fényesek már, mint fiatal korában. Végül is ő megértette a kislányt, hogy így már nem kellett neki. Egy nap új lakót kapott a szoba. Egy másik játék mackót, akinek még selymes, puha volt a szőre, hozott haza a kislány és rögtön az ágyába fektette. A játékmackó a sarokban sírt. Mérges volt, hogy a kislány ilyen hamar elfelejtette őt, és talált mást helyette. Hiányoztak neki a közös emlékek, a közös álmok. Azóta évek teltek el. Már kész nő lakik abban a szobában, akinek számos mackója van. Az évek során kapott kicsit és nagyot, fehéret és barnát. Voltak, melyek néhány hét után eltűntek, de vannak, akik évek óta hű társai. És igen, ma már a kis kopott játék mackó is ott csücsül a többiekkel. Lehet, ütött-kopott és régi, de pont ettől értékes. Kitartott akkor is, mikor nem kellett és, és amikor a kislány újra kezébe vette ő csak ölelésre vágyott, nem vádolta a történtek miatt, nem haragudott. Talán azért, mert ő csak egy játék mackó, aki szeretni akar.



. . .

*Van aki csak a külsőm nézi...
Pedig itt SZÍV dobog.*


Nem voltam ma suliban. Reggel elkezdtem készülődni, de nagyon elkéstem volna, így anya azt monta, hogy nem muszáj bemennem. Nem mentem be. Általában rosszul érzem magam, ha hiányzom a suliból. Az pörög végig az agyamon, hogy mennyi mindent kell majd bepótolni... Szinte látom a tanáraim arcát a következő óránkon, mikor bejelentem, hogy még nem másoltam le a jegyzeteket. Szúrós tekintet... enyhe lenézés. Remek. Ma valahogy mégsem bántam meg ezt a döntést, sőt ezek a dolgon eddig eszembe sem jutottak. Őszintén szólva még jelen pillanatban sem zaklatnak fel. Lehet, hogy ez probléma? Nos, nem hiszem. Viszont átadhadtam magam ma olyan dolgoknak, amiknek már rég nem. Pakolásztam... Rajzoltam... Írtam! Igen az alkotás csodálatos érzése. Mikor magad elé veszel egy papírt és egy ceruzát, és még te sem tudod, hogy mi fog az egészből válni. Izgatottan érinted hozzá az íróeszköz hegyét a papírhoz. El sem döntötted még, hogy egy dalt, egy verset, egy novellát vagy épp egy rajzot fogsz elkészíteni, csak kiengeded magadból mindazt, amit a világ beléd zárt. Puszta gyermeki csodálattal önt el ez az érzés! Valamit alkotni... Valami bennem lévőt másoknak is megmutatni.
Az emberek... nem ismernek...
Álatlában fogalmuk sincs, vagy csak halvány sejtéseik vannak a felől, hogy mi rejtőzik bennem. Arról, hogy éppen mire gondolhatok, a következő lépésem mi lesz. Van aki hátat fordít és azt mondja, hogy értelmetlen mozdulatok sorozata... Egy régi barátom úgy hasonlított engem, mint a tánc. Elmosolyodtam mikor ezt az ötletet felvetette, mert rájöttem valóban így van. "Értelmetlen mozdulatok sorozata"... Igen. A táncban minden mozdulat magában, ha csak úgy hirtelen csináljuk valahol... értelmét veszíti. Azonban, ha nem csak egy pillantást vetünk oda, hanem hajlandóak vagyunk huzamosabb ideig figyelni, láthatjuk, hogy ezek az értelmetlen kapálózások milyen finom mozdulatokká válnak, vagy milyen erőteljes lépésekké. Máris más? Nem igaz.
Aztán... Dáviddal az egyik kedvenc hasonlatunk az emberekre az, hogy kincsesláda. Elgondolkoztam, hogy lehet, hogy én ültettem a fejébe ezt a gondolkozást :')... ha igen megérte, ha nem örülök neki! Mindenesetre, ő volt aki egyszer azt mondta nekem, hogy olyan vagyok, mint egy régi kincsesládikó. Kívülről ridegnek, réginek, értéktelennek és vacaknak tűnhetek... Elég sokszor igen hűvösnek... Ez azonban csak a felszín, amit mások látni kívánnak. Aztán ha valaki nagyon erőlködik, annak kinyílok és megmutatom, hogy mi van a kincsesláda teteén. Szép, értékes kövek... De nem sokan tudják, hogy ez sem az egész. Azonban van aki megelégszik ennyivel. Aki viszont még tovább kutat és keresgél és mélyebbre nyúl, az megtalálhatja azokat az igazi hatalmas, gyönyörű, drága kincseket amik rejtőznek bennem.
Ez így eléggé egocentrikusan hat :') Szerintem a legtöbb ember ilyen. Bár, van aki kinyílik és ott van minden drága kincs... Amit a kapzsi emberek kikapkodnak, gyakorlatilag kifosztják a másikat. Én éppen ezért nem csinálom ezt. Csak szépen lassan apránként, idő elteltével mutatom meg a valódi kincseket. Tudom, hogy nem egészen egészséges, ha... hm... "félünk az emberektől(?)", én mégis úgy vélem, hogy ez így jó. Mindenki annyit kap, amennyit akar. Az már más kérdés, hogy ki mennyivel éri be.
A saját véleményem szerint?
Szerintem ez a világ egyszerűen nincs felkészülve rám. Egyesek szerint túl végletes vagyok, szerintem azonban pusztán tudom, hogy mikor mire van szügség. Van aki nem értékeli, ha valami komoly beszélgetésnél az ember megpróbál egy kis viccet bele vinni a dolgokba, van aki nem szereti ha szarkasztikus vagyok... Ezekre figyelni kell, hogy ne legyen belőle probléma. Fontos, hogy önmagunk maradjunk ugyanakkor a saját lényünkel ne sértsünk másokat.


. . .

Nem vagyok egészen biztos abban, hogy érteni akarom... A probléma már csak az, hogy 100%-ban értem az egészet.
Voltál már így? Igaz, hogy kegyetlen... Bármennyire próbáltad NEM ÉRTENI, képtelen voltál. Mert tudtad, hogy a másik miről beszél, hogy miért, hogy hogyan... Az egyik legkellemesebb viszont az egészben az, mikor sejted, hogy mire akarnak kilyukadni. Te azonban nem szeretnéd, hogy az legyen a dolgok végkimenetele, a logika mégis ezt diktálja...
Halgass a logikára és az eszedre? Vagy repülj tovább a szíved után, ami már eléggé közel van a földhöz és ahhoz, hogy megüsd magad?

...én inkább repülök...



. . .

1. Hol fogtad utoljára valakinek a kezét?
itt a széken melijjjjét ^^
2. Ha
megélnél egy háborút, szerinted túlélnéd?
lemenekülnék az atombunkerbe a gonosz virág óra alá :')
3. Bealszol a tévé előtt?

nem tv-zem -.-" XD de ha igen... akkor igen XD
4. Ittál már tejet közvetlenül a dobozból?

FÚÚÚÚÚÚÚÚJ...
5. Nyertél már valaha betűző versenyt?

még sosem voltam ilyenen XD
6. Min
volt a legnagyobb vitád valamilyen baráttal?
shhhhhhhh
7. Gyorsan gépelsz?
cöh... kérdés? XD max nem 100% pontosan XD :P
8. Félsz a sötétben?

néha igen :$
9. Most van valaki, aki tetszik?

hülyekérdés... XD (L)
10. Miért ért véget a legutóbbi kapcsolatod?

ööööööööööööö.... SHH.
11. Szerencse számod?

+3620... XD neem... öm, 9!! 5! 7, 12? talán...
12. Nyertél már lottón?

nem élek szerencsejátékokkal :') de egyszer veszek egyet ;)
13. Most iszol valamit?

épp gépelek XD de... teát ^^ vagy VÉÉÉÉÉÉRT XD
14. Okosnak tartod magad?

az atonfizikához nem értek... de a koromhoz képest, igen ^^
15. Ettél valaha bogarat?

az ember évente mikor alszik átlag 3bogarat eszik meg úgy, hogy nem is tud róla.
16. Most van valaki, aki hiányzik?
Nekem Ő mindig hiányzik... :$ (L)
17. Mit kérsz karácsonyra?

Bérletet Győrbe *-*
18. Ismered a muffinembert?

ilyen van? :| --> muffinember vigyááázz, mert megeszleeek!!! XD<--
19. Beszélsz álmodban?

régen rendszeresen :$ :D már nem ^^
20. Emlékszel az első csókodra?

persze...
21. Reptettél valaha sárkányt?

nem ismerek sárkányokat :') ééééééés... azt hiszem nem.
22. Mikor mentél legutóbb úszni és hova?

ma reggel a kádba ^^
23. Sikeresnek tartod magad?

attól függ miben.
24. Kábé hány ember száma van a mobilodban?

kb? pontosan: 129 XD
25. Szerettél volna valaha kapni egy lovat?

már van egy lovam... :P Melinek hívom XD BOCSIIIIIII :$ XD (L) (L) (L) (L)... amúgy... NEM XD
26. Mik a terveid holnapra?

beszélek VELE *-* az tuti ^^
27. Mit csináltál múlt hétvégén?

Győrben voltam ^^ És ünnepeltük az 1évet ^^ és klassz volt :D És szeretek ott lenni (L) (L) (L) (L)
28. Most hiányzik a suli?

pff be se mentem ma... XD szerinted?
29. Mikor mondta neked valaki utoljára, hogy szeret?

most (L) -én is szeretlek meli ^^-
30. Szeretsz szingli lenni?

ööö. nem. és... ki mondta, hogy az vagyok kiscsillag? :'D
31. Szereted a szobádat?

hát lehetne mivel növelni a befogadókészségét... meg az otthonosságát, meg... meg... meg... :'D
32. Ki a hősöd?

anyukám ^^
33. Lógtál valaha a suliból?

ma XD
34. Most mit fogsz csinálni (miután kitöltötted a tesztet)?

ELmegyek melivel *psze*
35. Ha összezárvakéne eltöltened 24 órát egy emberrel, legszívesebben kit választanál?
Dávid ;) nem kérdés... meg lehet becsempésznék még ezt azt ^^
36. Mi
a kedvenc ételed?
minden ami TÉSZTAAAA
37. Ettél valaha kutyakaját?

igen XD
38. Őszinte ember vagy?

azt mondják ;)
39. Szereted a ham&eggs-et?

igeeeeeen ^^nyami nyami
40. Mi
az a három dolog, ami mindig nálad van?
telefon, pengető, kézitükör ;) :P ha már van 2 XD
41. Van valamilyen sebhelyed?

nem is egy XD
42. Szereted az akciót, a pörgést?

hmmm... akció... :P *psze*... :P pörgést is naná ^^
43. Mi
szeretnél lenni ha nagyleszel?
felnőt. ^^ anyuka *-* felesééég ^^ barát
44. Mi
a legnagyobb titkod?
persze szeritned kiteregetem mi? cööhhhh...
45. Milyen gyakran telefonálsz?

naponta :D
46. Hiszel a szerelemben?

ki ne hinne benne? ^^
47. Van valami, amit szeretnél, de nem kaphatsz meg?

van :$
48. Mi
az a négy dolog, amit elsőként veszel szemügyre egy srácban?
arc-szem,ajak de érted az egybe van;) , kéz, cipó, popsi
49. Mikor sírtál utoljára?

közöd?.... :/
50. Kit öleltél meg utoljára?

melit
51. Jól kijössz a családoddal?

öööööööööö... nem mi bejövünk XD öm, néha... :O
52. Hol van a mobilod?

zsebemben
53. Mit ettél utoljára?

pogit.
54. Mi
a kedvenc színed?
rainbow ^^
55. Milyen filmet láttál utoljára moziban?
avatar ^^
56. Most milyen dalt hallgatsz?

meli csengedezőő hangjáááát (L)
57. Most mire vágysz?

Rá *-* (L)
58. Melyik a kedvenc kocsid?

amihez van slusszkulcsom ^^
59. Most nézel valamit a tévében?

hát ha úgy állok magamat mert tükröződik o.O XD
60. Kivel beszéltél utoljára mobilon?

melivel


Jó sokleszzz xD

2010. május 13., csütörtök

Napsütésben a záporeső

Nem mindig olyan rossz ha esik az eső. Tegnap már nem volt valami napsütéses idő, aminek nem nagyon örültem... sőt... kifejezetten letört. Aztán kaptam egy sms-t:
"Ha szivárványt akarsz látni, el kell viselned az esőt."
Dávid, Dávid :) Mindig tudja ^^ Utánna máris nem volt olyan szürke minden, máris nem zavart a víz, máris nevettem ha valaki aki kintről jött lefröccsölt.
Ma egész szép idő volt. Aztán hirtelen jött meg egy HATALMAS égszakadás! Nagyon feldobott annak a tudata, hogy nekem ebben az ítéletidőben kell majd hazasétálnom egy szál pulcsiba. Aztán meggondoltam magam. Rajzoltam egy szivárványt a padomra, és máris kevésbé zavart a temérdek víz, és az, hogy valamelyik osztályban egy lány mindig felsikított ha villámlott vagy dörgött az ég. Sőt elmosolyodtam rajta. Vége lett az utolsó órámnak és az eső még mindig esett. Nem is zavart. Nevettem mikor megláttam a lányokat, hogy az angol könyvüket a fejük fölé tartva álltak be a suli aljába. Nekem is felajánlottak egy munkafüzetet, de én úgy voltam vele, hogy nem zavar. Kifejezetten jól esett egy kicsit szétázni az esőben. Igaz, hogy most minden cuccom felaggatva szárad és még a hajam is vizes pedig negyed4 körül értem haza :') De sebaj. A kapucnim még le is hajtottam, hogy még jobban érhessen a víz. Jólesett. Mintha... Nem is tudom... Boldogságcseppecskék estek volna rám ^^ Nevettem.
Úgy éreztem ma magam, mint aki hullámvísútban ül...
Nem csak azért, mert hol esett, hol sütött a nap... úgy egyébként is. Hol szét tudtam volna robbanni a bennem gyűlő örömtől, hol pedig pörögtem volna, közben kiabáltam volna valahol!
Néha jó! Próbáltad már? Csak pörögni körbe-körbe és kiabálni! Vagy énekelni! Csodálatos, felszabadító érzés! Bár kinek mi... - Van akinek kinyitni az ablakot is felszabadító ;) - Mikor kimegyek forogni, van, hogy furán néznek rám az emberek. Viszont nagyon sokszor látom mások szemében a kísértést, hogy ők is megtegyék. De nem... Mert azt mások nem fogadják el, mert másoknak az nem kedves... Pedig ha tudnák, hogy mennyi... Oh de mennyi olyan "különc" esőben forogni vágyó ember van, mint ők! Jönnek a felnőttes kifogások. Nem tehetem, mert üzletember vagyok... sötöbö... Ugyan! Mindenkiben ott rejtőzik egy csintalan kisgyerek, aki arra vágyik, hogy néha... csak... NÉHA kiszabadulhasson röpke másodpercekre...
Aztán mi történik vele?
Bántjuk őt...
Éppen olyan érzés, mint mikor 5évesen elvette valaki a nyalókánkat...

2010. május 5., szerda

energiabombaaaaaaaaaaaa *bummBummBUUUMMM*

*Még soha nem láttam olyan mosolygó arcot, ami ne lett volna gyönyörű!*

jellegtelen...
említésre méltatlan...
unalmas...
gáz....
semmit tevős....

-->NEM!<--

kusza!
vicces!
nevetős!
gondolkozós!
fogomahasam!

nap volt ma XD

Reggel keltem. Normálisan, mint aki egy normális suliba jár. Aztán normális módon hajat mostam, majd normális módon felöltöztem. Mint egy normális ember elkezdtem pakolni...
aztán
hirtelen
ROBBANT A BOMBAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA!!!! :"D
Kb olyan volt, mint mikor a felhúzható játékot leveszed a töltőről és bekapcsolod :D Az arcomra kiült egy hatalmas vigyor, kiszórtam mindent a szekrényemből! Miért? Egyszerűen mert rám jött! Csak úgy poénból teljesen vizes hajjal neki álltam kutatni a szekrényemben, hogy ma valami mááás legyen rajtam XD Aztán meg nevettem saját magamon, hogy hajtogathatok vissza mindent xD Utánna kirobogtam, hogy reggelizek. Szalonnaaaa *-* Imádom! :D Mire levágtam XD porc... grr... Nem szeretem XD Anyu nevetett, hogy rosszabb kést nem is választhattam volna. Hát... kb ténylege nem! XD
Fülhallgató be, tornacsuka fel... irány suliba :D
Filmet néztünk... Mi is volt a címe? Halálhajó...? Vagy valami ilyesmi. Cooper!(L) Jajj az a csóka XD Banyek! " I'm back baby! ... Ohh fuck! " xD háhááháhááááá :"D Ugye Dönci? ;)
Utánna meg valami drogos filmet néztünk, de azt nem végig, mert vége lett a 3órának... XD
Aztán haza. Jöttek szembe csajok :D Óriási felismerés: Szerda van :| XD Ha Meli nem mondja, hogy jön értem 5körül, akkor elfelejtem, hogy szerda van, és elfelejtem a Biát o.O" Ami meg mondjuk eléggé gáz lett volna! :| De így nem ^^
Beszéltem szerelmemmel! <> Nem sokat. Ma is dolgozik. Holnap már sulizik. Meg utánna is. Aztán meg megyek! Péntekeeeeeen! Holnap után! Yeeeey! <>
Úgy érzem magam, mint egy hatalmas energiabomba! A minap beszélgettünk... és... Jó volt. Bár az mindig jó ^^Szóval :$ Deh... Ajjhhhaaaaaaajjj <>


a.fiúja.félti.fél.hogy.félre.érti.

"Nem számít mikor jött, nem fontos, hogy nem volt mellettem a kezdetek kezdetétől.
A lényeg, hogy megjelent és azóta nem hagy el.
Soha nem hagyott még cserben. Én sem hagyom őt.
Nagyon vigyázok rá. Hatalmas kincs az életemben. Meglehet az egész életem..."



2010. május 4., kedd

akkor és most

Egy éve ilyenkor úgy éreztem magam, mint akin emberek százai taposnak. Telejsen magam alatt voltam, teljesen kétségbe voltam esve. Nem tudtam, jó-e az, ha szeretek embereket, nem voltam biztos benne, hogy annyira jó ötlet barátkozni. Nem tudtam magamhoz közel engedni embereket, még kevésbé mint előtte. Igen, ezt teszi az emberrel egy tragédia. Akkor már 4hónap telt el, meg még egy kicsi... Mégis teljesen emésztett. Most 1év távlatából vizsgálom május 4-et. Azóta, megemésztettem dolgokat, elfogadtam megváltoztathatatlan tényeket, elhagytam butaságokat, feljebb léptem lépcsőkön, elestem, majd újra felálltam... Sírtam és nevettem. Embereket öleltem át, és löktem el. Azonban vannak akiket ebben az időben sem tudtam ellökni, és nem is igazán akartam. Volt aki felnyitotta a szemem dolgok felől, és volt aki csak egy szó nélkül megölelt. Volt aki önszántából kisétált a mindennapjaimból, és volt akiéből én sétáltam ki.
Igen. Tavaly május 4, egészen más volt.
Most boldog vagyok. Úgy érzem magam, mint aki szárnyra kapott. Jó... az elmúlt napokban, hetekben és hónapokban is voltak problémák, viták, godnok... Mégsem keserít el. Minden szomorú és könnyekkel, fájdalommal teli időszak után... Egy csodálatos, nyugodt, boldog időnek kell beköszönnie. Ez az élet rendje :D Van, hogy sokkal-sokkal több a könny... És van, hogy épp fordítva, rengeteg nevetés után hirtelen valami rossz. Szerintem a lényeg csak annyi, hogy minden helyzetben próbáljuk rendben tartani a hozzáállásunkat, próbáljunk pozitívak lenni :)
Őszintén erről még én is elfelejtkeztem... Negatívan vizsgáltam sokszor mindent, mégis mindenben a pozitívat mondtam másoknak. Aztán... nemrég Dávid azt mondta nekem: "Néha már az agyamra megy ez az állandó optimizmus!" Nevetett :D És tudod...? Én nem nevettem... Mert tudtam, hogy mellette a fejemben milyen más, rossz, és iszonyú negatív gondolatok is voltak! Pfúúj! Szemét! Minden amit megtagadtam ott volt bennem, a lelkemben... csak éppen nem látta senki.
Elengedtem... Hadd vigye a szél. Csak szemét. Nincs rá semmmmmi szügség! Csak piszok, mocsok... Megfeledkeztem arról, hogy nem vagyok olyan, mint a többi ember. Nem vagyok egy sarokban meghúzódó depressziós ember. Nem vagyok egy érzéketlen baba. IGAZI ember vagyok! Sőt mi több! Képzeld... NŐ VAGYOK! Ez az amit a legjobban elfelejtettem. Neeeeem... nem vagyok fanatikus női egyenjogúságért küzdő... Gondoljunk bele egyszerűen abba, hogy van olyan fizikai munka amit egy nő... jó, meg tud csinálni, de nem 8-10-12órán keresztül. Mert fizikailag képtelen rá. De erről nem most és nem itt fogok vitát nyitni. Mindenkinek saját nézetei vannak :) Egyszerűen arról akarok beszélni, hogy megfeledkeztem arról, hogy figyelnem kell magamra :| SŐT! Mivel negatív voltam, negatívan álltam másokhoz, mindenkit kritizáltam fejben, majd saját magamat is, hogy így fújjj meg úgy fújj.... Azt láttam én, és azt látták bennem mások. Mindent ami bugyuta, ami hibás :') Ismerjük először is el, hogy tökéletes ember NEM LÉTEZIK... A szobámba csináltam egy táblát is, amit még ki kell tennem, hogy "Tökéleteseknek belépni TILOS!" :') Aki azt hiszi magáról, hogy hibátlan... Szerintem annak a fejében van a legnagyobb hiba.
Úristen... Régen írtam, most pedig rohamoznak a gondolatok!
1000 és 1000 dolog zúg a fejemben!
Most azonban máshogy állok a dolgokhoz. A kimondott pozitív dolgok a fejemben és a lelkemben is ugyanolyan tisztán szólnak. Ha pedig valami rossz és nincs benne semmi jó... hát, oké... Abból még mindig kihozom a jó dolgokat... Nem sajnálom. Mindig ilyen voltam :D
Nevetek :) Nevet az arcom, nevet a szívem, nevet a lelkem. Egyszerűen úgy érzem magam, mint a napsütéés!
Nem vagyok tökléletes... A tökéletlenségeimmel vagyok önmagam. A hibák amiken javíhatok, és dolgok amik nélkül már nem én lennék. A tény, hogy szeretnek... és az érzése annak, hogy vannak akiket szerethetek!

Lehet, hogy neked ez a bejegyzés csak egy nagy kavalkád... Nekem azonban mindent elmond... és szerintem akinek még mondania kelljen valamit, annak is beszél :)

Aki pedig érti és tudja... annak pedig név nélkül csak:
Köszönöm (L)


- <-VONAL XD


Őrültek vagyunk és nem bolondok <3
Hüüüülyéim :'D Annyira röhögtem! Áááááá!!! Mikor befejeztem a bejegyzést a vonalig, épp akkor csöngetett fel Meli értem. Mivel jó idő volt ma is, meg nem volt mit csinálni, kitaláltuk, hogy elmegyünk valamerre csak úgy :D Hozott nekem gatyusszt *-* Feketegatyuuuusz *-* Állatzsír! Nem lóg XD Egy nadrág ami a méretem XD Igen én ennek ennyire örülök! Igen ez ennyire új! Abban mentem el délután. Na igen, mert elmentünk sétálni ^^Megvátruk Melit, Melivel a megállóban. Aztán sétáltunk... Erre meg arra meg sokfelé. Meg voltunk tóparton, és megtaláltuk a mini godzillát... és majd befostunk tőle XD Dúrva volt! Ilyen kis izé, hosszúkás, úszott és egy csomó lába volt! Najó... kb... 1-2-3pár? Ja kb xD vagy 4! Végülis arra a következtetésre jutottunk, hogy az egy kis kezdetleges szitakötő... De nekünk godzilla kicsinye marad :| XD Aztán elkezdtük körbesétálni a tavat, mert miért ne. Igazából, mert a másik oldalon akartunk lenni. Csakúgy ^^ Úton útfélen békákat, siklókat és döglött állatokat találtunk xD Meg egy gyíkot aki úgy nézett ki, mint Oszkár. Akit Meliék Szárhegyen szedtek össze... és ő egy gyík. Hahaha. Találtunk a járdán egy odaszáradt megsült kibelezett gyíkot :| Egy ovi mellett... És jött szembe a Peti. Aztán odajöttek az ovisok XD És az egyik kislány így elkezdi valami törött műanyag dologgal a kezében, hogy "Cserélünk? Neked adom ezt, ha nekem adod a gyíkot" Így néztünk, hogy looool :| XD Jövünk el, így mondom a kislánynak, hogy 'neeem szaabad döglött állatokat fogdosni!' Aztán eljöttünk. Meg hoppkutyáztunk. Nekem megint nem megy. A piros az én játékom. Az valahogy lazábban :') Muhaha... Csináltunk videókat. Fel kéne tenni. Csak, hogy elküldhessem Dávidnak, hogy nevessen :D Mindjárt meeg is csinálom. Leültünk padolni. Szembe volt egy hattyú... ami nem galamb, nem gólya sőt nem is flamingó xD Meg Melivel kiszúrtunk egy párt akik szerintünk ott perverzkedtek szembe. Csajon szoknya, srácon no póló aztán egymáson hemmmmpergőztek. Mondom jóólvan. Nem is az... oké az ő magányéletük meg minden, de basszus muszáj egy olyan helyen ahol egy rakat kisgyerek mászkál -nem mi xD -, meg tök forgalmas?! XD Rájuk kellett volna hívni a zsarukat XD Aztán mentünk tovább... Szereztünk KurvaKöcsögKicsiKacsát :"D hülyék XD Aztán... Hűha... Pózoltam faként XD Mert volt egy ilyen körbebetonozott magasított rész, mint ami a fák körül szokott lenni... de ott nem volt fa :| Úgyhogy felálltam és bepózoltam fának xD lol...
Aztán mentünk tovább haza. Láttunk csodagyönyörűűűűű mocit *-* Istenem, de szép volt! Csak azért nem kellene motor, mert az nem családközpontú jármű... xD Meg szedtünk 4K-s matricát :$ shhhh... Jah XD Megnéztük a Csabi kegyetlen nehezen nyitható atombunkerajtaját, ami a Gonooosz VirágÓra mögött van. Egy rács.... amin van egy LAKAT... -.-" x"""DDDD Annyira röhögtem. Mert kérdeztem, hogy uhh milyen a bejárat, meg, hogy könnyen le lehet-e menni. Aztán mondta még szombaton, hogy atombunker szerinted? Gondoltam utánna jó tuti valami bazi nagy vasajtó vagy ilyesmi... minimum XD hát nem XD Vagyis az is lehet... Szóval rá lehet hajtani valami fém ajtót... De alapjában nem túl bizalomgerjesztő XD Bár ha megvéd egy atomtámadás elől akkor midnegy XD Na igen... Aztán... Hazafelé. Énekeltünk MindigPéntek-et :D Meli elküldte ^^ Yeeey! 2napja megy a fejemben XD Már nem. Kiénekeltem XD Peti elvesztette a MindigPéntekSzüzességét :D Muhahaha... Megerőszakoltuk vele a fülét XD Aztán Meli felszállt a buszra. Petivel meg Melivel tovább baktattunk. Aztán Peti levált, hogy megy haza... Mi még felugrottunk hozzám a gatyuszért. Mert Meli kölcsönzött nekem, én meg neki ^^ Aztán tovább, Melihez. Mert nyúltam tőle csukát is. Mert az enyém is jó, de fekete tornával az igazi ^^ Szóval dzsalltunk :D Evett. Kitaláltuk, hogy elmegyünk kutyát sétáltatni. Akinek dolgozik, avonos csaj/nó, na az ő kutyujukat. Akkora az a dög, mint az elkarom és az a neve, hogy "Brutusz" XD ÉRTED?! Áááááá.... Elmentünk 3-an. Haleszig meg haza. Beszélgettünk :) Klassz volt. Alkalmaztam a Dávidküldtevideókbantanultkutyadolgokat. Bejött :D Nevettem.
Felhívott *-* 1perc 55másodpercet beszéltünk, de én azt hittem, hogy legalább egy 5-6percet! XD Dolgozik. Még mindig... Egy fél óra és végez :) Nincs sok munka most. De legalább ott van, és fizetés meg minden. Yeeey :) Szóval olyan érzés volt, mintha csomót beszéltünk volna. Igen... Ez az, mikor érzed, hogy minden oké. Mikor a szaakban nincs feszültség, mikor boldog vagy. Mikor minden úgy hangzik és csendül ahogy kell... Mikor pár szóból értitek egymást *-* és az a pár szó olyan mint több órányi társalgás! Jajjjjjj úgyszeretemmégmindig *-* Lassan egy évesek vagyunk, és a szííívem még mindig olyan nagyokat dobban érte *-* Haaaaaaj <3
*Szeretem, imádom és eszeveszettül kivánom* ;P
Már csak szerda->csütörtök... Aztán PÉNTEEEEEK! :D És megyek! És ott leszek! És várom a suli előtt! És wiii wiii wiiiiiiiiiiiiii <3

Jójó... Ágikát ideje lelőni XD MOST! XD
Még pár kép :) Érzelmeskedj, meg nevess :D

Mert néha csak ülök. Ülök és a vizet nézem... Nézem, és közben Rád gondolok <3


Néha nem kell más, csak egy barát aki csendben leül melléd <3


Van, hogy mosolyogni könyebb, mint sírni, de kézen fogva lehet csak élni <3


Majd száguldunk együtt... majd fújja hajunkat a szél <3


Szerinted bolond vagyok? Szerintem pedig éjjel is látom a napot :)