2010. április 30., péntek

zavart szavak, vagy tiszta sorok?

*És annyi a titka, hogy azt kapod vissza
Amit adsz magadból, úgyhogy duplázz a jóból...*

"- Gyűlöllek!
- Jó.
- Jó!? Nem is érdekel?
- Úgyis azt csinálsz amit akarsz...
- Ezt te csak úgy hagyod?
- Igen.
- Heh... Mindenkinek el fogom mondani, minden apró cseprő hibád, hogy ők is meg gyűlöljenek!
- Rendben.
- Rendben? Hát te tényleg hülye vagy!
- Jó. Hülye vagyok.
- Ezzel akarsz az agyamra menni?! Heee? Mindenre helyeselsz?!
- Nem.
- Jéé, ezt a szót is ismered!
- Persze.
- Nem érdekelsz! Mindenki utálni fog! Mindenki meg fogja tudni, hogy mit tettél!
- Pontosan mit is követtem el....?
- Hát...
- Segíthetek?
- Nem kell a segítséged!!!
- Ahogy gondolod...
Lilly dühösen járkált fel alá, gyilkos pillantásokat vetve régi barátjára Lory-ra. Majd kezdett megnyugodni és leült vele szembe. Könnyeivel küzködve tette fel a kérdést:
- Mit is követtél el?
- Ugyanazt amit most is. Ha neked az a jó, hogy gyűlölsz... gyűlölj. Ettől függetlenül én az általad kikiáltott hibámat fogom elkövetni újra meg újra... Szeretni foglak."


*Sírok... Egy sima tenyér a hátamhoz ér... Oh, hogy csak játszik a szél*


Idézetmatatós kedvem van ^^Régen kutattam már őket :) Most csak... úgy jó. Szeretem, hogy olyan dolgokat mondanak el, amit mi nem biztos, hogy olyan jól el tudnánk. Vagy tökéletesen egyértelműen ki tudnánk fejezni, csak épp nem olyan, hm... költőien.


igen Meli... lenyúltam.

Üres a sátor, a cirkusz bezár
De a porond közepén egy bohóc megáll.
Most,
nem nevet, nem bohóckodik
Kifestett arcán, egy
könnycsepp folyik...

2010. április 22., csütörtök

"Egy szilánkjaira tört tükrön lépkedsz, hát nem látod?"


Emberek tükörként használnak. Kérnek, sokan elvárják, hogy elmondjam a róluk alkotott képemet. Van aki szereti nézegetni magát a tükrömben, feltehetőleg mert nem ismerem annyira, hogy a butaságait is lássam. Van aki épp azért szereti magát nézni, mert minden apróságot megláthat. Van aki meglepődik ha valami olyat lát, ami neki nem tetszik. Vannak olyanok is, akik csak néha picit belepillantanak, félnek látni az egészet. Csak vizsgálják apránként lopott pillantásokkal magukat, mindig csak egy apró részt. Van aki egészen hátat fordít, vagy a tükör mögé áll. Esze ágában sincs belepillantani sem. Félnek a képtől amit láthatnának. Viszont baj van o.O" Mikor túl sokan veszik körbe a tükröt, túl sokan löködik az asztalt... Egyszer az egész meginog. A lábak nem bírják a sok rátámaszkodott embert és egyszerűen összetörnek. Az egyszerű keretbe foglalt tükörlap pedig a földre zuhan... Apró szilánkokként, őrjítő csikorgással törik szét. Ebből azonban nem látnak semmit. Akik eddig is gyűlölték lépkednek rajta... Akik eddig szerették ellopnak egy darabot, hogy tovább nézegethessék magukat. Akik kicsit lestek bele, most egy nagyon kicsi darabot csennek el. De... érdekel igazán valakit, hogy a tükörben ott ragadt egy kislány arca...?

Amúgy... jól vagyok :)

lehet, hogy nem olyan értelmes, mint szeretném :$ x'D