2009. december 25., péntek

karácsonymásnap, mozizás, véglegesítés, kacagás.... könnyek

Még mindig:
Bóóóódog Karííííít!

De most nem ez a legjobb :') Karácsonyi hangulat nyista volt tegnap is, meg ma is... kb... semmi :') Annyiban tért el egy más szünettől a mostani, hogy sütöttem *-* imádok sütni :') Meg segítettem anunak főzni :) meg anyuztam ^^ és tök jó volt ! élveztem ^^
szóval kari hangulaz zéró, de nem baj így is nevetünk. az emebrnek tavasz érzése van a külömbség annyi, hogy egy fa áll a szobában :') nevess... így kell... mosolyogva mindent könyebb átvészelni :) Biszony! SZóval mosolyogjunk ^^
Megyünk ma mozizni ^^joe-tól kariajándék :') még soha nem voltunk 4en együtt moziban Oo kirly lesz, már várom XD valami akciót nézünk 3D-ben XD Mondom a Dórinak, hogy "ha sikítok sikíccs velem, úgy nem lesz olyan égő..." azt mondt oké :')

Holnap holnap! Holnap megyek Győrbe ^^ ami kúúúúl :DDD Örülj velem! Reggel :D Megint... 7:16... megint XD remélem nem késem le XD kiakadnék :') Szóval igen
HOLNAAAPpPP ^^ márvárom *-*

Szóval nevess :) mert nevetni mindig jobb ^^ de sírni sem szégyen... egyáltalán nem az... ha valaminek annyira örülsz, vagy ha valami épp annyira fáj... miért titkolnád el, hogy egy kicsit nehéz... :)
(L)

2009. december 24., csütörtök

(L)

2009. december 21., hétfő

Norbey csak miattad a blogom címe: 5

Első igazi nagy hó leeseeeettt *-*


-------------------------------------------------------------

Szombatestéről kb ennyit....
"Depresszió - néha"

Állni az ablak előtt és nézni ahogy hull-hukk az a rengeteg hó. Csak figyelni az éjszakát, látni a visszaverődő fényt, az óvatos autósokat és a korcsolyázó gyalogosokat. A fejedben rengeteg dolog csak össze-vissza kavarog, azt sem tudod pontosan hol áll a fejed. Menekülnél minden elől, így fülhallgató be, próbálod felidézni az előző éjszakai koncert hangulatát, gondtalanságát, amikor is kiheadbengeltél minden logikáz és kipogoztál-másokon vezettél le- minden fájdalmat... kiüvöltöttél mindent amiből eleged volt, ami sok. Felidézed, ahogy a padlóra zuhansz, majd valaki felránt míg a közvetlen melletted álló teljesen idegen arcok védelemként köréd állnak, hogy ne essen más rád. Érdekes nemde? Egy "elmebeteg rockkoncerten" mennyi odafigyelést és önzetlenséget találni. Hiszen.. ki ismert onnan... azt sem tudták álltalában ki áll mellettük, kivel üvöltik egyszerre összekarolva, hogy "...köszönöm, hogy mellettem és velem van sok jó ember. remélem, hogy viszonozni tudom nekik én is ezerszer..." mégis szórakoztak, mégsem rugdosták össze, mert elesett... Sőt voltak akik totál ismeretlent vittek ki a pogobol egész az ajtóig, mert az alig bírt lárba állni... Egyik ott lévő srác sem olyan ilyesztő vagy köcsög, mint ahogy megbélyegzik őket... büdösrocker, biztos ilyen meg olyan... paff éshanem?! A második esés után már meg sem lepődsz, hogy 4-5kéz kap utánnad és ránt fel. Jól esik végre mindentől függetlenül csak szórakoznod. Viszont ahogy vége a koncertnek és van 1ezrednyi logikus pillanatod minden amit eddig kiráztál vagy kiütöttél rádszakad. Végre hazaértek. Csípős megjegyzésekbe és lasagnába próbálod folytani a dolgokat, majd végre... alszol.
Ám nem túl sokáig, mert pár óra múlva felriadsz. Érdekeset álmodtál a vége szar volt. Ketten suliba mennek, ketten még alszanak, ketten vagytok fenn és beszélgettek... Kapsz egy sms-t, jól esik elmosolyodsz. Gondolod írsz egy levelet, mrt miért ne. közben fellépsz egy beszélgetőeszközre. Beszélgetni kezdtek... Megjegyzésem és leszarom kedvek... Ki mész inkább fésülködni -sírsz-... valaki utánnad bejön, megölel, de te elküldöd. Arcotmosol, hogy ne látszódjon, hogy sírtál, majd mindenfélébe folytod a könnyeid. Mosogatsz ezt azt csinálsz... Azt hinnéd remekül vagy, de valaki hozzád ér, akár véletlenül is, egyből belédmar valami és könnyezni kezdesz. Az egész nap ezzel a hangulattal tellik el... a külömbség, hogy már nem sírsz, csak éget belülről, amit szerencsére senki sem lát... Este pedig csak kiállsz az ablakba, figyeled ahogy szakad a hó, fülhallgatóval, az előző esti koncert hangzavarában...


A vasárnapod remekül sikerült, leszámítva egy kis rosszullétet. De túltetted magad. A karáconyi koncert eszméletlen volt!!! A kreatív asztalok pedig mókásak. Végülis, jól zártad a hetet.

Hétfőn végre sokáig alszol... elvégre téli szünet, hova mennél. Napközben pakolászol, meg elvagy... aztán leülsz gépezni... beszlélgetsz vele... jó a kedve ^^ ami a legjobb hír amit kaphatsz!
Aztán ő elmegy, neked is még van dolgod. Mikor vissza jössz nincs itt... Még fenn vagy nincs is. Beszélgetsz másokkal... felveszel még embereket msn-en. Nevetsz, elszórakozol, majd lemész és elvagy. ennyit erről a 4napról... elég is... sok is...


I love az elmúlt pár napban:
-hogy jókedvű végre
-Norbi és az 5 :')
-metti ajándéka *-*
-Ricsi haja *-* (L)
-Petike -Krajla és én kicsigyermekeXD-
-Depiiiiiiiiiiii
-megmégcsomómindenmááááás *-*

2009. december 14., hétfő

felfordultavilág






Ez egy ilyen nap... is.
Meg másmilyen... is.



---------------------------------------------

- Szeretsz?
- Szeretlek - feleltem.
- Fogalmam sincs, miért...
- Mert csupa szeretet vagy, csupa melegség, mert vág az agyad, tele vagy ötletszikrával, mert minden érdekel, mert van benned felelősségérzet, mert élvezet veled lenni, mert szépen, érthetően beszélsz, mert mindennek a jó oldalát látod meg, mert érzékeny vagy, ezenkívül értelmes, kreatív, higgadt, sokoldalú, gyakorlatias, szabadságszerető, vállalkozó kedvű, szép, tehetséges, rendszerető, belátó, titokzatos, mindig más, kíváncsi, jókedvű, kiismerhetetlen, erős, határozott, kalandvágyó, komoly, megfélemlíthetetlen és bölcs.
Richard Bach

---------------------------------------------

Vannak olyan pillanatok az életben, hogy annyira nagyon hiányzik neked valaki, hogy szeretnéd kiszakítani az álmaidból a valóságba, hogy megölelhesd.
Paulo Coelho

2009. december 13., vasárnap

szakadamadzag

Szeretcsére, azért szakadni még nem szakadt. Remélem, hogy nem is igazán fog. Hosszú volt a hétvége. Pénteken futkosás, aztán ifi... fél12kor értem haza. Szombaton reggel Dórival találkoztam a városban és vásárolgattunk. Utánna felnőtt karácsonyi parti, amin segítettem és nagyoon nagyon klasszul sikerült. Ma korán keltünk, és dráma próba volt. Aztán olyan 2körül érem haza, de 3kor már mennem is kellett. Gyüli... utánna hópelyheket hajtogattunk és dráma próbáltunk és midnen volt és bwááá.... már alig várom a jövő hét végét. Izgatott vagyok akoncertel. Igazából most csak azért írok, hogy tudd, hogy élek :) Nem vesztem el.
Alakulnak a dolgok. Klassz ^^



Mikor lehunyom a szemem (nem számít hogy hol vagyok vagy épp mit csinálok) mindig téged látlak. Vajon hogyan tudnám megoldani, hogy ezentúl csukott szemekkel éljek?

2009. december 10., csütörtök

LassacskánSzéthullóZordság

Van, hogy elkövetünk egy hibát. Aztán szólnak, hogy "hahóó.... azért... nah!". Utánna figyelünk rá. Viszont belemerülünk abba, hogy figyeljünk arra... ezért egy másikat követünk el. Amire ismét felhívják a figyelmünket. Majd erre koncentrálunk... és elkövetjük az előző hibát. Aztán figyelünk erre a kettőre... amiből fakad, hogy egy újabb dolgot rontunk el. A végén teljesen összezavarodsz és már azzal sem vagy tisztában ki vagy, mi vagy, vagy mi is volt a kezdő probléma. Nem megfelelni akarsz, csak javítani egy hibádon. Amiből egy másik jön, amiből egy másik... és végül ide jutsz, hogy már nem tudsz semmit. Tudod, mi a hibád, mit rontottál el... hiszen nem egyszer szembesítettek vele, de, hogy hogyan old meg... azt már nem tudod. Szeretnéd a legjobbat kihozni, mégsem megy. Próbálod megmagyarázni, de hiába... csak magyarázkodásnak és mellébeszélésnek tekintik. Szönyen érzed maga emiatt, hiszen bántottál valakit aki fontos számodra, azonban ezt egyáltalán nem szándékosan. Minél jobban szeretted volna mutatni amire panaszkodott, annál kevésbé megy. Azt mondja, már nincs ereje semmihez, mert nem kap semmit. Te pedig ugyanígy állsz vele szemben. Te vagy a hibás, mert nem tudod rendberakni a dolgokat... és... mindegy. Most ez mindegy.

*Nem a szemed hibája, ha nem tetszik amit látsz*
Nem bizony. Hiszen, nem cask a szemeddel nézelődsz. Ott vannak a másik emberről alkotott gondolataid. Ott vannak a felé táplált bármilyen szintű érzéseid. Ott van még egy csomó minden azon kívül amit látsz...



Nem tudom mit írjak. Vacaknak indult, hoyg csak úgy kiadjam a dolgokat.
Hosszú volt a nap... dogák, összefoglalások... lángoló hajkorona Oo na az dúrva volt! Lecseszések, kiabálások... suliban is... aztán... aztán igen is. Holnap meg 2tz... meg felelés... meg szemészetre megyünk időpontot kérni Melivel. Nem látok már. Aztán... kaját csinálunk ifire. Aztán ifi. Szombaton felnőtt karácsonyi parti, megyek segíteni. Aztán dórinál alszom, mert vasárnap reggel dráma. Aztán délután gyüli, és utánna is dráma. Remek... éljenek a hétvégék, és a hetek végei, amikor kipihenheti magát az ember. Klassz lesz (Y)





Kegyetlennek érzem magam. Egy régi levél... egy levél, amit azért írtak, hogy ártsanak nekem... egy levél ami lassan fél éves... egy levél, ami alaptalan, hazug és értelmetlen. Egy levél, ami kísért... egy levél amit a mai napig felhoznak. Egy rosszindulatú levél rólam... ami mindent képes összedönteni. Egy levél... akinek van aki hisz. Egy levél, ami bogarat ültetett valaki fülébe. Egy levél, ami beleivódott valaki tudatalattijába, a levél am miatt a leírtakat látja. Egy levél, ami értelmetlen. Egy levél, aminek nem szabadna hinni. Egy levél ami tönre tesz, nekem és másnak... Egy levél... ami most porrá zúzott... :'(




*Nem kell emlékezned rám... csak ne felejts el*

2009. december 9., szerda

kell több ennél... ?

Nem írós nap... csak pár kép, hogy azért örülj :)


------------------------------------------




----------------------------------------

... nem ismer akadályt....

------------------------------------------------------



A ... & .... F

2009. december 6., vasárnap

Rejtélyes december.

Annyi jó dolog fog történni az elkövetkezendő egy hónapban! Nagyon várom már! Főleg mivel többségéhez valamilyen más különleges dolog is fog kapcsolódni! Nézzük csak a naptárat!
Tegnap lett biztos, hogy Ibolya ideutazik. Már magyarországra! A jegye már megvan! Nemremek???!!! :D DEEEEEEEE! Lesz még sok sok dráma próba, lesz még felnőtt karácsony. LEsz még koncert, lesz még a KarácsonyiTündöklés! Lesz még utazás oda, lesz még utazás vissza, lesz még szilveszter, lesz més sütés lesz még... annyiminden!
De most ennek örüülönk a legjobban ^^ Jövő héten jön a csaj ^^
Meg hét ugye majd megyek. Meg hét ugye... annyidologtényleg! Najó... mst megyek csinálok valamit... :P Nem tartozik ráááááááááád :P
Délután úgyis írok. Addig bírd ki nélkülem :"D

2009. december 5., szombat

Pongyolapittypang... :P

Péntek:
Vannak olyan napok, mikor magadba roskadva, csak bámulsz ki a fejedből zéró életjelet tanúsítva. Tegyük fel, hogy egy előzőnapi beszélgetés akaratlanul talán, de darabokra morzsol. Szép lassan... először este, mikor nem tudsz aludni és ezen pörögsz és forgolódsz és azon töröd a fejed mivel tehetnéd jóvá. Majd mikor reggel kialvatlanul lesed mikor csörren fel a telefonod -vajon annak ellenére, hogy...- még ébreszt? Aztán hív. Csak bámulod a kijelzőt és könycseppek rengetege áraszt el. Nem sírsz... azhangos. Csupán öszefüggő patak módjára pereg arcodon a keserűség jele. Még teljesen időben vagy, hogy elkészülj, te viszont az ágyadon fekszel és próbálsz kitörni a vízfüggöny alól. Már egy óra eltelik, lassan már indulnod kellene... Erőt veszel magadon, kikelsz az ágyból. csak ülsz ott pár percig a fejedben ugyanaz. Felállsz. A táskád szerencsére előző nap rendbe pakoltad, így legalább azzal nem kell törődnöd. Zuhanyozni nincs időd, a percek csak úgy peregnek. Felöltözöl, majd kivánszorogsz a fürdőszobátokba. A szüleid szokásos módon a konyhában ülnek, kávéznak. Megfésülködsz majd kijövet lenyomsz az arcukra egy puszit. Egyikük egy kérdést tesz fel, te pedig lezseren felelsz. Bemész a szobádba, kabát, cipó, aki kérdezett pedig követ. Rádmosolyog, majd kedvesen megszólal "Nem muszáj ma bemenned." Rád tör a felismerés, tényleg ramatyul festhetsz, ha ilyet ajánlanak neked. Először kedvesen elutasítod, de utánna szinte parancsba kapod, maradj inkább otthon. Jól esik, megköszönöd. Visszaveszed a kényelme szakadt otthoni göncöd és elmerülsz a fejedben...
A nap jelentéktelenül és nyugodtan folytatódik. Némi fenforgást okoz a net átköttetés, de igazán nem is érzékeled. A konyhában csücsülsz és vársz. Mire? Igazán pontosan te sem tudod... Kajálgatsz, kávét főzöl... Még mindig ramatyul festesz... tükörbe ugyan nem nézel, de tudod jól, hisz mindenki türelemmel fordul hozzád, ha kiöntöd a kávét a szőnyegpadlóra, vagy lezárod az épp forró vizet, amiben tésztát kellene főzni. Csörög a telefonod, ismerős, aggódó hang a vonal túl oldalán, amiért nem vagy suliban. Tudatod nem vagy beteg és nyugodtan mehet suli után. Leteszed és a nap ugyanolyan jelentéktelenül tellik tovább. Nincs mit csinálni, benyomod a gépet és leülsz. Lényegében csak egy valakit vársz, hogy megbeszélhesd vele. A telefonod csörög, ő az. Öröm és kétségbeesés kavarog benned... Örülsz, hisz itt van beszélhettek, de rettegsz mi lesz. Az idő haladtával egyre másabb lesz a beszélgetés. Változó, de a vége eléggé jól sikerül már. Idő közben megjön a barátnőd is, aki látja, hogy ramatyul vagy megölel és csak segíteni próbál. Bár nem nyugodtál meg, de késésben vagy ő pedig nem érzi magát valami egésségesen. Aggódsz, amit ő talán el sem hisz.. Ahogy talán még sok mást sem... :/ Ami neked fáj, de mellékes. Elmentek a barátodhoz aki nálad volt, aztán a közeli pályára... kikapcsolni. Este van, 6óra múlt, ti csak nézitek a meccset, nem akartok hockey ütővel egy fagyasztott csirkét püfölni. Mert rosszul érzed magad, öleled akit tudsz, beszélsz, mosolyogsz, tereled a gondolataid. Mikor a meccseknek vége irány a város tömegesen. Pontosabban egy M betűs gyorskajálda. Mivel közelednek az ünnepek és kétségbe vagytok esve kinek mit adjatok, két security face - akikszétégetnek- kíséretében átszelitek a kirakodósokat. Irány a pláza melegedni és tovább kutatni. Majd mikor már sejtésetek van arról kinek, mit követitek a többieket. Ücsörögtök, dumáltok, szórakáztok majd ndultok. Először mindenki másfelé, majd ugyanarra. A TanyaBanánnál találkoztok a Mikulással, akinek csak ENYHÉN van bor szaga. Énekeltek neki, csináltok vele képet, röhögtök. Majd áttértek a krampuszra, aki épp cigit tarhál :"D Vele is kép, mert jófej és miért ne. Aztán csattogás tovább. Elmentek tömegesen egy kávézóig, majd vissza indultok. TanyaBanánnál mindenki a maga útjára... 4en lányok indultok először egy irányba, majd követ titeket 2srác, azért legyen aki vigyáz rátok. A nővéred kíséritek haza és 5en sétáltok vissza a már említett kávézójoz. Találkoztok pár full részeg haverral szóval irány valamerre el tőlük. Elkíséritek az egyik csajt a buszmegállóba, megvárjátok még elmegy. A srácokkal már csak 2en maradtatok. Mesélnek, meséltek, infót cseréltek. Eszetekbe jut olyan 10körül, hogy haza kellene menni. Kettéváltok elöl csajsrác, hátul is. Jól esik dumálni, elviccelni mindent. A házadhoz értek. Megdumáljátok a gipszlenyomatot :"D, miegymást... Majd csajszi felkísér a lépcsőhöz. Villanyt nyomtok, mire "Oda megy a Gigi egyból fény.Jobb vagy, mint Jézus." XD Erőstúlzás, de nevetsz. Elköszönsz a csajszitól, majd nyitod az ajtót. Kintről hallatszik ahogy fütyül valaki. Kitör belőled a kacagás.
Szóval a nap statisztikai indexe igencsak hullámos... Bár nevettél...mégis... ez egy olyan nap volt, amikor magadba roskadva csak bámultál ki a fejedből. Végül majdnem teljesen ugyanabban az állapotban zuhansz az ágyba, mint előző este... Forgolódsz és egy vízfüggöny választ el a világtól...


Szombat:
Nagyon semmi... 10ig alszol. Majd elmész bátyáddal vásárolni. Késve, kiderül, hogy teljesen időben érsz a nővéredhez dráma próbára. Utánna haza mész, és csak arra vársz, hogy beszélhess Vele. Most is épp ezt teszed.... A vízfüggöny eltűnt, mintha nem is lett volna, és már csak nevetsz. Hiszen mosolyogva minden könyebben megy :)


Ne félj remélni... a végén minden fájdalom elszáll... akárcsak egy pittypang könnyű pihéje... <3

2009. december 3., csütörtök

"Lehet arany, vagy ékszer, vagy kincs,
De olyan igazi, mint te vagy, nincs,"


Régen írtam valami tartalmasat. Sőt... kifejezetten Oo. Ez sokkoló.
Íme, itt van december és az egész világ fenekestül felfordul! Éjjen. Jönnek az ünnepek. Nekem persze, szinte szokásosan annyi kedvem az egészhez, mint fakrumpli. Egyértelműbben: semmi. Persze, szeretem a karácsonyt, a szilvesztert és a többi decemberrel járó dolgot. Szeretem, hogy ilyenkor az egész város ki van világítva, hogy mindenhol érezhető a forralt bor édeskés illata. Lágy dallamú zenét hallani, ha végig sétálunk a belvároson, akár nappal akár sötétedés után és annak ellenére, hogy nincs 25fok tele van a város nevetgélő gyerekekkel. No és persze ott vannak a szülők, ott vannak a felnőttek akik saját háztartásban élnek... Szét srtesszelik magukat, hogy mindenkinek a megfelelő ajándékot hozhassa a Jézuska, hogy minden sütemény időben kész legyen, hogy az összes dísz a helyére kerüljön... Valóban ez lenne az egész értelme? Éljen... nem szól másról, mint idegeskedés, körömrágás, veszekedés és ajándékcsomagolás? Ugyanmár! Azokkal mi van, akik egy darab ajándékot nem kapnak? Azokkal mi van, akiknek nem áll karácsonyfa, még csak egy csoffadt zöld fenyő sem a lakásukban... akiknek egyáltalán otthonuk sincs. Azokkal akik egyáltalán annak örülnek, hogy van kit szeretniük.
Karácsony vagy nem karácsony... Ünnepek, vagy nem ünnepek...
Tényleg csak ilyenkor kellene segíteni annak aki rászorul? Csak ilyenkor van szügség arra, hogy szeress? Csak ilyenkor kell az, hogy figyelj a másikra? Ez az egy hónap, mikor mindenki úgy bánik a másikkal, mint egy két lábon járó hús vér emberrel???
Csak kérdezem én... fiatal, taknyos tiniként, hogy valóban csak ilyenkor kellene, hogy emberségesek legyünk? Kizárólag azért, mert itt a "karácsny szelleme" meg ez a "szeretet ünnepe", máris mindenkinek jónak kell lenni? Nem arra buzdítok senkit, hogy most forduljon ki magából ilyenkor sötöbö.... DE ha ilyenkor megy az, hogy nem cseszegetünk senkit, ha ilyenkor megy az, hogy nem bántunk senkit, hogy nem ütünk meg senkit, hogy nem lopunk senkitől... Akkor miért olyan nehéz ezeket a dolgokat megállni egy "átlagos" hónapban?
Ünnep kell hozzá?
Ünnepelni mindig van mit!
Nem tudom... kezdek kiábrándulni az emberekből... :/

Bár ez nem csak az ünnepek miatt van. Alapvetően. Ismerősök, barátok, közeli emberek, akik tetteitől csak kihülve ülök és nézek, hogy Oo Ez most mi?

2009. december 2., szerda

"ezvan"

Régen írtam... Oo... soká fogok. Pontosabban holnap :) Várd ki ;) klassz lesz... vagy olyasmi (L) Addig is puszmók ;)