"Ami érted úgy dobban, mint egy erőmű ha robban..."
2010. március 24., szerda
2010. március 16., kedd
akár törölhettem is volna...
Volna...
Véleményem szerint az emberek által kreált EGYIK leggyilkosabb, és legnegatívabb szó. Nagyon sokan élnek a "volná"-juk árnyékában. Viszont... most komolyan szügség van azon rágnunk magunkat, hogy mi lehetett volna? Hadd meséljem el, mi minden történhetett VOLNA velem életem során:
- élhettem volna egy hatalmas kertes házban, ovikori barátok között egy kis faluban...
- tanulhattam volna táncot éveken keresztül és most akár egy balettcsoportban is lehetnék...
- végigjárhattam volna egy általános iskolát váltás nélkül...
- lehetett volna egy egészen jó kapcsolat a tesóimmal...
- maradhatott volna a legjobb barátom életem első barátja...
Lépjünk ki kicsit abból. Tegyük fel, hogy ugyanúgy Fehérvárra költözünk... Lássuk itt mi minden lehetett volna:
- tanulhattam volna táncot éveken keresztül és most akár egy balettcsoportban is lehetnék...
- végigjárhattam volna egy általános iskolát váltás nélkül...
- lehetett volna egy egészen jó kapcsolat a tesóimmal...
- maradhatott volna a legjobb barátom életem első barátja...
Lépjünk ki kicsit abból. Tegyük fel, hogy ugyanúgy Fehérvárra költözünk... Lássuk itt mi minden lehetett volna:
- járhattam volna általános suliban az iskola zenei részére, és a mai napig tanulhatnék zenét, ezzel nővérem nyomdokaiba lépve...
- lehettem volna lázadó tinédzser akitől a szülei idegrohamot kapnak...
- két közeli barátom maradhatott volna velem...
- sokan mondhattak volna nekem igazat...
- választhattam volna a legjobb barátomként egy olyan ember, akiről nem tudok semmit...
- járhattam volna minden hétvégén piálni a haverokkal...
- mehettem volna tánciskolába...
- lehettem volna lázadó tinédzser akitől a szülei idegrohamot kapnak...
- két közeli barátom maradhatott volna velem...
- sokan mondhattak volna nekem igazat...
- választhattam volna a legjobb barátomként egy olyan ember, akiről nem tudok semmit...
- járhattam volna minden hétvégén piálni a haverokkal...
- mehettem volna tánciskolába...
- összejöhettem volna tavaly májusban egy totál gyp emberrel... XD
Ha valaki ránéz erre a "volna" listámra, lehet azt gondolja, hogy bánok ezek közül sokat... De hadd fejezzem be a mondatokat:
- élhettem volna egy hatalmas kertes házban, ovikori barátok között egy kis faluban... ehelyett felköltözhettem az egyik kedvenc városomba, szert téve ezzel rengeteg új értékes kapcsolatra.
- tanulhattam volna táncot éveken keresztül és most akár egy balettcsoportban is lehetnék... ehelyett tanultam az utcán, meg barátoktól és nem egy tütüben lejtek végig a színpadon egy kényelmetlen -jóannyiranemiskényelmetlen- cipőben. ;)
- végigjárhattam volna egy általános iskolát váltás nélkül... ehelyett egy újba kerültem, és életemet megváltoztató embereket ismertem meg.
- lehetett volna egy egészen jó kapcsolat a tesóimmal... ehelyett kifejezetten jó kapcsolatom lett mindegyik tesómmal, előbb-utóbb.
- maradhatott volna a legjobb barátom életem első barátja... ehelyett új legjobb barátra tettem szert, aki inkább egy világ velem.
- tanulhattam volna táncot éveken keresztül és most akár egy balettcsoportban is lehetnék... ehelyett tanultam az utcán, meg barátoktól és nem egy tütüben lejtek végig a színpadon egy kényelmetlen -jóannyiranemiskényelmetlen- cipőben. ;)
- végigjárhattam volna egy általános iskolát váltás nélkül... ehelyett egy újba kerültem, és életemet megváltoztató embereket ismertem meg.
- lehetett volna egy egészen jó kapcsolat a tesóimmal... ehelyett kifejezetten jó kapcsolatom lett mindegyik tesómmal, előbb-utóbb.
- maradhatott volna a legjobb barátom életem első barátja... ehelyett új legjobb barátra tettem szert, aki inkább egy világ velem.
- járhattam volna általános suliban az iskola zenei részére, és a mai napig tanulhatnék zenét, ezzel nővérem nyomdokaiba lépve... ehelyett követtem a saját álmaimat, és azt csinálom amit én szeretek, nem azt amit tőle vártak el egykor.
- lehettem volna lázadó tinédzser akitől a szülei idegrohamot kapnak... ehelyett egy gyülibe járok, nyugodt vagyok olykor XD, felesleges dolgokkal nem akarom őket stresszelni.
- lehettem volna szín ötös tanuló, ha nem lustulok el... ehelyett, hát elrontottam, de tanultam a leckéből, ami szintén változtatott a felfogásomon és az életemen.
- két közeli barátom maradhatott volna velem... ehelyett elveszítettem őket, ami egyáltalán nem kellemes, de azóta sokkal jobban becsülöm azokat akik vannak nekem.
- sokan mondhattak volna nekem igazat... ehelyett átvertek, ami egyáltalán nem volt kellemes, sőt sokszor kifejezetten morbid, de megtanultam felismerni az igazakat és meglátni ha a történetben valami ferde.
- lehetne a legjobb barátom egy olyan ember, akiről nem tudok semmit... ehelyett két olyan legjobb barátom van akik előtt semmi titkom nincs. :)
- járhattam volna minden hétvégén piálni a haverokkal... ehelyett értelmes dolgokat csináltam, é lásd, nem vagyok alkoholista 17évesen. Szerinted ez gáz? Szerintem először nézz végig magadon.
- mehettem volna tánciskolába... ehelyett angolt tanulok, amivel valószínűleg többre fogom vinni. Bár ezt egy kicsit sajnálom, de még táncolhatok nem? De ;) Akkor meg?.
- lehettem volna lázadó tinédzser akitől a szülei idegrohamot kapnak... ehelyett egy gyülibe járok, nyugodt vagyok olykor XD, felesleges dolgokkal nem akarom őket stresszelni.
- lehettem volna szín ötös tanuló, ha nem lustulok el... ehelyett, hát elrontottam, de tanultam a leckéből, ami szintén változtatott a felfogásomon és az életemen.
- két közeli barátom maradhatott volna velem... ehelyett elveszítettem őket, ami egyáltalán nem kellemes, de azóta sokkal jobban becsülöm azokat akik vannak nekem.
- sokan mondhattak volna nekem igazat... ehelyett átvertek, ami egyáltalán nem volt kellemes, sőt sokszor kifejezetten morbid, de megtanultam felismerni az igazakat és meglátni ha a történetben valami ferde.
- lehetne a legjobb barátom egy olyan ember, akiről nem tudok semmit... ehelyett két olyan legjobb barátom van akik előtt semmi titkom nincs. :)
- járhattam volna minden hétvégén piálni a haverokkal... ehelyett értelmes dolgokat csináltam, é lásd, nem vagyok alkoholista 17évesen. Szerinted ez gáz? Szerintem először nézz végig magadon.
- mehettem volna tánciskolába... ehelyett angolt tanulok, amivel valószínűleg többre fogom vinni. Bár ezt egy kicsit sajnálom, de még táncolhatok nem? De ;) Akkor meg?.
- összejöhettem volna tavaly májusban egy totál gyp emberrel... ehelyett van egy értelmes, csodálatos ember, egy igazi kincs aki az enyém. <3>
Nagyon sok doglot tehettem volna én is, sok dolog alakulhatott volna máshogy. Szerintem viszont kár azon aggódni, meg idegeskedni, hogy mik lehettek volna. Elvégre itt vagy, élsz, van egy jelened... ami lehet, hogy egyáltalán nem ilyen lenne, nem lenne ennyi öröm sem benne, ha a volnák, nem csak volnák maradtak volna.... Mint láthatod is a "volna" kifejezések után mindig "..." van. Ami azt jelenti, hogy ott még nincs vége semminek, és a mondatokat be tudod fejezni. Akár telejsen máshogy, mint hiszed ;) Csak nyisd ki a szemed :) Lásd meg ^^
Végre befejeztem a drámát! Végre! VÉGRE! Kész ^^ *büszkemagárakussojjá* xD Nemám, olts, úgysem hat meg XD
Hétvége! Már várom. Lehet jön Dávid... Konfi lesz. Nagyon várom. Segítek a dekorációban. Holnap megyünk 7re megcsinálni pár dolgot szombatra. Nagyon jó lesz! Már izgatott vagyok a hétvégével kapcsolatban, sok dolog miatt!
2010. március 14., vasárnap
Néha éget...
...úgy hiányzol.
Dávid hiányos rohamom van. Lassan minden nap, minden órában, minden percben...
csak... hiányzol :( <3
"Távol mindentől, távol az élettől, legyünk egyedül együtt..."
"Elképzeltem, hogy amint a parton állok s nézem a hullámzó tengert...
egyszer csak meglátom az arcog a víz tükrében amint néz engem.
De rájöttem, hogy ez nem csupán egy álom, ha ott vagy velem...
eljöttél, hogy megments engem..."
egyszer csak meglátom az arcog a víz tükrében amint néz engem.
De rájöttem, hogy ez nem csupán egy álom, ha ott vagy velem...
eljöttél, hogy megments engem..."
Szeretlek :$
2010. március 10., szerda
Mosolyogj és akkor visszamosolyognak rád.
...ha kilógsz a sorból...
Miért várja el mindenki, hogy úgy nézzek ki mint ő? -.-" Vagy úgy viselkedjek, mint ő. Vagy úgy beszéljek, azt csináljam amit ő. Kell nekem azt csinálni, kell nekem úgy csinálni? Dehogy kell!
Alapvetően elkeserít, hogy manapság miből állnak az emberek közötti kapcsolatok. Minden "barátság", csak valamiféle haszon miatt van, vagy megszokás, vagy, hogy ne én legyek a fekete bárány. Csak úgy szólok, akkor ha magadat adod nem leszel fekete bárány. Sőt... Biztos vagyok benne, hogy őszintébb és normálisabb barátaid lesznek akkor, ha nem mész egy csorda után. Ha körülnézek a baráti körömben, konkrétan elkap a nevetőgörcs. Nem azért, mert ők milyenek, hanem azért mert annyira különböző módon néznek ki, és mégis s gondolkodásmódjukban nagyon hasonlítanak. Pedig van közöttük rapper, rocker, hiphopos, emo, skinhead, keresztény, van aki semleges...van aki gyerekes. Mégis annyi értékes és figyelemreméltó személy! Nem értem, hogy miért kell utálkozni, meg lenézni a másikat csak mert úgy néz ki ahogy. Most nálunk a suliban megy nagyon ez. Oltsunk mindenkit akin nem retro, meg philip russel cuccok vannak -.-" Pff... nekem van philip russel pólóm, na és akkor mi van? Máris elfogadott vagyok? Nem leszek csak ezért egy klón, nem fogok egy póló miatt olyanná válni, mint mások. Lenne értelme? Nem. Szerintem utat kellene hagyni az egyén szabadságának, aztán pont. Ha valaki a fekete pólójában és fekete gatyájában érzi magát jól láncokkal, akkor ő ilyen és kész. Ha valaki a rózsaszín bolyhos pólójában és fehér nadrágjában flitterekkel, akkor ő azt szereti és pont. Melit sem tudnám elképzelni máshogy. Mi is évek óta vagyunk barátok, pedig más stílust képviselünk, általában más zenét is hallgatunk. Na és akkor mi van? Most utáljam, mert ő nem ugyanolyan, mint én? Ugyan már! Akkor a földön minden embertől el kellene magamat határolni. Nem mondhatod, hogy valakit nem kedvelsz, mert nem úgy néz ki, mint te. Manapság mégis ezt csinálják. Oltogatnak mindenkit aki "más", aki számukra nem elfogadott. SŐT! Ami miatt kitör belőlem a nevetés, és igazából kicsit a szánalom is, hogy azt akit utálnak oltogatják, aki meg a legjobb barátjuk... Olyan dolgokat mondanak róla, olyan dolgokat teregetnek ki, olyan dolgokat csinálnak meg vele, hogy döbbenten állok, hogy ezek barátok? Mert ha igazából ez a barátság akkor elvágom magam minden embertől. Csakhogy ez nincs így! A barátok megtartják a titkaidat, a barátok elmondják a véleményüket de sosem ártó szándékkal. A barátok mögéd állnak, ha valaki neked megy, még ha nem is neked van igazad... Az más ha miután a vitázó fél lelép ő elbeszélget veled, hogy te figyelj azért. Egy barát előre helyez, nem kezel házikedvencként. Szeritem ilyen egy barát, és nem olyan, mint amit manapság annak hívnak. Szerintem nem gyengeség, ha nem szólsz vissza annak aki neked beszólt, és szerintem nem gyávaság ha nem ütsz vissza. Volt, hogy kaptam egy pofont, mert valakinek nem tetszett, hogy nem borulok ki azon, hogy folyton piszkál... Teljesen kiborult és dühében lekevert egyet. Csak rá mosolyogtam és megkérdeztem "ez jól esett?"... Az illető még döbbenten állt, mint ahogy valaha is láthattam... Mindenki hergelni próbált, hogy üssek vissza, de én csak mosolyogtam megfogtam az arcom és tudattam ha végeztünk én mennék, mert dolgom van. Mindenki megfagyot én pedig szépen elsétáltam. Másnap már semmiféle piszkálódásban nem volt részem... sőt... aki felpofozott csaj mai napig egész jó barátom. Nem beszélünk sokat, de jóban vagyunk.
Alapvetően elkeserít, hogy manapság miből állnak az emberek közötti kapcsolatok. Minden "barátság", csak valamiféle haszon miatt van, vagy megszokás, vagy, hogy ne én legyek a fekete bárány. Csak úgy szólok, akkor ha magadat adod nem leszel fekete bárány. Sőt... Biztos vagyok benne, hogy őszintébb és normálisabb barátaid lesznek akkor, ha nem mész egy csorda után. Ha körülnézek a baráti körömben, konkrétan elkap a nevetőgörcs. Nem azért, mert ők milyenek, hanem azért mert annyira különböző módon néznek ki, és mégis s gondolkodásmódjukban nagyon hasonlítanak. Pedig van közöttük rapper, rocker, hiphopos, emo, skinhead, keresztény, van aki semleges...van aki gyerekes. Mégis annyi értékes és figyelemreméltó személy! Nem értem, hogy miért kell utálkozni, meg lenézni a másikat csak mert úgy néz ki ahogy. Most nálunk a suliban megy nagyon ez. Oltsunk mindenkit akin nem retro, meg philip russel cuccok vannak -.-" Pff... nekem van philip russel pólóm, na és akkor mi van? Máris elfogadott vagyok? Nem leszek csak ezért egy klón, nem fogok egy póló miatt olyanná válni, mint mások. Lenne értelme? Nem. Szerintem utat kellene hagyni az egyén szabadságának, aztán pont. Ha valaki a fekete pólójában és fekete gatyájában érzi magát jól láncokkal, akkor ő ilyen és kész. Ha valaki a rózsaszín bolyhos pólójában és fehér nadrágjában flitterekkel, akkor ő azt szereti és pont. Melit sem tudnám elképzelni máshogy. Mi is évek óta vagyunk barátok, pedig más stílust képviselünk, általában más zenét is hallgatunk. Na és akkor mi van? Most utáljam, mert ő nem ugyanolyan, mint én? Ugyan már! Akkor a földön minden embertől el kellene magamat határolni. Nem mondhatod, hogy valakit nem kedvelsz, mert nem úgy néz ki, mint te. Manapság mégis ezt csinálják. Oltogatnak mindenkit aki "más", aki számukra nem elfogadott. SŐT! Ami miatt kitör belőlem a nevetés, és igazából kicsit a szánalom is, hogy azt akit utálnak oltogatják, aki meg a legjobb barátjuk... Olyan dolgokat mondanak róla, olyan dolgokat teregetnek ki, olyan dolgokat csinálnak meg vele, hogy döbbenten állok, hogy ezek barátok? Mert ha igazából ez a barátság akkor elvágom magam minden embertől. Csakhogy ez nincs így! A barátok megtartják a titkaidat, a barátok elmondják a véleményüket de sosem ártó szándékkal. A barátok mögéd állnak, ha valaki neked megy, még ha nem is neked van igazad... Az más ha miután a vitázó fél lelép ő elbeszélget veled, hogy te figyelj azért. Egy barát előre helyez, nem kezel házikedvencként. Szeritem ilyen egy barát, és nem olyan, mint amit manapság annak hívnak. Szerintem nem gyengeség, ha nem szólsz vissza annak aki neked beszólt, és szerintem nem gyávaság ha nem ütsz vissza. Volt, hogy kaptam egy pofont, mert valakinek nem tetszett, hogy nem borulok ki azon, hogy folyton piszkál... Teljesen kiborult és dühében lekevert egyet. Csak rá mosolyogtam és megkérdeztem "ez jól esett?"... Az illető még döbbenten állt, mint ahogy valaha is láthattam... Mindenki hergelni próbált, hogy üssek vissza, de én csak mosolyogtam megfogtam az arcom és tudattam ha végeztünk én mennék, mert dolgom van. Mindenki megfagyot én pedig szépen elsétáltam. Másnap már semmiféle piszkálódásban nem volt részem... sőt... aki felpofozott csaj mai napig egész jó barátom. Nem beszélünk sokat, de jóban vagyunk.
A lényeg csak az, hogy nem baj, ha más vagy, mint a többiek... a fő, hogy ne "süllyedj" oda ahol ők vannak. Nem érsz el vele semmit. Majd felnőnek és megértik. Ha nem... hát... mindenhol van nehéz esetű ember. Te csak mosolyogj és magabiztosan járkálj! Legyél büszke arra aki TE vagy :) <3
Ever tried.
Ever failed.
No matter.
Fail again.
Fail Again.
Fail Better.
Olvastam Dávid blogját *-* awwwhh.... :$ az a kép pedig *-* ÚgySzeretem!
*Álmodok neked egy új világot, de én inkább a mostban maradok*
2010. március 9., kedd
Egy különleges nap :)
Nem hiszed el, hogy létezik ilyen édes gyerek: I'm Yours
"Szeretek mindent, mindent ami Te vagy" :$ 10. hónap <3 A&F
"...Mostmár így felel a szerkezet, ami érted úgy dobban, mint egy erőmű ha robban..." :$ Senkimásért *-*
"...Mostmár így felel a szerkezet, ami érted úgy dobban, mint egy erőmű ha robban..." :$ Senkimásért *-*
Sosem hittem volna, hogy valaha belemegyek egy távkapcsolatba. Igazság szerint, mindig mindenkit én beszéltem le róla... sosem hittem a sikerében. Nem tudtam elképzelni, hogy emberek ennyi időn át ki bírják a másik nélkül. El kell ismernem, hogy nem egyszerű... borzalmasan nehéz. Néha csak sikítanék, ordibálnék, hogy átölelhessem. Néha fáj... Mikor kapok egy olyan örömhírt, hogy a szívem is kiugrik, de ő az utolsó akinek el tudom mondani. Néha fáj, mikor valami miatt szomorú vagyok és tudom, hogy az egyetlen ami megvígasztalna egy érintés tőle. Néha fáj látnom, hogy kiborult, hogy nem állhatok mellette fikikailag... Néha fáj, mikor látok egy párt az utcán/tvben/neten és elönt az érzés, hogy csak vele akarok lenni. Néha fáj meglátnom egy képet róla a falamon, mert elszorul a szívem és érzem ahogy egy könycsepp bújik ki a szemem alól. Néha fáj, nekem mégis megéri :) Egyetlen vele töltött pillanatért, megéri heteket várni. Egyetlen öleléséért, megéri egy hónapig egy plüssmaciba mászni. Nem hittem, hogy egy ilyen kapcsolat lehet sikeres. Aztán láttam rá példát... Nem akartam belemenni, sokáig gondolkoztam... el akartam nyomni az egészet... De aztán nem tudtam neki ellen állni <3>
Szeretlek! *_*
Reggel nehezen, nyűgösen keltem, mikor bejött Csiszi, hogy "te nem mész suliba?" Félkómásan odavetettem neki, hogy "nincs első órám"... Aztán kiment, de már teljesen mindegy volt, akarva sem tudtam visszaaludni. Lassan kikecmeregtem, arcot mostam, leültem és próbáltam magamba valamiféle életet lehelni. Aztán ránéztem a naptárra ^^ Nem is kellett számomra több, hogy egy egész napos mosoly üljön ki az arcomra! Végigtáncoltam a lakást, felöltöztem, nevettem. Reggeliztem -fő az egészséges táplálkozás: sültkrumpli&pizza xD-. 8:40-re kellett beérjek... ez úgy nagyjából 8:30kor tudatosult bennem. Gyorsan összekaptam magam és indulás. Találkoztam Dórival a ház előtt, és nem bírtam megállni, hogy ne traccsoljunk kicsit. Ránéztem az órára 8:33, elkönyveltem, hogy elkéstem. Elköszöntem Dóritól és egy szép ütemmel elindultam a suli felé. Igazából eszembe jutott, hogy ha nem érek be, akkor be sem megyek 2- órámra se... Nem szeretek késni ilyen helyekről. Sajnos nem vagyok a pontosság mintaképe, de igyekszem ezen a téren -is- összekapni magam. Épp ideje... 18leszek ember! Szóval nem álltam meg, csak robogtam a suil felé. Odaérek látom kinn még áll pár srác. Köszönök és megyek tovább. Az iroda előtt ott volt Misi meg Viktor. Megálltam velük bezsélgetni, mert láttam, hogy a többiek még kinnt állnak a terem előtt a tanár meg úgyis onnan fog kijönni ahol én vagyok. Kicsit beszélgettünk és hallottam, hogy megszólal a csengő. Hűha... rekord idő, 6perc alatt beértem a suliba. Jó, nem mintha olyan rémesen messze laknék, de olyan 15-20perc szokott lenni ha szép kényelmesen elindulok otthonról. Srácok felmentek a termükbe, és meg odamentem osztályomhoz, vagyis a feléhez, mert nekünk infó a másik csoportnak nyelv volt. Mondtam Esztinek, hogy megkérdeztem Melit mi a véleménye lenne-e kedve focizni... Most kitalálta, hogy szeretne egy lány focicsapatot szóval együttes erővel összehozunk egyet. Sajnos sulin belül nincs csapat, mi viszont szeretnénk játszani. Jó nem vagyok focifanatikus, de játszani jó móka... Mondta suliban tanár, hogy majd megnézzük van-e lányfocira jelentkező. Igazából 3éve ezt hallgatom... Tavaly is úgy volt, hogy lesz... meg, hogy lesz kézi csapat is... Védülis nem lett, amit nagyon sajnáltam. Mindenki le van korlátozva arra, hogy "fiúcsapatok"... :/ De mindegy, ha így nem megy megoldjuk máshogy. Szóval megjött tancsi néni, kezdődött az infó. Szokás szerint exel feladatokat csináltunk -.-" Kicsit kezdem unni, mert év eleje óta ezen vagyunk. Bár már nem kapom meg azt a mondatot, hogy "tavaly már tanultuk, mi az, hogy nem tudod..." Igen, tanulták, én viszont nem ebben az osztályban voltam, sőt nem is ezen a szakon... Shalala. Szóval elszenvedtünk egy feladatlappal megint majdnem egy órát. Végén lehetett netezni... Csak megnéztem a leveleim, írtam egyet Szivemnek és ki is nyomtama gépet... bár ebben közrejátszott, hogy attól a fél soros levéltől, lefagyott a gép xD Szünet, irány fel a terembe a többiekhez. A padom mellett megálltam, megvártam, hogy Nóri meg Dönci beüljenek, úgyis én vagyok legkívül így legalább nem kell rajtam átmászniuk. Hallom magam mögül, hogy "Na de már!" Nézek hátra... na igen... A böködési háború sem egy napos XD Elmosolyodtam, mondom jóóóóólvan :D xD Leültem és kb, mint akinek semmi életjele XD Bele merültem egy papírba, meg a fülhallgatómba... nekiálltam rajzolgatni. Bejött Pereszlegi, mondta, hogy ma csendes beszélgetős napot tartunk, nem veszünk semmit. Máskor örültem volna, így viszont csak erősödött bennem az érzés "értelmetlen a suliban töltött idő a mai nap"... Végülis el voltam. Csináltam egy képet ^^ Hátulról páran azzal szórakoztak, hogy dobálták előre a szemetet... Nem egy galacsin repült el a fejem mellett, vagy landolt az orrom előtt. Ezeket finoman odébb löktem és kb. ennyivel el is intéztem. Nem tudom, nem állt szándékomban lesüllyedni néhány ember szintjére. Most annak semi értelme, ha dühöngve felállok és bosszankodok, annak csak egy hangos nyerítés (ami náluk a nevetést jelenti), az eredménye és további cseszegetés. Sosem értettem miért jó, ha magad ellen fordítasz a hülyeségeiddel egy csomó embert... Miért olyan nehéz kultúráltan viselkedni? Ja bocs... az nem menő... Bizonyára itt a "hiba". Ilyen ember viszont mindenhol van.. az utcán, a suliban, a munkahelyeden... Kezelni viszont egész egyszerű őket... szerencsére. Vége lett a magyarnak, sikerült befejeznem a "remekművem"... hát, egy kicsit depressziósan hat a kép. Pedig csak rajzolgattam formákat, nem akartam konkrét képet csinálni belőle. Egy rózsa a lap alján, az egyetlen ami színes... tőle balra egy lépcső, jobb oldalt pedig egy fél lány, hosszú hajjal, szoknyában, csizmában. A lap közepén keresztbe egy kerítés, aminek az árnyéka hosszan elnyúlik... Jobb felső sarokban egy napszerű dolog, bal fent pedig a hold és egy felhő. Kicsit érdekesen alakult valami... Nekem tetszik... csak a hangulata mondjuk lehetne pozitívabb. Majd legközelebb. Aztán kaptam egy sms-t. Dávid boldog 10.hónapfordulót kívánt ^^ A reggeli mosoly visszakerült az arcomra :) Végül egy kémiám volt. Talán az egyetlen órám amire volt értelme bemenni. Ketten feleltek, büntetésből, a többieknek addig el kellett olvasni a következő anyagot. Utánna együtt kezdtünk jegyzetet írni. Szóval itt volt valami suliszerű is. Nincs ám ez mindig így, mármint.. hogy ilyen laza minden. Álltalában kell teperni... Bár attól is függ, hogy melyik tanárnál... Na mindegy...
Aztán elindultam szépen haza. Dönci most rohant, szóval Nórival kanyarodtam balra, de vele se mentem túl sokáig. Most nem volt kedvem semmi kerülőhöz, vagy ilyemihez. 14:09... Meli még egy óra múlva végez. Valamikor majd megyünk el... Neki meg kell nézni valamit a városban, én pedig hajfestéket szeretnék venni. Idelye új színt adni a hajamnak, már nagyon le van nőve. Pontosabban, a szín kb. marad reményeim szerint. Szóval vagy ma, vagy holnap festés. Még kiderül. Attól függ Meli, hogy ér rá... vagy, hogy lesz-e kedve. Bár nem tudom. Festeni nem bonyolult, csak magamnak nem szeretem, mert hátul nem látom, hogy hol fogta be és hol nem. Szeretem inkább ilyen biztonsádosan megoldani ;) :)
*kicsit fázom... hát miért nem ölelsz át,
így neked is jobb hidd el*
így neked is jobb hidd el*
"Ha egyszer elmeséled a történetemet, kezd úgy,
mint a tündérmeséket szokták: Volt egyszer..."
Hiányzol... Nem vagy itt... holvagy?
Hiányzol... Nem vagy itt... holvagy?
2010. március 7., vasárnap
Csak azok az elveszett emberek, akik feladják saját maguk
Úgy érzem magam, mint akit kicseréltek! A tegnapi hullámvasút nap után, mikor voltam fenn, és voltam lenn. Szálltak ki és be mások... Az eredmény végülis ugyanaz lett: teljesenpróbáltam valami szilrdba kapaszkodni xD Köszönöm lányok ^^ Igazából nem feltétlenül hittem volna, hogy valaha Ibolyával és Anikóval így fogok tudni beszélgetni. Bár először kicsit érdekes volt XD A lényeg, hogy nevettünk sokat, és megtartottak :$ Annyira jólesett ^^ Szeretem őket. Aztán Dávid ^^ DÁVIIIIID :D Akivel holnap leszünk 10hóóónaposak ! ^^ Akit még mindiiig úgy szeretek!:$ Még mindig van rózsaszínelefánt pöttyösfelhőben, meg minden! :"D Jól érzem magam a bőrömben... teljesen más lett a nézőpontom. Óriási vigyorral keltem, magabiztosan ^^ Mosolygok és táncolok! Nem is tudom, mikor éreztem magam utoljára ilyen... könnyűnek ^^ Olyan érzésem van, hogy ha nem figyelek akkor egyszerűen felemelkedik a lábam a talajről o_O" :"D De tudod? Még azt sem bánnám :D
Ma jön apa nagynénje! Nagy a sürgés-forgás! Neki ez fontos, szóval minden pikkpakk rendben van. Vagyis rendebben, mint szokott :D Nálunkmindigrendvan! :D Várom már, hogy megismerjem... bár kicsit félek... Mindig féltem az öregektől o_O" Mert ha megöleled olyan, mint ha szét akarna esni... pedig tudom, hogy nem :$ Na ne nevess ki xD Gyerekkori butaság :D De már annyir nem félek tőlük ^^ Szóval túlélem :D
Idelye lenne készülnöm tovább. Hajszárítás meg öltözés. A táskám se pakoltam még be. Sőt, a tanulnivalót át kellene néznem XD
De tudod mi van?
... ezt is VIGYOROGVA fogom csinálni... ^^
mert megtehetem *menőzősfej*
Délután, még jelentkezem ;) Nemszabadulsz! Muhaha!
Visszatértem!
Ugye örülsz? ^,..,^
Mi az, hogy nem o_O
Ez neeeem ééér! Becsaptál!
*Ha nem tetszik amit látsz, menj és játsz tovább a porban...
vagy maradj itt, lássuk: MENNYIT BÍRSZ?*
Szóval helló! Megint én! A reggeli mókázós, nevetős, jókedves minden után... ugyanígy folytatódott és csordogált a nap! Időbent sikerült elkészülnöm, megreggeliztem, felöltöztem, fogat mostam és indulááás! Fülhallgató be, az egyi kedvenc számomra ráállítottam és indulás. Be suliba ^^ tiszta izgalom. Melegem volt :O Ma nagyon jó idő volt... aztán kicsit hüvibb lett, de az kit érdekel XD Szóval bementem terembe Timivel, aki azért jött velem, mert nem tudta ők hol vannak. Első órán ketté vagyunk osztva, nyelvóránk van. Németem volt... Ki kaptuk a múltkor írt tz-ket. Hát mindenki alakított valamit... Nekem a legcsodálatosabbam az volt, hogy Österreich -ben germani XD nyelvet beszélnek XD ÉRTED? GERMANI XD Borbár nagyon nevetett rajta XD Bár kb az összes dogát... Végülis 2es lett... hát lehetett volna jobb is, de jobb mint egy karó ^^ Meg hívott órán Édesem ^^ Boldog Nőnapot kívánt, meg mondta, hogy adjam át mindenkinek akit ismer, hogy üzeni ^^ Mondok oké ^^ Annyira jól esett... Bár mókás volt:
-Igen?
-Szia!
-Szia!
-Órád van?
-Igen.
-Hát... azért elég nagy a hangzavar.
-Össze vagyunk vonva, csak ülünk.
-Vagyúgy... Szóval, csak boldog nőnapot akartam kívánni, meg, hogy mond meg a többieknek is, hogy üzenem. Akiket ismerek.
...sötöbö, a többi magánügy XD
Azztán... német után fel alá mászkáltunk, mert a termünket elfoglalták az ellenséges megszállók XD Szóval be kellett préselni az egész osztályt a második legkisebb terembe. Végülis megoldottuk ^^ Böködési háború indult nálunk XD Köszönhetően: nekem XD Örülök igazából, mert vicces és van mivel nyitnom az osztályom felé. Igazából, mint pörgős ember nem nekem való, hogy bemegyek leülök vagyok végzek hazajövök -.- az olyan monoton. Oké, nem is volt igazán ez, mert Nórival, meg Döncivel mindig találtunk valami mókásat, vagy kimentem Meliékhez, de azért... Szeretek jóba lenni a közösséggel ahova minden nap bejárok :) Szóval a "háborúskodás" egész nap folytatódott... de nevettünk sokat XD Meg is sérültem xD Egyszer hirtelem megijedtem Taylor így odajön, hogy megbök XD én meg akkorát ugrottam, hogy beütöttem a kezem xD banyek xD... De a Hári velem van ^^kösziiiii ^^
Vége lett a 4órának xD Nevetve jókedvűen indultam haza.
Megismerkedtem apa nagynénjével, édes nő. Szimpi :)
"És odabújnék hozzád minden éjjel,
ilyenkor érzem, hogy nem veszíthetlek el"
"- Nem akarok hibát elkövetni, Garry.
- Akkor sajnos rossz fajba születtél, édes."
/P.S. I love you/
Az elmúlt időben mindenki a hibáimat mondogatta. Makacs vagy, hülyeségekben hiszel, butaság az amit eltervezel, csendes vagy, túl sokat beszélsz, zárkózott vagy, hülye vagy, ezt rosszul csináltad, azt rosszul csináltad... Néha megijeszt, hogy mások mennyire negatívan tudnak állni, kb. mindenhez. A sok vélemény és tanács között lassan már meg sem bírom mondani, hogy nekem mi a véleményem doglokról... Van amit nem akarok elkövetni, a végén pedig azért csinálom meg, mert annyira nem akarom. Nem érted? Hadd fejtsem ki... Folyamatosan mondogatja mindenki, hogy pl... nem is tudom... rendetlen vagy. Te pedig minél jobban figyelsz arra, hogy nehogy rendetlenség legyen, észre sem veszed, hogy mindent egy kupacba dobálsz a sarokba, amivel mit is érsz el? Kupit... A szobád azon részében teljes káosz lesz... Aztán egy idő után ugye mikor oda nem fér, egyre nagyobb lesz ez a kupac, egyre jobban beborítja a szobádat, te viszont még mindig arra a kis tiszta területre figyelsz ami maradt, mert félsz a kupactól... Na jó... Talán nem ez a legjobb hasonlat az egészre... Viszont nem egyszer láttam példád arra, hogy ha valaki valamire kifejezetten figyelt a végén megcsinálta. Legutóbb Meli is. Uhh bocsi, nem kérdeztem meg, hogy elmesélhetem-e... Remélem nem haragszol meg érte. Régen volt... néhány húzás, ami miatt kicsit megrendült benne a bizalmam, nagyon eltávolodtunk akkor egymástól, és nem szeretem nagyon felemlegetni, de példának remek. Mert rájött arra, hogy amit csinált nem volt jó, és változtatott rajta. E miatt nagyon büszke is voltam rá. A közöttünk lévő bizalom újra épülni kezdett, és nagyon jó állapotba került idővel. Aztán... mostanság újra elkezdte nagyjából ugyanazt. Igazság szerint én nem tudtam, hogy mit csináljak... kisit kétségbeestem, mert ha beszélni akartam vele erről sosem sikerült, mindig volt valami ami közbejött. Végülis ez a feszültség elmúlt és megbeszéltük. Meg kérdeztem tőle, hogy ha tudta, hogy ezek azok a dolgok amikért harapok és rosszul esnek miért csinálta? A válasza nem lepett meg: Azért mert nem akartam ezt csinálni. Sokszor ha valami ellen nagyon küzdünk épphogy belesétálunk. Mint a futóhomok. Ha nyugodtak vagyunk akkor ki tudnak minket húzni, de ha össze vissza kapálózunk csak elsüllyedünk.
" Hópihe akarok lenni, a nyár közepén "
Egy hópihe nyáron. Felbukkan, repül, szabadon... Nem számít neki semmi, csak az a kis idő felhőtlen boldog bolyongás még megtalál. Felelőtlenül ide oda csapong, azt csinálja amit szeret. Száll *-* viszi a szél... A világ legboldogabbjának érzi magát, hiszen azt csinálja amit szeret. A végén pedig? ... talán épp a te válladra hullva olvad el... s talán... észre sem veszed. Számára mégis a legcsodálatosabb idő volt, s most a nap eltünteti... elszakítja tőled. Azonban nem adja fel. Hiszen senki nem vesz észre egy kósza hópihét a nyár közepén...
"Tudod félek... félek becsukni a szemem,
mert akkor elszökhetnél..."
mert akkor elszökhetnél..."
:$ ...
"Szerelem az, amikor csendes nyugalommal csak átöleled és tudod, az életed is rábíznád. Mikor biztonságban érzed magad, és akármilyen baj ért, akármilyen zaklatott vagy mellette megnyugszol. Ahogy némán a szemedbe néz, és csak megszorítja a kezed... Mikor olyan titkaid is elmondod neki, amiket még te sem tudtál azelőtt magadról. És ha reggel kinyitod a szemed, ott fekszik melletted... gyűrötten, kócosan... mégis boldog vagy."
Csak itt lennél... csak hiányzol
Minden nap. Reggel, nappal, délután... mindig. Mikor meglátok egy párt az utcán, és elszorul a szívem... mert nem ölelhetlek át minden nap. Mikor történik valami és az első lennél akivel megosztanám, de még felhívni sem tudlak... Bárhogy is... de te vagy a legfontosabb.
2010. március 6., szombat
Rátok még egy maszk sem nevet felőlem...
"Sokan sorolgatják előszeretettel egymásnak,
hogy így szeretlek- úgy szeretlek,
manapság egyre kevesebb az értéke ennek a szónak,
mivel sokszor nem érzi mindenki úgy
amikor kimondja-leírja ezt a szót,
hogy igaz, ez így van, én tényleg szeretek...
Vannak akik 1hét ismertség után írják valakinek,
van aki pár év után először mondja a szemünkbe.
El lehet dönteni mi jön szívből és mi nem...
Mindenki kötődik valakihez, sok embert szeret,
azonban kevés az olyan ember aki meglát valakit,
akkor elszorul a torka..."
hogy így szeretlek- úgy szeretlek,
manapság egyre kevesebb az értéke ennek a szónak,
mivel sokszor nem érzi mindenki úgy
amikor kimondja-leírja ezt a szót,
hogy igaz, ez így van, én tényleg szeretek...
Vannak akik 1hét ismertség után írják valakinek,
van aki pár év után először mondja a szemünkbe.
El lehet dönteni mi jön szívből és mi nem...
Mindenki kötődik valakihez, sok embert szeret,
azonban kevés az olyan ember aki meglát valakit,
akkor elszorul a torka..."
Itt van még a bizalom. Amit szerintem nehezeb megszerezni, mint azt, hogy valaki megszeressen minket. Az, hogy valaki vakon megbízzon bennünk sokszor hosszú évek építgetése után érjük el... Sőt van, hogy még több idő. Hogy őszinte legyek én nagyon nehezen bízok meg emberekben... Van akit évek óta ismerek és tudom, hogy sosem árulna el, sosem csapna be mégsem tudok felé teljes bizalommal fordulni. Megválogatom, hogy kit "tisztelek" meg azzal, hogy belelásson az életem minden apró részletébe. Mindannak ellenére, hogy eddig mennyire megválogattam ezeket az embereket... Ezek után még jobban meg fogom.
Hogy lehetnek valakik ennyire érzéketlenek? Igen... tényleg "röhely" ahogy ők mondták, hogy két számomra fontos embert veszítettem el 2évvel ezelőtt év elején aztán év végén :( Én valahogy nem tartom röhelyesnek... "Örülök", hogy számukra ez mókás... Számomra egyáltalán nem volt az... ch... Rátok még egy maszk sem fog mosolyogni az arcomról, nem teszek úgy, mintha mi sem történt volna... ez sok volt.
Ma kampányhoz csináltunk képeket. A téma ellenére jót szórakoztunk, bár kiakasztó, ha tömeget akarsz fényképezni tutira alig vannak az egyébként tömött utcán... Jellemző. Azért talán sikerült valami használhatót csinálni. :) Reméljük...
Most megyek még, Dórivan találkozom angolkönyvet fénymásolunk. Gazdaságos, de legalább olcsó megoldás... Olcsóbb, mint 6-7000ért megvenni a könyveket...
Ibolyát ledarálták :| Májkrém lett :') <3>
Majd még jelentkezem... asszem...
2010. március 2., kedd
"Ez az én életem szállj ki a fejemből!"
Túlontúl sokat figyelek arra, hogy másoknak mi a véleménye... Pontosabban, figyeltem. Igazság szerint kicsit elegem lett abból, hogy azért mert más így vagy úgy vagy amúgy gondol valamit, nekem is úgy kell gondolnom. DE NEM KELL! Banyek, saját fejem van, saját gondolataim, saját érzéseim, saját életem... Hülyeséget csinálok? Legalább tanulok belőle...Igen, az okos más kárán tanul... ezek szerint nem vagyok okos :"D szeretek a saját bőrömön tapasztalni dolgokat xD Baj.... nem hinném... azért a nagy hülyeségeket meghagyom másnak XD
De könyörgöm... hadd hibázzak én is XD
Mindenki azt hiszi, hogy sose csinálok hülyeséget, meg, hogy nem csinálhatok, mert Dóri a nővérem... Jelentem: DE IGEN CSINÁLHATOK!
Méghozzá azért, mert nem vagyok ő... Ami egyáltalán nem baj!
Hahóóóóó! Mindenki egyedi és megismételhetetlen... Rémlik? Akkor meg... nőjjetek már fel.
2010. március 1., hétfő
Suttogj, hogy végre halljam
Nem tudom emberek miért hiszik azt, hogy a dolgokra a legjobb megoldás, ha kiabálnak. Egyáltalán... Szerintem nem érnek el vele semmit. De... Azt, hogy mindenki hökkenten áll és azon gondolkozik, hogy "most mi van?" Aztán mire eljut addigra kb. teljesen mindegy. Igen, ezek ma az emberek. Mindenki agresszív, mindenki a saját dolgaival van elfoglalva és kb. leszarja, hogy körülötte még több millióan élnek. Bele gondolnak ők abba, hogy régen a túléléshez épphogy csoportokba szerveződtek, nem pedig ellöktek mindenkit? Wake up everybody!
Bocs kitört...
A nap klassz volt. Eseménytelen, de jó.
Reggel korán keltem, aztán pakolásztam... aztán suliba mentem. Aztán csak voltunk bennt. Németen összefoglalás, föcin megúsztuk a dogát, 2matek meg csak úgy volt.
Reggel korán keltem, aztán pakolásztam... aztán suliba mentem. Aztán csak voltunk bennt. Németen összefoglalás, föcin megúsztuk a dogát, 2matek meg csak úgy volt.
Napsütéses day... Kicsit meleg, de nem túlzottan.
Csendesnap... megint.
De nem bánom. A ma így volt jó ^^
Most beszélünk :) Végre ^^ Úgyhiányzottmárahangja *-* Látni nem látom... kocsog cam :S de hallom ^^ amitől máris jobb :)
Úgyszereetem még mindiiiig ^^ <3
Úgyszereetem még mindiiiig ^^ <3
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)