" Az őszinteség sebezhetővé tesz. "
A hétvégén frissítést kapta az őszinteségről és bizalomról az élettől. Őszinteség az, amikor a tesód úgy néz ki, mint aki most szabadult egy elmegyógyintézetből és tudatod vele, talán jobb lenne átöltözni. Őszinteség, mikor ha valaki kérdez nem azt mondod amit hallani akar, hanem amit gondolsz. Őszinteség, mikor magad előtt nem tagadod a dolgokat, hanem szembenézel velük. Igaz, ez nehéz hiszen nem szívesen emlékszünk és beszélünk egy rossz döntésünkről, egy balesetről, kellemetlen szituról, halálesetről. Ilyenkor vesszük igénybe a tagadás csodálatos kelléktárát, közöljük, hogy "az nem úgy volt" vagy egyszerűen elintézzük azzal, hogy "nem érdekel!" Az, hogy ilyenkor az egyénben mi játszódik le az a saját lelkiismeretén múlik.
[Sajnálatos, hogy vannak emberek akik elvárják az őszinteséget, de ők nem adják meg... Vagy azok, akik pusztán csak valami szaftos pletykát keresgélnek a másik életében. Hát nem tudom, ha ilyen unalmas életük van, hogy nincs jobb dolguk, mint más dolgába ütni az orrukat... gratulálok.]
Személy szerint én nagyon nehezen tudok megbízni emberekben.
[Nem, nálam mindenki teljesen tiszta lappal indul és amíg egy számomra fontos embert, vagy engem nem bánt meg addig nem igazán érdekel, hogy mit csinált eddig. Igen az ember tehet a múltjáról, de tehette meggondolatlanságból... Nem érdekel, hogy ki mit csinálT nekem az számít milyen akkor mikor ismerem már.]
Szerintem ebben az elkorcsosult világban kb mindenki ezen a véleményen van. Félünk sokszor... Bár alapvetően bizalmas kapcsolatot kiépíteni valakivel sok idő, s ez így van rendjén. Apránként ismerjük meg a másikat, őszinték vagyunk hozzá, nincs titkunk... miért lenne... és ha ez kölcsönös akkor bízhatunk benne.
Sokszor egy beszélgetés alatt mély bizalom épül ki két ember között. Elmesélem, hogy most hétvégén nekem mekkora megdöbbenés volt látni és hallani 2embert, amint arról mesélnek mi van bennük. Tudom, hogy számukra ez nagy döntés és nagy lépés volt. Igazán értékelem, fontosnak érzem magam számukra, érzékeltetem, hogy ők is fontosak nekem. Mert azok is :) Eddig viszont nem tudtam, hogy mennyire kérdezhetek, mondhatok, reagálhatok úgy dolgokra, hogy bizalmasan. Most már tudom, hogy teljesen.
Véleményem szerint a bizalom a világ egyik legnagyobb ajándéka. Küzdeni kell érte, ez igaz. De megéri.
Akit szeretsz, abban bízol.
Akiben bízol, azzal őszinte vagy.
Akivel őszinte vagy, az mindent tud rólad.
Aki mindent tud rólad, az egyetlen szóval összeroppanthatna.
Az az ember aki kiérdemli, hogy ezt a kezébe add, azt szereted.
Akit szeretsz okkal szereted, s ő is szeret.
Ennyire egyszerű. Lehetne, ha nem bonyolítaná túl az ember. Mellékes.
Meg kell válogatnunk azt, hogy kinek merjük belehelyezni magunkat a tenyerébe... Igen lesznek olyan emberek akik elárulnak minket... eldobnak vagy összetörnek. S igen, szerintem így is megéri "kockáztatni" [L]
>.< ...PARTI-BULÁJ-UÁIÉ... >.<
Tegnap délután találkoztam Dorisszal és Dottyval és mentünk nekik vásárolni, meg Dorisz anyujának. Na az horror volt, mivel elhagytuk a cetlit és Dorisz K.O. volt... :'D Dottyval csak mentünk és röhögtünk... "teszkóshusiiiiiii" :'D Meg ilyenek. Hát igen. Dorisz az én lányom. Haha. Felléptünk utána biliárdozni, de ott nem maradtam sokáig, mert Csiszi hívott, megígértem neki valamit szóval indulás.
El.
Vissza.
5-re jött Norbert [L] és mivel Melinél volt a találkozó értelmetlennek láttam, hogy eljöjjön értünk, szóval bementünk kisboltba energiaüccsiért Norbinak aztán irány Meli. Metti és Toma már ott voltak. Szerintem mondatom sem kell, hogy jöttek megint a nagy HMMM pillanatok. Fogtuk magunkat átcuccoltunk sarlólakásba. Ott lazultunk egy sort, mert volt időnk. Jött Peti, mi meg lementünk. Tomától elköszöntünk és irány kisteccő. Teccő után spáááár :'D Utána meg vissza sarlóba. Volt úgy 1-1,5óránk fogyasztani. Pipa. Meg oldottunk mindent.
Meli, Metti, Norbert, Csonka, Laci, Peti, Gombi [L]
Hát mire elindultunk Fezenbe már mindenkinek jóóóó kedve volt :'D Éenekltünk, fogtuk egymást. Wáá ! Aztán odafelé megtaláltuk Doriszékat. Nem voltak postánál... Késtünk igaz. Sorryy!!! De meglettetek.
Na innen kicsit homályos egy két dolog :$ Upsz. Pont Grenmára értünk oda, ami kibeállatulzsír volt! :D Valaki meg fejelt. Fáj. Áu.
Utána kivonultunk és szépen helyet foglaltunk. Befoglaltuk megint az L alakú kanapékat ^^ Nyehe! :D
7:5 re ÉN vezetek ^^ Jó vagyok, vagy jó vagyok :D Muahhahahahahhaaa.
Most már Meli legjobb barátja vagyok mert... :P mi tudjuk [L]
Metti és a pumpa XD NEEE!!!!!
Hajnali traccs :'D
Norbi [L] Szeretlek ^^
Reggel arra keltem, hogy Meli... azt. Amiért a legjobb barátom. Szóval vicces volt. Összepakoltunk és jöttünk haza. Ja... 10korül keltünk 12:10körül indultunk el :'D Volt egy kis belassulás. Wáwáwáwá.
HOGY A FASZBA VAN POFÁD ILYENEKET KÖZÖLNI??? Ki a tököm kérdezte a kibaszott véleményedet? Mi a pöcsöm közöd van ahhoz, hogy mit csinálok? Mi a szarért zavar bazdmeg, hogy jól érzem magam, hogy boldog vagyok. Mer' gyerek... CIGÁNY?! ÉS IGEN, IDE ÍROM... ÉS LESZAROM MIT GONDOLSZ!!!!!!!
Fúh... Kezdek megnyugodni.
Oké... Már egész jó, bár még szét tudnék ütni valamit.
Fáj. Igen. Tudod mi? Hogy ez kell. Hogy el vagyok küldve Afganisztánig... a végén meg... huh... No comment. Felesleges.
Igazad van Norbert. Nincs értelme dühöngeni. Felesleges. Fuh... Megnyugodtam. Köszönöm :)
Rossz voltam, s te azt mondtad jó vagyok.
Csúf, de te gyönyörűnek találtál.
Végig hallgattad mindig, amit mondtam,
halandóból így lettem halhatatlan.
