2009. november 23., hétfő

Csak egy halom dolog

Sokszor, sokan, sok féle helyzetben szembesítettek már azzal a "ténnyel", hogy olyan vagyok, mint egy kisgyerek. A minap ezen el gondolkoztam. Miért hihetik ezt? Nem, mintha annyira életcélom lenne megfelelgetni mindenkinek, de egy időben túl sokszor hallottam ahhoz, hogy szimpla kis piszkálódásnak vegyem. Így végig futtattam a fejemben, kik, hol, milyen környezetben, mikor, miért mondták nekem ezt. Rá kellett jönnöm, hogy az esetek egy részében igazuk volt az illetőknek, viszont volt mikor nem. Elő fordul igen, hogy rám tör, hogy azon is kacagok, hogy "muffanda"... Vagy nagy szemekkel felnézek valakire, és bekapom az ujjam, mint egy kisgyerek :') Viszont ezek álltaláában azért vannak, hogy azt akivel épp beszélek feldobjam, mert épp rossz a kedve. Vagy mert épp így kapcsolok ki xD Szerencsére, mára már sikerült kifejlesztenem egy olyan lazítást, és kikapcsolást, ami közben senkit nem kergetek fel a plafonra. Viszont... szertintem fontos, hogy ne felejtsük el milyen is gyereknek lenni ^^ Néha egy kis játék, néha egy butácskán ható kérdés, néha egy gyermeteg reakciió, néha egy kislányos nevetés... és máris könyebbek a dolgok. Hiába mondják, hogy mert fel kell nőni, mert tudnod kell viselkedni, miért kell ez azt jelentse, hogy egy befásult valaki legyek, aki elfelejtette mi az az élet, aki nem tud nevetni, akinek egy jó szava nincs? Persze vannak helyzetek, hogy igenis fel kell állni és komolyan beszélni. Igen nem lehet mindenen nevetni. Igen nem lehet, mindent úgy átvészelni ahogy azt egy kisgyerek tenné. Viszont.... miért ne örülhetnénk egy apróságnak úgy, mint egy gyerek? Miért ne lephetnénk meg valakit a semmiért, mindenféle haszonvágy nélkül? Miért ne állhatnánk valaki mellé, és segíthetnénk neki sírni, a helyett, hogy egy csomó "jótanáccsal" bombáznánk? Miért ne hihetnénk a töndérekben? Csak azért mert már nem vagyunk gyerekek? Na és akkor mi van? Szeretem megnézni a Hupikék Törpikéket, hogy tapadok a képernyőre és szurkolok, hogy Hókuszpók el ne kapja őket. Jó... ez eléggé gáz példa, és ne kövezz meg érte, ezt egyre ritkábban teszem :') Viszont a mai napig nagy szemekkel nézem végig a 24éves nővéremmel és a lakótársaival a princess meséket is :D Szóval igen... sálálá...


Az ember már meg sem lepődik, ha valaki szexuális felhívást tesz neki, akár interneten keresztül akár személyesen. Azon azonban igen, ha a végén kiderül, hogy mindezt 11-14éves gyerekek teszik. Ki tudok hülni rendesen az ilyesmin. Aztán az ember már meg sem lepődik, hogy milyen mocskos a szája a 8éves gyereknek, hogy a 13éves arra büszke, hogy kivel ment el a péntek esti buli után, és mit csináltak. Persze ettől kell zengenie mindennek... aztán az a hír sem feltétlenül sokkol már senkit, hogy a 14éves kislány abortuszon volt. Teszem fel a kérdést: EZ MIÉRT NORMÁLIS??? Ez... NEM kellene, hogy normális legyen... jó... most ezen bosszankodom... De... áhhmm...


Az elmúlt napok igen változatosak voltak... Pénteken ifi volt ugye. Biliárd megint. Elgondolkozós estém volt mostanság valahogy sokat voltam a fejemben... Aztán nem tudom. Megrohamozott egy csomó érzés, és és és csak leültem egy székre. Meli odajött, hogy mi baj... nem nagyon mondtam rá semmit, nem akartam hazudni, és azt mondani, hogy "minden oké" így csak ültem. Aztán Norbi és Metti is odasündöröktek, hogy minden oké-e... Mivel még mindig nem akartam azzal a hazugsággal eléjük állni, hogy "semmi gond, minden oké" Így leközöltem, hogy "én jövök?" majd felálltam. Aztán játszottunk. Nem ment. Ratyi voltam. Ismerje el aki ott volt, mert ha azt mondja nem, hazudik xD Szóval igen. Aztán átmásztunk mekibe kajálni. Nagy nehezen elindultunk, Norbi még beült egy ilyen játék izébe, van is róla kép :P de nem terjesztem, nem kértem rá engedélyt :") Aztán csoportosultunk és átbattyogtunk. Meli, Metti, Norbi, Krajla és én. Dodóék már ott voltak, aztán megvártuk a többieket beültünk. Aztán végig röhögtünk, mert Sanyi... mert megcsalt... mert a Krajlával is... A Z-t meg nem szabadott volna elmondania :') Szeretem ezeket az elmebetegeket. Meg... pfúúúj... mikor jöttünk el. Aztán kinn volt Dodó, meg Krajla... Aztán kijöttek többiek is. Aztán elköszönés... Krajla meg hogy köszön el? Puszi, puszi, és megnyalta az arcuunkat... XD "Nem hallotatok még a bocipusziról?" PFÚÚÚJ... De sebaj, így szeretünk xD Haza értem, még felhívtam. Jó volt hallani :)
Szombaton azt hittem ki fogom magam tudni aludni, hát nem... Reggel korán keltünk készültünk és mentünk a női konfira. Te! Hogy az mennyire jó volt! A tanítások a példák... Dóri... mindenkit megbőgetett... Meg plussz csomó jó dlog volt. Kikapcsolt. Jól esett. A fiúk meg... huhúúú... hallod?! Körbe ugráltak ám minket Oo... Először kicsit félelmetes volt. Aranyosak voltak, és nagyon jól csinálták amit rájuk bíztak. Nincs oka panaszkodni szerintem egyik lánynak sem. Aztán.. kaptunk pillangót. Tálcán hozták be a fiúk *-* Választottunk. Majd csoportkép. Aztán a fiúkon is ott volt 1-1 pillangócska. Vicces volt. A falon volt egy fehér... még nap elején kiszúrtam... megszereztem ^^ Meg, Krajlától kaptam egyet :D A fehérbe meg beleharapott... ott a fognyoma XD Végül lett egy kék is... Csiszinek a z övé nem kellett... nekem adta. Szóval, eszméletlen jó nap volt! Aztán haza, beszéltem Dáviddal ^^Az meg már csak (L)
Vasárnap aztán mentünk mamimhoz fát pakolni, és szenet lapátolni :D A munkás princess XD Szóval farmerban, pulcsiban tiszta kormosan mentem be a házba. Mamim nevetett :D Vicces volt ^^ Aztán ebédeltünk, majd haza. Aztán géphez, hogy beszéljünk(L) Igen. Jó volt. Bár megint a végére maradt a lényeg, de legalább bizonyos szinten sikerült megvitatnunk... pontosabban annyira, hogy... szóval már jam ^^ (L) CeretemMm ^^
Ma meg... suli. Első négy órám nyista. Írtam neki levelet. Aztán indulás. Németen semmi izgi... föcin + - dolog volt... két matekon meg mindenféle... Büntetődoga... pff... nem mindenkinek szedte be, csak ahol kinyílt a napló... paf... benne voltam. karó lesz. király.
Aztán haza értem. Beszélgettem anyuval kajálás közben. Nagyon büszke vagyok most rá és apura... napok óta nem gyújtottak rá. Na igen... az az összeg amit ők cigire költöttek havonta meggyőzte őket, hogy inkább ne... xD Legalább van hatás. Egész jól tűrik ^^
Aztán leültem, hogy akkor beszélek Vele :)

Jólvan.. most... megyek... :/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése