...ha kilógsz a sorból...
Miért várja el mindenki, hogy úgy nézzek ki mint ő? -.-" Vagy úgy viselkedjek, mint ő. Vagy úgy beszéljek, azt csináljam amit ő. Kell nekem azt csinálni, kell nekem úgy csinálni? Dehogy kell!
Alapvetően elkeserít, hogy manapság miből állnak az emberek közötti kapcsolatok. Minden "barátság", csak valamiféle haszon miatt van, vagy megszokás, vagy, hogy ne én legyek a fekete bárány. Csak úgy szólok, akkor ha magadat adod nem leszel fekete bárány. Sőt... Biztos vagyok benne, hogy őszintébb és normálisabb barátaid lesznek akkor, ha nem mész egy csorda után. Ha körülnézek a baráti körömben, konkrétan elkap a nevetőgörcs. Nem azért, mert ők milyenek, hanem azért mert annyira különböző módon néznek ki, és mégis s gondolkodásmódjukban nagyon hasonlítanak. Pedig van közöttük rapper, rocker, hiphopos, emo, skinhead, keresztény, van aki semleges...van aki gyerekes. Mégis annyi értékes és figyelemreméltó személy! Nem értem, hogy miért kell utálkozni, meg lenézni a másikat csak mert úgy néz ki ahogy. Most nálunk a suliban megy nagyon ez. Oltsunk mindenkit akin nem retro, meg philip russel cuccok vannak -.-" Pff... nekem van philip russel pólóm, na és akkor mi van? Máris elfogadott vagyok? Nem leszek csak ezért egy klón, nem fogok egy póló miatt olyanná válni, mint mások. Lenne értelme? Nem. Szerintem utat kellene hagyni az egyén szabadságának, aztán pont. Ha valaki a fekete pólójában és fekete gatyájában érzi magát jól láncokkal, akkor ő ilyen és kész. Ha valaki a rózsaszín bolyhos pólójában és fehér nadrágjában flitterekkel, akkor ő azt szereti és pont. Melit sem tudnám elképzelni máshogy. Mi is évek óta vagyunk barátok, pedig más stílust képviselünk, általában más zenét is hallgatunk. Na és akkor mi van? Most utáljam, mert ő nem ugyanolyan, mint én? Ugyan már! Akkor a földön minden embertől el kellene magamat határolni. Nem mondhatod, hogy valakit nem kedvelsz, mert nem úgy néz ki, mint te. Manapság mégis ezt csinálják. Oltogatnak mindenkit aki "más", aki számukra nem elfogadott. SŐT! Ami miatt kitör belőlem a nevetés, és igazából kicsit a szánalom is, hogy azt akit utálnak oltogatják, aki meg a legjobb barátjuk... Olyan dolgokat mondanak róla, olyan dolgokat teregetnek ki, olyan dolgokat csinálnak meg vele, hogy döbbenten állok, hogy ezek barátok? Mert ha igazából ez a barátság akkor elvágom magam minden embertől. Csakhogy ez nincs így! A barátok megtartják a titkaidat, a barátok elmondják a véleményüket de sosem ártó szándékkal. A barátok mögéd állnak, ha valaki neked megy, még ha nem is neked van igazad... Az más ha miután a vitázó fél lelép ő elbeszélget veled, hogy te figyelj azért. Egy barát előre helyez, nem kezel házikedvencként. Szeritem ilyen egy barát, és nem olyan, mint amit manapság annak hívnak. Szerintem nem gyengeség, ha nem szólsz vissza annak aki neked beszólt, és szerintem nem gyávaság ha nem ütsz vissza. Volt, hogy kaptam egy pofont, mert valakinek nem tetszett, hogy nem borulok ki azon, hogy folyton piszkál... Teljesen kiborult és dühében lekevert egyet. Csak rá mosolyogtam és megkérdeztem "ez jól esett?"... Az illető még döbbenten állt, mint ahogy valaha is láthattam... Mindenki hergelni próbált, hogy üssek vissza, de én csak mosolyogtam megfogtam az arcom és tudattam ha végeztünk én mennék, mert dolgom van. Mindenki megfagyot én pedig szépen elsétáltam. Másnap már semmiféle piszkálódásban nem volt részem... sőt... aki felpofozott csaj mai napig egész jó barátom. Nem beszélünk sokat, de jóban vagyunk.
Alapvetően elkeserít, hogy manapság miből állnak az emberek közötti kapcsolatok. Minden "barátság", csak valamiféle haszon miatt van, vagy megszokás, vagy, hogy ne én legyek a fekete bárány. Csak úgy szólok, akkor ha magadat adod nem leszel fekete bárány. Sőt... Biztos vagyok benne, hogy őszintébb és normálisabb barátaid lesznek akkor, ha nem mész egy csorda után. Ha körülnézek a baráti körömben, konkrétan elkap a nevetőgörcs. Nem azért, mert ők milyenek, hanem azért mert annyira különböző módon néznek ki, és mégis s gondolkodásmódjukban nagyon hasonlítanak. Pedig van közöttük rapper, rocker, hiphopos, emo, skinhead, keresztény, van aki semleges...van aki gyerekes. Mégis annyi értékes és figyelemreméltó személy! Nem értem, hogy miért kell utálkozni, meg lenézni a másikat csak mert úgy néz ki ahogy. Most nálunk a suliban megy nagyon ez. Oltsunk mindenkit akin nem retro, meg philip russel cuccok vannak -.-" Pff... nekem van philip russel pólóm, na és akkor mi van? Máris elfogadott vagyok? Nem leszek csak ezért egy klón, nem fogok egy póló miatt olyanná válni, mint mások. Lenne értelme? Nem. Szerintem utat kellene hagyni az egyén szabadságának, aztán pont. Ha valaki a fekete pólójában és fekete gatyájában érzi magát jól láncokkal, akkor ő ilyen és kész. Ha valaki a rózsaszín bolyhos pólójában és fehér nadrágjában flitterekkel, akkor ő azt szereti és pont. Melit sem tudnám elképzelni máshogy. Mi is évek óta vagyunk barátok, pedig más stílust képviselünk, általában más zenét is hallgatunk. Na és akkor mi van? Most utáljam, mert ő nem ugyanolyan, mint én? Ugyan már! Akkor a földön minden embertől el kellene magamat határolni. Nem mondhatod, hogy valakit nem kedvelsz, mert nem úgy néz ki, mint te. Manapság mégis ezt csinálják. Oltogatnak mindenkit aki "más", aki számukra nem elfogadott. SŐT! Ami miatt kitör belőlem a nevetés, és igazából kicsit a szánalom is, hogy azt akit utálnak oltogatják, aki meg a legjobb barátjuk... Olyan dolgokat mondanak róla, olyan dolgokat teregetnek ki, olyan dolgokat csinálnak meg vele, hogy döbbenten állok, hogy ezek barátok? Mert ha igazából ez a barátság akkor elvágom magam minden embertől. Csakhogy ez nincs így! A barátok megtartják a titkaidat, a barátok elmondják a véleményüket de sosem ártó szándékkal. A barátok mögéd állnak, ha valaki neked megy, még ha nem is neked van igazad... Az más ha miután a vitázó fél lelép ő elbeszélget veled, hogy te figyelj azért. Egy barát előre helyez, nem kezel házikedvencként. Szeritem ilyen egy barát, és nem olyan, mint amit manapság annak hívnak. Szerintem nem gyengeség, ha nem szólsz vissza annak aki neked beszólt, és szerintem nem gyávaság ha nem ütsz vissza. Volt, hogy kaptam egy pofont, mert valakinek nem tetszett, hogy nem borulok ki azon, hogy folyton piszkál... Teljesen kiborult és dühében lekevert egyet. Csak rá mosolyogtam és megkérdeztem "ez jól esett?"... Az illető még döbbenten állt, mint ahogy valaha is láthattam... Mindenki hergelni próbált, hogy üssek vissza, de én csak mosolyogtam megfogtam az arcom és tudattam ha végeztünk én mennék, mert dolgom van. Mindenki megfagyot én pedig szépen elsétáltam. Másnap már semmiféle piszkálódásban nem volt részem... sőt... aki felpofozott csaj mai napig egész jó barátom. Nem beszélünk sokat, de jóban vagyunk.
A lényeg csak az, hogy nem baj, ha más vagy, mint a többiek... a fő, hogy ne "süllyedj" oda ahol ők vannak. Nem érsz el vele semmit. Majd felnőnek és megértik. Ha nem... hát... mindenhol van nehéz esetű ember. Te csak mosolyogj és magabiztosan járkálj! Legyél büszke arra aki TE vagy :) <3
Ever tried.
Ever failed.
No matter.
Fail again.
Fail Again.
Fail Better.
Olvastam Dávid blogját *-* awwwhh.... :$ az a kép pedig *-* ÚgySzeretem!
*Álmodok neked egy új világot, de én inkább a mostban maradok*
Büszke is leszek hogy én az vagyok aki ^^
VálaszTörlésés szeretem hogy vannak barátaim akik tényleg barátok.
[LL]