Ez az ÉN életem...

Egy csöppet, most tököm tele van úgy jó néhány emberrel. Hogy miért? Mert képmutató, egocentrikus segg mind... azért! Teszik az agyukat össze vissza.
Az meg, hogy basszus, ha oda jössz megkérdezni, hogy "Mizu?" [ami érdeklődésformát köztudott, hogy gyűűűlölök, mint a szemét] úgy ajándékként kurvára le is szarja mindenki, hogy most a heted kezded el mesélni, vagy a paprikás krumpli receptjét. Szóval ebben igazán egyet értek egyik barátnőmmel. Ha már megkérdezed ilyen lebuj módon, hogy mi van velem legalább várd meg hogy válaszoljak, ha meg leszarod akkor meg inkább meg se kérdezd... KÖNYÖRGÖM -.-" Példamutatás, meg makulátlan élet... Hol makulátlan a ti életetek? Dugi pia, meg ez az... hát bocs én legalább bevállalom, hogy igen ilyen vagyok...

Továbbtanulás. Na és ha én nem akarok Pestre menni tovább tanulni... vagy Győrbe... vagy sehova. Mi van ha én csak akarok még egy szakmát és pont. Nem én döntöm el? Mégis mi óta? Ha már azzal "probléma" ... akkor hova? Mit? Minek?

Egész egyszerűen:

"Nincs a világon még egy ugyanilyen ember. Egyes részleteket tekintve sokan hasonlítanak hozzám, de egészében véve senki. Ennélfogva bármit teszek, azt magamnak tulajdoníthatom, hiszen én magam választottam.

Én rendelkezem mindenemmel –

a testemmel és annak minden mozdulatával;

az elmémmel, valamennyi gondolatommal és ötletemmel;

a szememmel és a képekkel, melyeket észrevesz;

az érzéseimmel, legyen bár az harag, öröm, csüggedés, szeretet, csalódottság, vagy izgalom;

a számmal és minden szóval, ami elhagyja, akár udvarias, akár durva, kedves, helyénvaló vagy sem;

a hangommal, legyen az hangos vagy kellemes;

minden cselekedetemmel, függetlenül attól, hogy saját magamra vagy másokra irányul.

Magam birtoklom a képzeletemet, az álmaimat, reményeimet és félelmeimet. Az enyémek győzelmeim és sikereim, kudarcaim és balfogásaim.

Mivel a magam ura vagyok, tökéletesen megismerhetem magamat. Ezáltal minden részemhez bensőséges szeretet és barátság fűzhet. Minden porcikámat érdekeimnek megfelelően használhatom. Tudom, hogy akadnak bennem érthetetlen vagy számomra még ismeretlen vonások, de amíg barátsággal és szeretettel viszonyulok magamhoz, addig bátran és bizakodva kereshetem a rejtélyek megoldását és önmagam jobb megértésének lehetőségeit.

Akármilyennek tűnök, bármit mondok vagy teszek, gondolok vagy érzek egy adott pillanatban, az mind-mind én vagyok. Bármely időpontban hitelesen képviselem saját magamat. Ha később visszagondolok arra, milyennek mutatkoztam, szavaimra, cselekedeteimre, eszméimre és indulataimra, talán ez vagy az tőlem idegennek tetszik majd. Akkor elvethetem azt, ami nem hozzám való, megtarthatom azt, amit lényemhez megfelelőnek bizonyult, és kitalálhatok valami újat ahelyett, amitől elfordultam.

Érzékeim és képességeim segítségével megállhatom a helyemet, közel kerülhetek másokhoz, eredményeket érhetek el, értelmet és rendszert vihetek az engem körülvevő személyek és dolgok tömegébe.

Bírok magammal, tehát irányíthatom magamat.

Én én vagyok, és így vagyok jó."

Köszöntem.